A felperes Lauder legfőbb érve az volt a Sukoró-perben, hogy Budai Gyula antiszemita
Nem a jogi-, törvényességi kérdések, aggályok, hanem a magyar kormány képviselőinek megbélyegzése, rágalmazása állt a sukorói szórakoztató- és kaszinókomplexum beruházás megtorpedózása miatt indult kártérítési pernek a középpontjában a washingtoni választott bíróságon – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk úgy értesült, a King’s City-projekt „gazdája”, a ciprusi bejegyzésű Vigotop Limited által Washingtonban indított bírósági eljárásban a befektető, Ronald S. Lauder érdekeit védő cég ugyanis arra építette fel keresetlevelét, hogy a projekt politikai bosszú áldozata lett és hogy Budai Gyula, aki 2010 és 2012 között elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos volt, antiszemita. Budai Gyula kérdésünkre elárulta, tanúmeghallgatása is arról szólt, hogy antiszemitizmussal vádolták, amelyet ő kikért magának és visszautasított. Az ügy feltárását az amerikai diplomaták is gátolták.
SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu
Washington és a nemzetközi választott bíróság asszisztálásával antiszemitizmussal vádolta meg Budai Gyulát, korábbi elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztost a sukorói beruházás „gazdája”, a ciprusi bejegyzésű Vigotop Limited – tudta meg a PestiSrácok.hu. Értesüléseink szerint nem a jogi-, törvényességi kérdések, aggályok, hanem a magyar kormány képviselőinek megbélyegzése, rágalmazása állt a sukorói szórakoztató- és kaszinókomplexum beruházás ellehetetlenítése miatt indult kártérítési pernek a középpontjában a washingtoni választott bíróságon. A Vigotop Limited által Washingtonban indított bírósági eljárásban a befektető, Ronald S. Lauder érdekeit védő cég ugyanis arra építette fel keresetlevelét, hogy a projekt politikai bosszú áldozata lett és hogy Budai Gyula antiszemita.A politikus kérdésünkre elárulta, tanúmeghallgatása is arról szólt, hogy antiszemitizmussal vádolták, amelyet ő kikért magának és visszautasított. Budai Gyulát egyébként írásban kérdezték ki a Sukoró-ügyben.
„Írásban tavaly szeptember elején tettem vallomást, de videó-konferencia keretében is meghallgattak. Ekkor derült ki, hogy tulajdonképpen rám hegyezte ki a keresetét a Vigotop. Lauderék két dologgal vádoltak. Egyrészt, hogy politikai megrendelésre cselekedtem, másrészt pedig, hogy antiszemita vagyok. A Vigotop nem jogi érveket használt, hanem motívumokra építette fel a keresetét, amellyel az volt a célja, hogy megbélyegezzen és rágalmazzon. Nem jogi kérdésekről volt szó a Sukoró-perben. Vallomásomban hangsúlyoztam, teljességgel alaptalan vádakat fogalmaznak meg. Kikértem magamnak a rágalmakat, nyomatékosítottam, hogy nem vagyok antiszemita és cselekedeteimet sosem motiválták antiszemita nézetek. Elmondtam, hogy jogászként, érdekképviseleti vezetőként és egyszerű magyar állampolgárként is kötelességem a magyar állam jogrendjének és pénzügyi érdekeinek védelme, amelyet a Vigotop vádjaival ellentétben mindenkor a legcsekélyebb részrehajlás nélkül igyekeztem teljesíteni. Leszögeztem azt is, hogy kormánybiztosi tevékenységem és egész pályafutásom során mindvégig kizárólag ezeknek az elveknek figyelembevételével jártam és járok el” - nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Budai Gyula. Hozzátette azt is, érdekes, hogy a Sukoró-ügy feltárását kifejezetten gátolták az amerikai diplomaták.
Budai Gyula a perről a Magyar Nemzetnek is nyilatkozott, az antiszemitavádra is reagáló perbeli védekezésének jegyzőkönyvét azonban csak a PestiSrácok.hu-nak mutatta meg. A Magyar Nemzet cikkéből ugyanakkor kiderül: az Egyesült Államok nem sürgette mindig a mostani vehemenciával a korrupció elleni fellépést Magyarországon. Néhány éve, amikor a szocialista kormányokhoz kötődő ügyeket igyekezett feltárni a második Orbán-kormány, a szuperhatalom budapesti képviselete erőteljes nyomást gyakorolt a magyar hatóságokra többek között Gyurcsány Ferenc büntetőjogi sérthetetlensége érdekében – írta a lap. Budai Gyula a Magyar Nemzetnek azt mondta, az USA gátolni igyekezett a tisztánlátást a sukorói telekcsere ügyében. A szocialista kormány tagjait is érintő ügyben az amerikai nagykövetség ugyanis kifogásolta, hogy vizsgálat kezdődött. Budai Gyula a lapnak elmondta, a korábbi nagykövet és munkatársai rendszeresen kértek tőle tájékoztatást az eljárással kapcsolatban. Budai Gyula azt is felidézte, 2011-ben érezte először, hogy kifejezetten politikai alapon vonják felelősségre, amikor a finn nagykövetség szervezésében egy ebéden vett részt. Az eseményen jelen volt kilenc nagykövet, köztük az akkori amerikai, norvég és izraeli diplomata. Budai szerint mindhárman ellenségesen viselkedtek vele, s megfogalmazták neki a sukorói telekcsere ügyében indult eljárással összefüggő aggályaikat, éreztették, hogy nem nézik jó szemmel az elszámoltatást. Néhány hónappal az ebéd után Budait az amerikai nagykövetségről külön is megkeresték, hogy beszéljen személyes találkozón az elszámoltatásról. A kormánybiztos a külképviselet közelében egy kávézóban találkozott Timothy Betts akkori követtanácsossal, s beszélgetésük szinte kizárólag Sukoróról szólt. A két órán át tartó eszmecsere alatt Betts elsősorban eljárásjogi aggályokat fogalmazott meg. A kormánybiztosi hatáskör kiterjedése, működése és a társszervekkel összehangolt tevékenység mellett az első titkár azt is megkérdezte, miért folyik politikai üldözés Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen.
Budai szerint mandátuma alatt egyetlen alkalommal sem volt példa arra, hogy az amerikai nagykövetség korrupciógyanús ügyekről számolt volna be neki, holott ha ilyenről lett volna adatuk, a volt kormánybiztos szerint tájékoztatniuk kellett volna róla, hiszen volt köztük közvetlen kapcsolat. A Magyar Nemzet arról is beszámolt, az előző kormány tagjai ellen indult eljárások ügyében a nagykövetség statisztikai adatszolgáltatás címén a Legfőbb Ügyészségtől is rendszeresen kért információt. A külképviselet arra volt kíváncsi, hogy név szerint mely szocialista politikussal szemben folyik büntetőeljárás, és milyen stádiumban van a nyomozás. Eleni Tsakopoulos Kounalakis akkori amerikai nagykövet pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökével és a Magyar Bírói Egyesület első emberével is megbeszéléseket folytatott a magyar igazságszolgáltatás munkájáról. Az amerikai diplomácia tehát elsősorban politikai alapon mutatott érdeklődést a magyar bűnüldöző szervek munkája iránt.
Mindezek ellenére ugyanakkor a washingtoni választott bíróság a magyar állam javára döntött a sukorói kaszinóberuházás befektetőivel szemben.A bíróság azt állapította meg, hogy a magyar állam jogszerűen mondta fel a koncessziós szerződést. A telekcsere ügyében pedig hasonló álláspontra jutott, mint a magyar Kúria, és kimondta, hogy a csereszerződés a magyar jogszabályokba ütköző, ezért semmis. Az államnak ugyanakkor milliárdokba került a per, miután a bíróság úgy határozott, Budapest fizesse a perköltséget, amelynek összege 9 millió dollárra, mintegy 2,16 milliárd forintra rúgott.
Az antiszemita vádakról az államot az ügyben képviselő Bártfai Beatrixot, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjét is szerettük volna megkérdezni, de több napja nem tudjuk elérni. Titkárnője visszahívást ígért, ezt azóta is várjuk.
A címlapfotó a budapesti Zsidó Világkongresszuson készült, a képen a sukorói beruházás befektetője, Ronald S. Lauder látható.
