Magyar Péter gyomra nehezen emészti meg Ukrajna tagságának kérdését, de majd a magyar kormány "segít" neki
Az ellenzéki pártok támogatóinak hangulata továbbra sem csitul Ukrajna európai uniós csatlakozása ügyében, noha észérvéket Ukrajna tagságával kapcsolatban nem igen tudnak felsorakoztatni. A fő érv a demokrácia érvényesülése szerte a világon, így keleti szomszédunknál is, a másik - az ellenzék részéről újdonságnak számító - sarokkő pedig a katonai stratégia - lásd Gyurcsány -, amely Magyarországnak nagyobb biztonságot nyújtana az oroszokkal szemben. A Magyar Péter vezette Tisza Párt pedig továbbra sem hajlandó állást foglalni az ügyben, pedig az Európai Néppárt tagjaként - csatlakozásukkal - már elkötelezték magukat Ukrajna EU-tagsága mellett. Helyette marad az egy helyben toporgás, a hazudozás és egy kis taktikai népszavazás belengetése, hogy végre ledobják a vállukról a terhet. Természetesen nem a nép, hanem saját érdekükben, hogy az eddig begyűjtött szavazatok ne váljanak köddé. A magyar kormány pedig elindítja VOKS2025-öt, amely valódi képet ad majd arról, hogy a magyarok körében hányan támogatják keleti szomszédunk uniós tagságát.
Azt persze az ruszofóbiában betegesen szenvedő ellenzék tagjai sem veszik észre vagy inkább nem akarják észrevenni, hogy liberális lelkesedésükben milyen veszélyekkel járna Ukrajna csatlakozása. A fő probléma, amely megakasztja az eljárás elkezdését az az, hogy jelenleg háború folyik az országban. Bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke más politikusokkal karöltve előszeretettel húzták, és húzzák el a mézesmadzagot az ukrán vezetés előtt, Friedrich Merz most mégis kimondta, amire kevesen számítottak, hogy Ukrajna addig nem csatlakozhat, ameddig véget nem ér a háború. A dolog pikantériája, hogy Németország Ukrajna védelmi kiadásainak második legnagyobb finanszírozója az USA után, ami azt jelenti, hogy a németeknek némileg hatalmában áll változtatni a háború menetén, amely lehetőséggel nyilván nem fognak élni. Ugyanis a németek kijelentését sem kell azonnal készpénznek és örök-érvényűnek tekinteni, mert az olyan instabil, mint jelenleg a német belpolitikai helyzet.
De visszatérve Ukrajna csatlakozásának kérdéséhez, az állam EU-s tagsága - ahogy ezt többen megerősítették már - egyszerűen biztonsági és gazdasági kockázatokkal járna az Európai Unió számára. A korrupció, ahogy eddig is, most is virágzik az oligarchikus berendezkedésű államban, amely e mellett magában foglalja a szervezett bűnözést is. Utóbbi esetében az ellenőrizetlen fegyveráramlás komoly veszélyforrás tekintettel arra, hogy Ukrajna hatalmas mennyiségű fegyvert kapott nyugati szövetségeseitől, amelyek közül jó néhány nyom nélkül eltűnt, és így azok a szervezett bűnözés útján bárhol kiköthetnek.
Arról nem is beszélve, hogy uniós szinten jelentős gazdasági következményei lennének az ukrán csatlakozásnak, mivel Ukrajna az EU ötödik legnagyobb tagállam lenne, és egyben a legszegényebb is. Ez pedig hatással lenne az uniós források elosztására, amely Magyarországot is jelentősen érintené. Ugyanis - a csatlakozás után - országunk feltételezhetően Ukrajna javára elveszítené a területi alapú forrásokat, amely nagy érvágás lenne a magyar mezőgazdaságnak. Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas ukrán mezőgazdaságot először megfelelő módon be kellene illeszteni az uniós gazdaságba, úgy hogy az a többi, régi tagállamra nézve ne járjon hátránnyal.
VOKS 2025
A magyar kormány éppen ezért hirdette meg a VOKS 2025-öt Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban, amelyen a magyar emberek elmondhatják véleményüket arról, hogy vajon valóban szeretnék-e, hogy keleti szomszédunkkal szorosabb legyen a kapcsolatunk. A magyar kormány felsorolja azokat a rejtett vagy nem teljesen nyilvánvaló okokat is, amelyek miatt Ukrajna csatlakozása káros lenne Magyarország számára.
Az Ukrajna uniós tagságáról szóló szavazási csomagokban a szavazólapon egy kérdés szerepel:
„Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? IGEN /NEM"
A magyar kormány a fentebb említett pénzügyi, mezőgazdasági, élelmiszervédelmi és közbiztonsági kockázatokon túl a nyugdíjakat érintő, valamint munkaerőpiaci és egészségügyi kockázatokat is felsorolja. A munkaerőpiaci kockázat azért lenne jelentős, mert uniós állampolgárként - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezve - és egyben olcsó munkaerőként az ukránok a magyar emberek munkahelyeit és megélhetését veszélyeztetné. Az unós jogosultsághoz pedig az is hozzátartozna, hogy az ukránok a csatlakozást követően, uniós állampolgárként a magyar egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vehetnék. Ugyanakkor jelentős veszélyforrást jelent még az oltások hiánya az ukránok körében, mivel számos oltás az országukban nem kötelező.
Ukrajna csatlakozása tehát nagy jelentőséggel bír, nagyobbal minthogy az ember az alapján döntsön, hogy Putyint és Oroszországot vagy Ukrajnát és az országban egyébként nem létező demokráciát választja.
Magyar Péternek nehéz megemésztenie Ukrajna uniós tagságának kérdését
A Tisza Párt is szavazásra bocsátotta azt a kérdést, hogy Ukrajna legyen-e az Európai Unió tagja. A szavazáson pedig az igenek kerültek többségbe. Ugyanakkor a párt által indított, Nemzet Hangja konzultáció eredményének hitelessége erősen megkérdőjelezhető. Ezen kívül, maga Magyar Péter folyamatosan kerülte, hogy Ukrajna csatlakozásának kérdésében határozott választ adjon. A pártelnöknek azért volt kényes a téma, mert nem tudta, hogy a szimpatizánsai vajon melyik oldalra húznak. Azonban az eredmény sem volt döntő Magyar számára, csak annyiban, hogy valamikor a Tisza által uralt jövőben majd népszavazás ír ki, amit viszont a Demokratikus Koalíció már korábban kezdeményezett. Az Európai Néppárthoz való csatlakozással nem volt kérdés, hogy a Tisza Párt elkötelezi magát Ukrajna csatlakozása mellett, amelynek az ukrán nemzeti színű pólóban ülő tiszás képviselők egyértelmű jelét is adták. Magyar most ezt az elköteleződést próbálja semmissé tenni azzal, hogy a Tisza Párt vezetőjeként nem foglal állást a csatlakozás kérdésében csupán azért, hogy jelenlegi híveit ne veszítse el. Persze, mindez az Ukrajna EU-s csatlakozását támogató Néppárt és a brüsszeli vezetők támogatásával történik.
Mert a szóbeli egyezség valójában erről szól: a már balra húzó Néppárt és a balos európai parlamenti frakciók tagjai, valamint a brüsszeli vezetők segítik Magyar hatalomra kerülését 2026-ban. De mindez nem történik ingyen, mert a hatalomkerülésük után jön majd csak az igazi meglepetés: végre kell hajtani az EU fősodrának követeléseit, legyen az bármi. Akár Ukrajna EU-s tagsága.
Magyar Péterék Kollár Kingástul így "szeretik" a magyar hazát
Mi sem bizonyítja jobban Strasbourg és Brüsszel Magyar Péteréknek nyújtott támogatását, mint a tiszás Kollár Kinga Európai Parlamentben tett bizottsági felszólalása vagy inkább elszólása. Kollár kimondta, amit már régóta tudni lehetett, hogy az uniós források visszatartásán keresztül a Tisza Pártot akarják pozícióba helyezni a Fidesszel szemben.
Kollár felszólalásában többek között úgy fogalmazott, hogy
A Tisza Párt politikusa összegzésként megismételte:
nyugodtan mondhatjuk, hogy a kondicionalitási eljárás nagyon hatékony, nagyon hatékonyan befolyásolja a magyarok mindennapi életét.
A Tisza Párt uniós képviselője ezt követően politikai értékelésbe fogott, és úgy fogalmazott, hogy
most ami ennek a pozitív oldala: a magyar emberek romló életminősége erősítette az ellenzéket. És emiatt én… én… én nagyon pozitív vagyok a ’26-os választásokkal kapcsolatban.
Vezető kép: Magyarország Kormánya oldala
