Úgy tűnik, az intervenció, a tőzsdespekuláció és az anarchista, mozgalmi feladatokat ellátó nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) külföldi finanszírozásának koronázatlan királyát, a magát filantrópként aposztrofáló Soros Györgyöt rendkívül feldühítette a 2022. április 3-i országgyűlési választás eredménye. Az elmúlt egy hónapban ontották magukból a Magyarország lejáratását célzó hazugságokat sorosista álcivil szervezetek, minősítve a sajtószabadság működését és – természetesen – a komplett magyar jogállamot.
A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF) 2022. május 3-án, egy nappal a magyar parlamenti választás után, a sajtószabadság világnapján publikálta a legfrissebb, ferdítésektől és hazugságoktól hemzsegő jelentését a sajtószabadság 2022-es helyzetéről. A riport általános konklúziója az, hogy az online tér az álhírek és a propaganda terjedését segíti elő, erre pedig a hiányos jogi szabályozás biztosít lehetőséget. Ami viszont számunkra sokkal relevánsabb (bár a valósághoz sok köze nincs): a Magyarországról szóló anyag, amely szerint az „előkelő” listán hazánk a 92. pozícióról a 85. helyre került. A Telex és a HVG – jó nemzetellenes propagandisták módjára – rögtön leszögezték, hogy Magyarország nem a sajtó helyzetének javulása miatt lépett előrébb az ominózus versenyben, hanem azért, mert sok ország rontott és hátrébb került.
A jelentés rögtön a megszokott mantrával nyit: Orbán Viktor a szabad sajtó ellensége, és saját kezűleg irányítja a saját propagandamédiáját. Az RSF szerint a független (!) médiának, így például a Népszavának, a HVG-nek és a 24.hu-nak, illetve az RTL-nek (amely annyira független, hogy a cég vezérigazgató-helyettese volt Gyurcsányék esküvői tanúja) továbbra is erős pozíciói vannak, de komoly nyomás nehezedik rájuk. A riport – senkit sem meglepő módon – előhúzta a Klubrádió-kártyát, és képesek voltak leírni, hogy a kormány – ürügyként használva a Covid-19 világjárványt – elhallgattatta a sajtószabadság bástyájaként funkcionáló médiumot.
A Klubrádió frekvenciáját valójában nem politikai okokból vonták meg. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának 180/2021. (III. 10.) számú határozata értelmében a Klubrádió Zrt. pályázati ajánlata alakilag és tartalmilag is érvénytelen volt, valamint a rádió gazdasági működése nem felelt meg a törvényi és a pályázati előírásoknak. A döntést a baloldal kedvenc rádiója a bíróság előtt megtámadta, végül, másodfokon, a Kúria a Kf. VII.40.405/2021/6. számú ítéletében az NMHH-nak adott igazat és a felperes fellebbezését elutasította. Vagyis jogerősen bizonyítást nyert: az ügyben semmilyen politikai szál nem volt.
Az RSF azt is a sajtószabadság támadásaként értelmezi, ha a végrehajtó hatalom valamelyik tagja, vagy a jobboldali média kimondja az igazat, az egyik vádjuk így hangzik:
A kormány rendszeresen vádolja a kritikus médiát hamis információk terjesztésével és Soros György általi finanszírozással.
Micsoda gaztett elmondani, ami a valóság! Ugyanez elmondható a jelentést készítő NGO-ról is, ami 2017-ben és 2019-ben összesen 375 202 dollárt (117 millió forintot) kapott a milliárdos tőzsdespekulánshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványoktól (Open Society Foundations). Ezen információ birtokában pedig máris nem meglepő a Magyarországgal szembeni kritikus hangnem. Az álcivil szervezet listája élén egyébként Norvégia, Dánia, Svédország, Észtország, Finnország, Írország, Portugália és Costa Rica állnak. Talán nem lepünk meg senkit: az összes felsorolt ország élén baloldali kormányok állnak. Az RSF függetlenségével és politikai elfogulatlanságával kapcsolatban „kell még valamit mondanom, Ildikó?”
Két héttel ezelőtt a Freedom House nevű Soros-szervezet legújabb „demokráciajelentése” fogalmazott meg számos hamis állítást Magyarországgal szemben. A riport szerint hazánk nem a hagyományos értelemben vett demokrácia, ezt pedig azzal próbálják támasztani, hogy „a megválasztott vezetők feladták a liberális demokratikus elvek iránti elkötelezettségüket”. Érdekes – vagy úgy is mondhatjuk, hogy sorosista – felfogás az, amely szerint kizárólag liberális vezetésű ország lehet demokratikus. Az NGO úgy véli, hogy az április 3-i magyar választás nem volt szabad, sem tisztességes. Ezzel ellentétes követelményeket fogalmaz meg az Alaptörvény, a Vjt., a Ve., valamint más tapasztalatokról számol be az EBESZ a magyar választásról szóló „Előzetes megállapítások és következtetések” elnevezésű jelentésében, illetve az a húszezer választási megfigyelő, akiket a baloldal küldött a szavazókörökbe és akik szintén nem számoltak be a választások tisztaságát kétségbe vonó tapasztalatokról.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS