Pesti Srácok

Gátlástalanul megkopasztotta a belvízkárosult gazdákat az amerikai Bunge Zrt.

Gátlástalanul megkopasztotta a belvízkárosult gazdákat az amerikai Bunge Zrt.

Több százmillió forintot követelt négy évvel ezelőtt a szélsőséges időjárás miatt mindenüket elvesztő magyar termelőktől az amerikai Bunge Zrt., egyes, egyébként vis maiort jelentő gazdákat még tavaly is vegzált a cég a tartozásaival – nyomozta ki a PestiSrácok.hu. A Bunge szerint szerződést szegtek azok a termelők, akik ugyan kontraktusban vállalták, de az árvíz, belvíz és jég miatt nem tudták leszállítani a meg sem termett terménymennyiséget. Volt, akit perbe is fogott a Bunge Zrt. A portálunk által megkérdezett károsultak a napraforgó- és repcemagpiac Hajdú-Bétjeként emlegetik a Bunge Zrt.-t. Ismert, az amerikai cég több száz millió dolláros argentin adócsalási ügyben is érintett, magyar leányvállalata pedig a szlovák-magyar adócsaló cégháló egyik legnagyobb felvásárlója lehetett.

SZARVAS SZILVESZTER – PestiSrácok.hu

A napraforgó- és repcemagpiac Hajdú-Bétjeként emlegették a PestiSrácok.hu által megkeresett termelők az amerikai érdekeltségű Bunge Zrt.-t, mondván, csak a profitot néző üzletpolitikája miatt gazdák tucatjai lettek földönfutók. Portálunk azok után kereste meg a korábban a Bunge-val beszállítói, üzleti kapcsolatban álló gazdákat, hogy kinyomozta, az ömlesztett étolajokat forgalmazó társaság 2010-ben annak ellenére követelt több százmillió forintot a hazai termelőktől, hogy azoknak szinte mindenüket elvitte a szélsőséges időjárás. Négy évvel ezelőtt ugyanis együttesen mintegy 180 milliárd forintos kárt okoztak a magyar mezőgazdaságnak az árvíz-, belvíz- és jégkárok, a gazdák földjein pedig alig maradt, ha maradt egyáltalán termény. A Bunge Zrt. ugyanakkor, mint ahogy más felvásárlók is már a gazdálkodási év előtt terménybeszállítási szerződést kötöttek és kötnek a termelőkkel, amelyben rögzítik, hogy az adott földművestől mekkora mennyiségű terményt vesznek majd át az aratás után. Így volt ez 2010-ben is, csakhogy a gazdák óriási károkat szenvedtek el. Hab a tortán, hogy hiába jelentettek vis maiort, és a terményeik elvesztéséről hiába kaptak igazolást, a Bunge Zrt. az aláírt szerződésekre hivatkozva követelte a növénytermesztőktől a vállalt terménymennyiség leszállítását.A termelők hiába közölték, hogy önhibájukon kívül, az időjárás okozta károk miatt nem tudnak szállítani és hiába mutatták be erről szóló igazolásaikat, velük szemben a Bunge összességében több százmillió forintos követeléssel lépett fel. A PestiSrácok.hu ráadásul azt is megtudta, hogy egyes növénytermesztőket még tavaly is vegzált a cég a tartozásaival, követelve az összeg megfizetését.

PestiSracok facebook image

Információinkat, és a Bunge Zrt. több százmillió forintos követelését a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) vezetői is megerősítették, ismertetve, hogy 2010-ben a termelők tőlük is segítséget kértek. Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke kérdésünkre úgy fogalmazott, minden hozzájuk forduló gazda panaszát meghallgatták, és kiálltak az érdekeikért.„2010-ben éppen emiatt módosítottuk az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt” - hívta fel a figyelmet Jakab István. A törvénymódosítás szerint a termelők vis maior esetén már nem kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések méltánytalan pontjainak betartására. A PestiSrácok.hu azt is megtudta, a vis maior ellenére a Bunge Zrt. 2010-ben választott bíróságok elé citált egyes növénytermesztőket.

Az ország több pontján is így néztek ki a mezőgazdasági területek 2010-ben. A Bunge Zrt. a vis maior ellenére is pénzt követelt a terményeiket elveszítő gazdáktól. Fotó: nol.hu

Pikáns, hogy miután a gazdák a Bunge Zrt.-vel szemben a Magosz segítségét kérték, az amerikai érdekeltségű cég nyilatkozatstopot követel meg egyes termelői partnereitől. Az egyre nagyobbra dagadó botrány miatt a vállalat akkor közölte, figyelembe veszik a természeti csapások miatti terméskieséseket és vis maior körülményeket. A napraforgópiacon meghatározó társaság négy évvel ezelőtt ismertette, 2011-re olyan megállapodásokat kötnek a gazdálkodókkal, amelyekben a felek rögzítik, hogy a termelők 2011-ben „törlesztik” a hiányzó és le nem szállított árumennyiséget. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a termelők nem csak a Bunge Zrt.-re, hanem például az ugyancsak amerikai Cargillra is panaszkodtak.

Az agrártárca ezzel kapcsolatban arra biztatta a termelőket, tegyenek bejelentéseket a Gazdasági Versenyhivatalnál. A szervezetnél a Magosz is panasszal élt, amelyet a GVH elutasított. A gazdaköri szervezet a Cargill Magyarország Zrt.-t, a Bunge Növényolajipari Zrt.-t és az IKR Kereskedelemfejlesztési Zrt.-t panaszolta be. A Magosz tiltott versenykorlátozó megállapodásokkal és gazdasági erőfölénnyel való visszaéléssel gyanúsította a cégeket. A GVH azonban nem találta megalapozottnak a Magosz észrevételeit, pedig a Magosz azt nehezményezte, hogy a felvásárlók kártérítésekre és fedezetvásárlásokra kötelezik az elháríthatatlan külső okra, vis maiorra hivatkozó gazdálkodókat.

A Bunge Zrt. több százmillió forintos követeléseivel kapcsolatban a Magosz Hajdú-Bihar megyei elnökét, országos alelnökét, Örvendi Lászlót is megkerestük, aki a PestiSrácok.hu kérdéseire nyomatékosította, 2010-ben a Bunge Zrt. figyelmen kívül hagyta az időjárási károkat.„Az a vállalat, aki ilyet tesz, akit nem érdekel, hogy partnere képtelen leszállítani a terményt, annak a cégnek nem igazán kellene Magyarországon tevékenykednie - szögezte le Örvendi László.

A PestiSrácok.hu által megkeresett Bojtor József, akitől csinos összeget követelt a Bunge, így írta le a 2010-ben történteket.„Négy évvel ezelőtt egy magtárral is rendelkező, tőkeszegény céget vezettem. Integrátorként voltunk jelen a piacon, termelőkkel egyeztünk meg, hogy ők nekünk szállítják le a terményeiket, mi pedig azt továbbértékesítjük a Bunge Zrt. felé. Én magam is növénytermesztő vagyok, tehát termelőként is érdekelt voltam az üzlet sikerében. Ráadásul gazdatársaim terményeiről volt szó, tehát egymással is összefogtunk. A gazdák jelezték felém, hogy nem termett semmijük, amelyet én tolmácsoltam a Bunge-nak. A vállalat mindezek ellenére, a vis maiorral mit sem törődve követelt tőlem 68 millió forintot plusz áfát. A céghez hiába mentem el az ügyvédemmel tárgyalni, nem engedtek a negyvennyolcból, ragaszkodtak hozzá, hogy fizessem ki az óriási összeget, mert nem szállítottam le nekik az ígért terménymennyiséget.A Bunge Zrt. azóta sem nyugszik, tavaly augusztusban levelet kaptam tőlük, amelyben a 68 millió forint plusz áfa megfizetésére szólítottak fel - ismertette Bojtor József. Hozzátette, a „Bunge nem néz senkit, nem érdekli semmi, csak a szerződés és a profit”. „A vállalatot nem érdekli, ha a termelő csődbe megy, vagy a temetőbe, ők ragaszkodnak a pénzükhöz” - mondta Bojtor József. A károsult elárulta, 2011-re már hiába akart szerződést kötni a Bunge Zrt.-vel, a cég elhajtotta őt, mondván „sáros”.

Érdekes, hogy a Bunge Zrt.-nek nem ez az egyetlen gyanús és furcsa ügye. Ismert, az amerikai cég több száz millió dolláros argentin adócsalási ügyben is érintett, magyar leányvállalata pedig a szlovák-magyar adócsaló cégháló egyik legnagyobb felvásárlója lehetett.

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.