Germán iskolák elmuszlimosodása - következmény nélkül verhetnek tizenéveseket az arab gyerekek
Fotó: Pixabay.
Csonttörések, erőszakos iszlamizáció, antiszemitizmus - jellemzően ezekkel szembesülnek a germán nyelvterületen élő szülők és iskolás gyermekeik azokban a közintézményekben, ahol jelentős a muszlimok aránya. Az elmuszlimosodás már nemcsak veszély, hanem maga a visszafordíthatatlan jelen - következmények pedig nincsenek.
Továbbra is problémát okoz az elmuszlimosodás Németországban. Egy 13 éves diákot több mint egy éven át zaklattak és vertek muszlim osztálytársai egy, a sajtóban meg nem nevezett bajor középiskolában.
Az egyik kiváltó ok a sértett fiú uzsonnája volt, amelyet "nem halal"-nak (azaz iszlám vallás által nem megengedettnek) gúnyoltak. A fiút többször fizikailag is megtámadták. Először sértegették német származásában a diákot, majd öt muszlim tinédzser ütötte és rúgta a tehetetlen gyereket. Az is előfordult, hogy ugyanezt a fiút egy 15 éves muszlim óra közben szó nélkül arcon ütötte, amelynek során a bántalmazott állkapocszúzódást és agyrázkódást szenvedett. Azóta pszichológiai kezelésben részesül és fél iskolába menni - ahogy az exxpress.at is beszámolt róla.
Úgy tűnik, mintha az elkövetőknek semmilyen következménye nem lenne. Tehetetlennek érzi magát az ember, és elveszíti a hitét az igazságszolgáltatásban
– mondta zokogva a megvert fiú édesanyja.
A család végül jogi útra terelte az esetet, az ügyvéd szerint elsősorban az iskolaigazgató felelős a történtekért.
Az iskolaigazgató közhelyek és adatvédelem mögé bújik. Feltételeznem kell, hogy teljesen tétlen maradt.
Azonban sokáig nem reménykedhettek a szülők. A hatóságok ugyanis megszüntették a 15 éves elkövető elleni eljárást, és mivel a többi támadó 14 év alatti volt, büntetőjogilag egyik sem vonható felelősségre Németországban.
Súlyos probléma és tehetetlenség az elmuszlimosodással szemben
A fenti eset nem egyedi. A német hatóságok többször hunynak szemet a muszlim bűnelkövetés felett, így az iskolaigazgató, valamint a pedagógus sem tud mit kezdeni a helyzettel.
Így tehát nem is csoda, hogy mivel a szülők félnek attól, hogy ha kitudódik az intézmény neve és ezáltal a bántalmazott gyermek kiléte, csak olajat öntenek a tűzre, ezért jellemzően az iskola neve sem kerül be a hírekbe.
És az még a kisebbik gond.
Mivel a fenti okokon túl az sem ritka, hogy egyenesen a sértett gyermeket teszik felelőssé a muszlim bántalmazóival szemben, ezért a bántalmazások csupán kis hányadát jelentik be az iskolák vagy a hatóságok felé. Vagyis Németország statisztikái szerint hiába „csak” 14 százalékot tesz ki az iskolai bántalmazások aránya az országban, ez a szám a be nem jelentett esetekkel együtt akár 30-40 százalékra is nőhet.
Nincsen másképp a többi germán nyelvterületen sem. A Neue Zürcher Zeitung írása szerint a svájci iskolákban a fiatal muszlimok gyakran érintettek antiszemita incidensekben, ezeket a problémákat pedig rendszeresen eltitkolják a pedagógusok vagy a helyi vezetés.
Az esetek pedig ijesztőek:
- Bernben, Betlehemben diákok vesznek körül egy tanárt, imákat mondanak és "Allahu Akbar"-t kiabálnak;
- egy hétéves egyiptomi fiú Hitler-karnevált mutat be egy zürichi iskolában, és kijelenti, hogy a zsidóknak meg kell halniuk. Korábban megtagadta, hogy csoportos órán judaizmust tanuljon;
- két kilencéves kisminkelt kislányt azért bántalmaztak, mert az iszlám törvények szerint a smink viselése tilos (azaz „haram”). Egy tanárt ugyanígy "haram" kiáltásokkal szakítottak félbe, amikor egy karácsonyi éneket kezdett énekelni.
Ausztriában pedig még a fentieken túl is nagyobb probléma az iskolai zaklatás. A tanulmányok szerint a diákok körülbelül 23 százaléka vallott arról, hogy havonta legalább kétszer zaklatásnak van kitéve.
A szám ennél jóval magasabb lehet, mivel csak úgy, mint Németországban, nyugati szomszédainknál is problémát jelent az iskolai vezetéssel vagy a hatóságokkal szembeni – egyáltalán nem alaptalan – bizalmatlanság.
Ahogyan David Betz angol professzor is rámutatott, nem pusztán az integráció hiánya köszön vissza a muszlimok által elkövetett iskolai bántalmazások során, hanem „leminősítés”, vagyis a többségi társadalom hanyatlása zajlik a saját hazájában. Mindez egy generáción belül.
Kiemelt kép: Pixabay.
