A frankhitelek okozzák az új európai válságot? - Amerikaiak dönthették be a piacot
A svájci jegybank január közepi brutális húzása, azaz a frank-euró árfolyamküszöb eltörlése robbanthatja ki a következő gazdasági válságot. A jelzálogpiaci krízisnek Közép- és Kelet-Európa lehet a fészke - figyelmeztet az amerikai The Atlantic című politikai, gazdasági lap. Az elemzés szerint a frankhitelek okozzák majd a krízist. Az amerikai szerző ugyanakkor méltatja Magyarország és Lengyelország küzdelmét is a devizahitelek kivezetésére. A The Atlantic megágyaz egy újabb - akár valós alapú - összeesküvés-elméleteknek is. Szerintük a svájci jegybank amerikai nyomásra rengette meg a piacokat, mert az amerikai befektetők egyáltalán nem nézték jó szemmel, hogy az euró árfolyamának dollárral szembeni csökkenése leértékelte a beruházásaikat.
SZARVAS SZILVESZTER - PestiSrácok.hu
Kelet-Közép-Európa lehet a gócpontja a következő jelzálogpiaci válságnak - figyelmeztet az amerikai The Atlantic című politikai, gazdasági lap. Az újság felidézi, a világ egyszer már megégette magát egy hasonló jelzálogpiaci krízisen, miután 2008-ban az Amerikai Egyesült Államokban pukkant ki a hitellufi, amelynek hatására az egész világon végigsöpört a gazdasági válság. A The Atlantic szerint svájci jegybank január közepi váratlan intézkedése robbanthatja ki a következő gazdasági válságot, a jelzálogpiaci krízis hulláma Közép- és Kelet-Európából kiindulva más gazdaságokon is végigsöpörhetnek.
A lap megemlíti, Lengyelországban 566 ezer-, Romániában 150 ezer-, Horvátországban pedig 60 ezer háztartás bír svájci frank alapú hitellel, míg Magyarországon a háztartások felének van devizaadóssága, jellemzően svájci frankban. Hozzáteszik, a veszélyt a régió kormányai is felismerték, Lengyelországban például betiltották a svájci frankhitelezést, és kiemelik, hogy a magyar kabinet komoly lépéseket tett a svájci hitelek kivezetésének érdekében.
A The Atlantic szerint nem világos, miért gondolta meg magát Svájc, és miért rúgta fel az eddig kőbe vésett euró-frank árfolyamgátat. Az elemző cikk egyik legérdekesebb megjegyzése az, hogy a svájci jegybank amerikai nyomásra is cselekedhetett, mert az amerikai befektetők egyáltalán nem nézték jó szemmel, hogy az euró árfolyamának dollárral szembeni csökkenése leértékelte a beruházásaikat. Az újság szerint már kár rágódni az indítékon, a döntés következményeire kell koncentrálni, és meg kell akadályozni, hogy destabilizálódjanak az amúgy is gondokkal küzdő Közép-európai demokráciák.
A The Atlantic szerint ebben a helyzetben értékelődhet fel igazán Orbán Viktor és a magyar kormány módszere, amely már jóval korábban arról határozott, hogy forinthitelre váltják a frankkölcsönöket. A lap nyomatékosítja, a magyar kormány annak ellenére döntött így, hogy az intézkedés érzékenyen érintette az országban jelenlévő, alapvetően külföldi tulajdonban lévő bankokat, és a pénzügyi szektort.
Nem a The Atlantic az első és egyetlen újság, amely védelmébe vette a forintosítást. Ismert, a minap a konzervatív német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) is méltatta a magyar intézkedést. A Magyarország hirtelen példaképpé vált című írásában Christian Geinitz kiemelte, hogy a magyar vezetést eddig sok bírálat érte a bankokkal kapcsolatban folytatott politikája miatt, most viszont a magyar eljárás "hirtelen ragyogó példaként szolgál más kelet-európai országoknak". A lengyel és a horvát kormány tájékozódott Budapesten arról, hogy miként lehet mentesíteni a magánadósokat a devizahitelek emelkedő költségeitől - tette hozzá. Szerbiában is a magyar példából kiinduló megoldásokat mérlegelnek, a horvát kormány pedig már lépett is az ügyben - tette hozzá a FAZ szerzője.
Tény ugyanakkor, sem a régiónak, sem pedig Európának nem hiányozna egy újabb krízis.
Vezető fotó: origo.hu
