Pesti Srácok

A palotatörvény rendezhette volna a műemlékvédelmi ingatlanok sorsát, de az ellenzék meghekkelte a jogszabályt

A palotatörvény rendezhette volna a műemlékvédelmi ingatlanok sorsát, de az ellenzék meghekkelte a jogszabályt

A leégett és életveszélyessé vált Andrássy úti palota sorsa már régen új fordulatot vehetett volna, ha az ellenzék, élén Bajnai Gordonnal nem hekkeli meg a világörökségi, kiemelt jelentőségű ingatlanokról szóló, palotatörvény néven elhíresült jogszabálytervezetet. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusában, az új budapesti buszok első útján ajánlotta Tarlós István főpolgármesternek, hogy kezdeményezzen egy olyan törvényt, amelynek segítségével újra állami tulajdonba kerülhet a kilencvenes évek óta üresen álló, külföldi kézben lévő Balettintézet. Amennyiben a jogszabály életbe lépett volna, akkor az Andrássy út 83-85. szám alatt található, most leégett Vasutas-palota jogi patthelyzete is rendeződhetett volna. A PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó, ingatlanok jogi ügyeiben jártas Izsák Orsolya ügyvéd úgy vélekedett, Magyarországon, Budapesten is indokolt lenne a kiemelt jelentőségű ingatlanok védelme, szerinte ugyanakkor az elővásárlási jogot kellene meghatározni.

SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu

Sokat foglalkozott a magyar sajtó a tavaly májusi Orbán-Tarlós beszélgetéssel, amikor a miniszterelnök az új budapesti buszok első útján azt ajánlotta Tarlós István főpolgármesternek, hogy kezdeményezzen egy olyan törvényt, amelynek segítségével újra állami tulajdonba kerülhet a kilencvenes évek óta üresen álló, külföldi kézben lévő Balettintézet. A magyar sajtó egy része keményen bírálta a miniszterelnököt, a kritikák vagy arról szóltak, hogy valóban ilyen módon kell-e törvényeknek születniük Magyarországon, vagy arról, hogy szabad-e törvény útján államosítani már magántulajdonba adott ingatlanokat. A Véleményvezér blog egyenesen Orbán Viktor őszödi beszédének nevezte a miniszterelnök szavait.

PestiSracok facebook image

Az Állami Balettintézet és a Vasutas-palota egykori épületének visszaszerzésének tervét a kézi vezérlés eklatáns példájának kiáltotta ki az ellenzék, Bajnai Gordon, az Együtt akkori vezetője egy tüntetésen főbűnösnek kiáltotta ki Orbán Viktort.„Fejétől bűzlik a hal, hiszen aki a Balettintézet államosítását személyesen intézi el, arról nehezen hihető, hogy ne tudott volna a többi gyalázatról, a haverok helyzetbe hozásáról. Hazánk ipari méretű lenyúlása Orbán Viktor tudtával és szándékai szerint történik” – jelentette ki Bajnai Gordon. Az ellenzéki politikus egyúttal arra kérte a miniszterelnököt, hogy ne játsszon a tűzzel.

Pedig a VI. kerület önkormányzata megfogadta a miniszterelnöki tanácsot, és fejest ugrott a törvényjavaslat elkészítésébe, amellyel újra állami kézbe lehetett volna venni az egykori balettintézetet, és akár a Kodály köröndi palotát is. Hassay Zsófia, a kerület polgármestere tavaly felvette a kapcsolatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, hogy kezdjenek közös munkát egy új jogszabályról. Azt kezdeményezték volna, hogy szülessen egy olyan törvény, amely kötelezi a világörökségi részen - ilyen az Andrássy út is - ingatlant vásárló befektetőt, hogy öt éven belül fejlessze, újítsa meg az épületet. A kerületi terv szerint ha ezt a saját hibájából nem tette volna meg a befektető, akkor első lépésben nagy összegű pénzbírságot kaphatott volna. Amennyiben ez sem vált volna be, akkor az állam valamilyen konstrukcióval akár vissza is vásárolhatta volna, vagy kártalanítással visszavehette volna az ingatlant. Ez volt tehát az az ötlet, amelyből végül semmi nem lett, miután az ellenzék össztüzet nyitott az elképzelésre.

A PestiSrácok.hu megkereste a VI. kerületi önkormányzatot, ahol azt a választ kaptuk, hogy „a szaktárca és az önkormányzat közötti korábbi egyeztetéseknek megfelelően a minisztérium vállalta, hogy felméri, hány, a Balettintézet kálváriájához hasonló eset van országszerte, és ezután tesz javaslatot azoknak a jogszabályoknak a meghozatalára, amelyek garanciát jelenthetnek a műemlék épületek védelmére értékesítésük esetén is”. A Hassay Zsófia vezette önkormányzattól megtudtuk, időközben rendeződött a Balettintézet sorsa, érvényes építési engedély birtokában az új befektető bármikor elkezdheti a szálloda kialakítását.

Portálunk egy, ingatlanok jogi vonatkozásában jártas ügyvédet is felhívott, hogy megtudjuk, mi lett volna, ha hatályba lép egy ilyen palotatörvény. Dr. Izsák Orsolya a PestiSrácok.hu-nak elmondta, jogilag aggályos lett volna az, amiről Orbán Viktor és Tarlós István beszélgetett. „Más formában azonban kivitelezhető lenne a kiemelt, értékes ingatlanok védelme. Párizsban például olyan rendelet van érvényben, amely szerint a kiemelt ingatlanok esetében elővásárlási jogot kapnak a párizsiak, a franciák, így külföldi tulajdonba nem igazán kerülhetnek fontos, műemlékvédelem alatt álló épületek. Magyarországon, Budapesten is indokolt lenne, hogy ilyen rendelkezést alkalmazzon a jogalkotó. Nem csak ingatlanokat, területeket is ki lehetne jelölni, és így védeni értékeinket” – szögezte le Izsák Orsolya.

A leégett Andrássy úti Vasutas-ház esete is bizonyítja, szükség lett volna a palotatörvényre. Fotó: PestiSrácok.hu

Az ellenzéki felháborodást, és a terv lesöprését, a külföldi kézben lévő műemlék épületek visszaszerzéséről szóló polémiát tavaly Tarlós István is érthetetlennek nevezte. „A kormányfő kilátásba helyezte, hogy bizonyos jogszabályokat meg lehet változtatni a főváros fejlődése érdekében. Ezen gúnyolódni vagy polemizálni nagyon meglepő és furcsa politikai haszonszerzési szándékot sugall" – fogalmazott akkor a városvezető. Szavai szerint Orbán Viktorral éppen a város fejlődéséről tanakodtak. Kiemelte, a miniszterelnöknek teljesen igaza volt, amikor jogszabályváltozásokról beszélt, ha az élet úgy kívánja. "Nem az emberek vannak a jogszabályokért, hanem a jogszabályok az emberekért" – fogalmazott a főpolgármester. Tarlós István már akkor megjegyezte, hogy a külföldieknek egy évtizede eladott gyönyörű, műemlék épületek – köztük a balettintézet és a Kodály körönd épületei – porladnak.

"Miért kell azon csodálkozni és gúnyolódni, ha ezeknek az esetleges visszaszerzéséről, felújításáról és hasznosításáról gondoskodik és gondolkodik a miniszterelnök és a főpolgármester?" – vetette fel, hangsúlyozva: azt, hogy miért kell mindezt negatív színben beállítani, csak az tudja, aki "ideges lesz a gondolattól".

Ismert, az Andrássy úti, Kodály köröndi palota is offshore cég fogságában vergődött, 14 éve nem történt semmi az épülettel, a tűz rendkívül gyors terjedése is korábbi kontár munkákra vezethető vissza. Az épület kálváriáját az Átlátszó.hu ebben a cikkében dolgozta fel. A portál szerint a szélhámos beruházót képviselő Arie Yom-Tov izraeli üzletember Fürst György terézvárosi volt szocialista alpolgármester barátja, de az online lap Fidesz-közeli szálakat is talált a felszámolási ügyletet bonyolító ügyvéd környezetében. Ez az egyik olyan nagy Andrássy úti visszaélés, amelyet az időközben elhunyt Verók István MSZP-s polgármester és testülete rovására írtak.

A magukra hagyott műemlékvédelmi, vagy kiemelt jelentőségű ingatlanok sorsának a rendezése még ma is időszerű, és egyre égetőbb, főleg a rablóprivatizáció és a családi házak áráért megszerzett százmilliós ingatlanok ügyei miatt.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)