2006: Gergényi nem kért jelentést az ostromról
Tanúmeghallgatásokkal folytatódott kedden a rendőri vezetők pere a Fővárosi Törvényszéken, a meghallgatott egykori központi ügyeletvezető arról számolt be, hogy még a BRFK ügyelete sem kapott semmilyen operatív információt arról, hogy milyen események várhatóak a tévészékháznál. A tanú azt is elmondta, Gergényi nem kért jelentéseket a Szabadság térnél lévő eseményekről, mivel azt ők is „egyenesben vették”. Bene László volt országos és Gergényi Péter egykori budapesti rendőrkapitányokat, valamint Dobozi Józsefet, a Rebisz korábbi parancsnokát és társaikat elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolja az ügyészség.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A ma elsőként meghallgatott Vincze Csaba 2006. őszén a Miskolci Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának a vezetője, valamint az ideiglenesen szervezett Borsod megyei század parancsnoka volt. Az alezredes több meghallgatott rendőr tanúval ellentétben már szeptember 17-én értesült az őszödi beszéd által generált megmozdulásokról. Másnap reggel kapta azt a parancsot a borsodi elöljárójától, hogy „álljanak készen”, mert Budapestre rendelték a századát. Az elindulással akadtak kisebb problémát, mivel a Pestről - számukra - küldött buszok egyike vagy lerobbant, vagy eltévedt, ugyanis késve ért Miskolcra. Így a tervezettnél később, kora délután értek a Rebisz laktanyába.
A Parlamentnél is repültek a Molotov-koktélok
Vincze szerint elvileg képzés céljából lettek a fővárosba rendelve, de ezt az indokot a kollégáival megmosolyogták, hiszen az események tükrében tudták, hogy csak idő kérdése, mikor kapnak utasítást a bevetésre. A tanú elmondta, az ötödrendű vádlott Majoros Zoltán volt az összekötő köztük és a Rebisz között, az ő utasításait követték, bár a forgalmazás miatt többször akadtak kommunikációs problémák. Aznapi feladatuk volt a kordonszolgálat ellátása, meg kellett akadályozniuk az illetéktelenek bejutását az Országházba. Noha több korábbi tanú is azt vallotta, hogy nem igazán volt rendbontás a Kossuth téren, a borsodi parancsnok erre egészen másképp emlékezett: a tüntetők Molotov-koktélokat kezdtek feléjük dobálni, szidták az akkor regnáló Gyurcsány kormányt és a rendőröket. Az alezredesben még az első előállítás is megmaradt. Egy tüntetővel szemben intézkedtek, aki átmászott a kordonon túlra, majd egyik emberét egy zászlórúddal ütlegelni kezdte.
Nem szabadott volna őket a székházhoz rendelni
Az alezredes arról is beszélt, hogy jó kapcsolatokat ápolt a pórul járt baranyai század - fejsérülést szenvedő - parancsnokával, Páter Attilával. Az ostrom napján is tartották telefonon a kapcsolatot. Szerinte saját százada jóval képzettebb és felszereltebb volt Páterénál, hiszen náluk mindenki rendelkezett pajzzsal és bevetési sisakkal, néhány emberének testvédője is volt. A borsodiak a tanú szerint gyakorlottabbak is voltak, hiszen sűrűn vettek részt olyan biztosításokban, ahol nagyobb tömeggel kellett szembenézniük. A tárgyaláson a volt osztályvezető azt is közölte, tudomása van róla, hogy a többi, székházhoz rendelt század is „vegyesen” volt felszerelve. Volt olyan, aki a saját bukósisakját használta, más pedig a bevetés előtt vásárolt motoros kabátjában volt. A tanú azt a következtetést vonta le ebből, hogy ha lett volna előzetes információjuk arról, hogy mi fog a székháznál történni, akkor ilyen képzettséggel és felszereléssel a Baranya megyei századot nem szabadott volna „otthagyni”. A Borsod megyei század vezetője olyan „kósza” információkat is hallott, hogy eredetileg őt és csapatát akarták a tévészékházhoz rendelni, azt azonban a parancsnok nem tudta megmondani, hogy ezt kitől hallotta.
A tanú is úgy vélte, Giber a parancsnok
A tanú annak is szem és fültanúja volt, amint Toroczkai László a Kossuth téren lévő tömeget felszólította, hogy vonuljanak át a televízió székházához. Az alezredes több rádióforgalmazást is hallott, amiben segítséget kértek a televízió épületét védő rendőrök. Hallotta például Giber László több panaszát is, amiben a százados közölte, hogy „rájuk gyújtották a székházat, meg fognak dögleni a füstben”. A forgalmazások alapján a tanúnak is úgy tűnt, Giber a helyszín parancsnoka. Szerinte a százados „kétségbeesett” volt, és nem biztos, hogy a legjobb döntéseket hozta – válaszolt arra a bírói kérdésre Vincze, hogy helyesen cselekedett-e Giber, amikor a parancsot vehemensen megtagadva, kivonta a rendőri erőket a Magyar Televízió épületéből. A tanú azt nem tudta megmondani, hogy a negyedrendű vádlott, Mittó Gábor forgalmazását hallotta-e, azt azonban nem tartotta meglepőnek, hogy minden részletre nem emlékszik, hiszen abban a helyzetben „ő maga is zavarodott volt” - állította az alezredes.
Az Országház is veszélyben volt?
A sűrűsödő segélykérések hatására az alezredes Gergényi Pétertől azt kérte, hogy századával vezényelje át őket a Szabadság térre. A volt budapesti főkapitánnyal a tanú azt is közölte, hogy telefonon jelezték neki, hogy - a Hír Televízió adása alapján - az ostromlók betörtek a székházba. Gergényi állítólag azt válaszolta, hogy „az nem egy mai felvétel, biztosan egy hülyeség”. Ezután a tábornok „kategorikusan nemet mondott” a borsodi század tévészékházhoz való átirányítására. A tárgyaláson azonban az is elhangzott, hogy a tanú véleménye szerint is a Parlament védelme volt a legfontosabb, hiszen nem lehetett kizárni, hogy a televízió előtt lévő tömeg egyesülni fog a Kossuth téren tüntetőkkel, majd megtámadják az Országházat.
Gergényiék „egyenesben vették” az eseményeket
Szintén érdekes körülményekről számolt be Gergényi tábornokkal kapcsolatban Lacziné Mádai Andrea rendőr alezredes is. A BRFK egykori központi ügyeletvezetőjének vallomása egybevág a nemrég meghallgatott Holota Gábor őrnagy elmondásával, miszerint Gergényiék élőben követhették a Szabadság téren zajló eseményeket. A tanúval ugyanis a volt főkapitány rádión közölte, hogy ne továbbítson számukra jelentéseket a tévészékháznál lévő eseményekről, „mert azt egyenesben veszik”. Az alezredes asszony ebből arra következtetett, hogy a rendőri vezetők vagy a helyszínen, vagy a Kossuth téren lévő gépjárműből követhették a történéseket. A tanú kérdésre megerősítette, hogy a vezetői ponton lévő busz technikai felszereltsége lehetővé tette a televízió adásainak vételét. A volt ügyeletvezető meglepődött Gergényi kérésén, hiszen a korábbi rendőrkapitány máskor mindig mindent alaposan megkövetelt egyéb esetekben. A tanú azt is elmondta, hogy a BRFK ügyelete semmilyen operatív jelzést nem kapott, őket is váratlanul érte a televízió ostroma. Később az alezredes készített hanganyagok alapján egy összefoglaló jelentést, amely időrendben, pontosan tartalmazta, hogy mikor, mi történt.
A per további tanúk meghallgatásával március 18-án folytatódik. Fotó: MTI/Beliczay László
