Magyar igazságszolgáltatás: a tizedik évébe csúszik át Simon Gábor ügye, még mindig első fokon (videó!)
Az igazságszolgáltatással szembeni alapvető állampolgári elvárás, hogy a bíróságok az ország különböző pontjain a döntéseiket egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytatva, észszerű időn belül hozzák meg. Ez az alaptétel Simon Gábor, a szocialisták volt elnökhelyettese büntetőperében biztosan nem igaz. Az MSZP egyik sírásójának is mondott Simon ma állt volna a negyedik bírája elé, ám 2024 tavaszára elnapolták a tárgyalást.
Most már kimondhatjuk: tíz (!) évvel az ügy kezdete után sem lesz elsőfokú (!) ítélet Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese büntetőperében. A mára kitűzött tárgyalást a végrehajtó-maffia ügyét is tárgyaló bíró, Tóth Erzsébet 2024 tavaszára napolta el, miután egy igazságügyi könyvvizsgálói szakértői vélemény még mindig nem készült el. Tóth Erzsébet már a negyedik bíró az ügyben, idén áprilisban szignálták át rá az aktákat, ám idén befejeznie neki sem sikerült az egyébként az évek során már letisztult ügyet. Simon Gábor ellen 2013-ban kezdődött nyomozás, amit 2014 tavasszal gyanúsítás követett. Maga a per jövőre már nyolcadik éve tart majd.
Ismeretes: a Magyar Nemzet számolt be róla elsőként, hogy az MSZP-s Simon Gábor még munkaügyi államtitkárként, 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen mintegy 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban. Az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila a botrány kirobbanásakor hangoztatta: nem a párt pénze van Simonnál, azonban annak eredetéről nem tud semmit.
A vádirat lényege szerint Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak. A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
A másik vád pedig közokirat-hamisítás felbujtása, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban. A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt. Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra terhelő vallomást tett.
Simon egyébként a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.
Kiemelt kép: Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese, védője, Nagy István (balról) társaságában. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
