Stratégiai ágazatok sora lehetetlenülne el, ha kilépnénk az Európai Unióból

Parttalan és értelmetlen Magyarország uniós tagságáról polemizálni, miután hazánk egyértelműen előnyt kovácsol a közösséghez tartozásból. Kijelenthető, az Európai Unióból való kilépés kifogná a szelet a magyar gazdaság vitorlájából, nem csak a fejlődés és a gazdasági bővülés torpanna meg, hanem ágazatok sora kerülne kilátástalan helyzetbe. Magyar agrártermelők ezrei mennének tönkre, ha Magyarország kilépne az unióból, fejenként pedig mintegy 712 ezer forintot veszítenénk hét év alatt, ha az országnak a saját lábán kellene megállnia. A PestiSrácok.hu annak is utánajárt, hogy például a közösségi agrártámogatások nélkül a magyar élelmiszerárak is elszállnának.

SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu

Egyértelműen haszonélvezője hazánk az uniós tagságnak, így érthetetlen, hogy miért vetődik fel időről időre Magyarország uniós tagságának a megkérdőjelezése. Ugyan Vona Gábor, a Jobbik elnöke mostanában már úgy vélekedik, hogy maradni kell az unióban, de át kell írni a csatlakozási szerződést és szorosra kell fűzni az Oroszországgal való kapcsolatot, de két évvel ezelőtt még uniós tagságunk visszaadása mellett kardoskodott.

Portálunk a Vidékfejlesztési Minisztériumot is megkereste, a tárcától azt kérdeztük, mennyi pénzt veszítene az ágazat, ha Magyarország nem lenne tagja a közösségnek. Megtudtuk, 2004-2013 közötti időszakban összesen 4827 milliárd forint támogatást fizettek ki az ágazatban, a csaknem 10 éves periódusban a források 70 százaléka származott uniós forrásból. Az ország dobogós helyezést ért el a befizetések, illetve a kapott támogatások szaldójának egyenlegét nézve. „A 2014-2020-as időszakban 25 milliárd euró lesz e területen a nettó egyenleg, ami folyó áron mintegy 7500 milliárd forint. Ezen összeg négyszerese az ország által befizetett pénznek. A magyar agrárium haszonélvezője az uniós tagságnak, az EU többéves költségvetésében Magyarország nettó kedvezményezetti státuszt élvez, amelyből az agrárium is nagymértékben részesedik” - tudtuk meg a szaktárcától.

Az uniós tagság első évtizedében az ágazat termelése és jövedelmezősége is jelentősen nőtt Magyarországon. Az uniós csatlakozás eredményeként a magyar agrárium számára tekintélyes költségvetési transzfer lehetősége nyílt meg, a közösségi források megnövelték az ágazati költségvetés mozgásterét. Stabilizálódott a gazdák jövedelemtermelő képessége, és nőtt az ágazat a versenyképessége, hatékonysága. „Az agrártámogatások jelentősen hozzájárultak ahhoz is, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt években a rendszerváltás óta a legstabilabb pénzügyi mutatókat produkálta. Az idén a mintegy 725 milliárd forintos tervezett agrár és vidékfejlesztési támogatás már 80 százaléka érkezik az Európai Unió költségvetéséből, és csak 20 százaléka hazai finanszírozás” - tájékoztatott a VM.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta mintegy 4000 milliárd forint támogatás felhasználása vált lehetővé az agrár- és vidékfejlesztés területén. A tavalyi évben több mint 1,8 milliárd eurónyi szubvenciót kapott a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés az Európai Uniótól, ebből 1,3 milliárd euró volt a közvetlen támogatás, 500 millió eurót pedig vidékfejlesztési jogcímeken hívhattunk le. A magyar termelők számos jogcímen juthatnak uniós pénzekhez, de a torta legnagyobb szeletét a területalapú támogatások jelentik. 2007 és 2013 között 1945 milliárd forintnyi területalapú és közvetlen támogatás jutott a magyar gazdákhoz. Előbbiből 180 ezer termelő részesült. A magyar mezőgazdaság versenyképességét célzó intézkedésekre több mint 670 milliárd forintnyi uniós támogatás jutott a magyar gazdákhoz 2007 és 2013 között, környezet és vidékfejlesztésre 485 milliárd forint állt rendelkezésre, a vidéki élet minőségének javítására 200 milliárd forint-, a LEADER pályázatok megvalósítására pedig nyolcvanmilliárd forint jutott.

Brüsszel nem csak a felzárkóztatás fejében adja az agrártámogatásokat, hanem azért is, hogy az uniós gazdák versenyképesek legyenek, hogy a támogatásért cserébe versenyképes áron tudják adni az élelmiszereket, így a harmadik világ termelőivel szemben is fel tudják venni a kesztyűt.A PestiSrácok.hu annak is utánajárt, hogy például a közösségi agrártámogatások nélkül a magyar élelmiszerárak is elszállnának. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint ugyan ma már a világpiaci történéseknek, fejleményeknek és a globális, de még a lokális piaci struktúráknak, továbbá a vámoknak is nagyobb szerepük van a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek árának alakulásában, mint az agrártámogatásoknak, ugyanakkor a közösségi dotációk is befolyásolják az árakat.„Az agrártámogatások rendszere inkább a mezőgazdaság, a termelők jövedelemhelyzetét, termelésének jövedelmezőségét befolyásolja leginkább, így segítve az európai mezőgazdasági termelők ágazatban maradását, a termelés fenntartását, közvetetten pedig az árualap fenntartása révén az európai diverzifikált élelmiszer-termelés biztosítását mennyiségi és minőségi szempontból. Ez tehát azt jelenti, hogy a támogatás révén a termelő, a termék, az ágazat versenyben marad a piacon a világpiac más szereplőivel, ha adott esetben anélkül erre nem lenne képes” - közölte kérdésünkre a Vidékfejlesztési Minisztérium. Uniós tagság nélkül tehát aligha beszélhetnénk a magyar mezőgazdaság, a hazai termelők jövőjéről.

Van külön út, de rögösebb

Tény ugyanakkor az is, hogy az unión kívül is van élet. A kérdés az, hogy milyen utat járhatott volna be a magyar mezőgazdaság, ha nem lépett volna be 2004-ben az Európai Unióba.Ezzel a kérdéssel fordultunk Kis Miklóshoz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnökéhez, az egyéni gazdálkodók legbefolyásosabb európai szintű érdekképviseletének, a COPA-COGECA alelnökéhez."Magyarország rögösebb úton járna az unió nélkül. A közösségi tagság híján Brüsszelnek nem lenne beleszólása a nemzeti ügyekbe, döntésekbe, így egy-egy ország nemzetibb határozatokat hozhatna, ami első olvasatra ugyan jól hangzik, de Magyarországnak szüksége van az Európai Uniós tagságra. Enélkül csupán nemzeti forrásokra támaszkodhatnánk, és jóval kevesebb pénz áramlana az agráriumba. Közösségi szintű, szabályozott támogatáselosztás, pontos keretrendszer nélkül Németország jóval többet áldozhatna saját mezőgazdaságára, mint például Magyarország. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kis országok versenyképtelenek lennének, miután szegényebbek, mint a nagy, gazdaságilag erős nemzetek. Uniós tagságunknak évről-évre nagyobb az előnye. A tagállamok szintjéhez viszonyítva csatlakozásunkkor még csak a támogatások 30 százalékát kapta hazánk, de mára már tíz százaléknál is kisebb a differencia" - nyomatékosította Kis Miklós.