Közös érdek a plazma itthon tartása

Továbbra sem tudni, hogy áll az OVSZ által kiírt versenyeztetési eljárás, melyben hivatalosan már eredményt kellett volna hirdetni. Jákó Kinga, az OVSZ főigazgatója szerint "nincs olyan esemény, amely lapunknak információt jelenthetne". Az viszont kiderült, hogy az az elszámolás, amely a kiírás alapját adta mára hatálytalan, mivel egyik külföldi cég sem tudta volna megfizetni a jogszabályban előírt árat.

GASZNER VERONIKA - PestiSrácok.hu

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálódása során visszásságokat tárt fel az OVSZ-nél, ez lehetett az indoka a korábbi értékesítési gyakorlat újragondolásának. A KEHI szerint a vérellátó éveken keresztül a jogszabályban megállapított árnál jóval olcsóbban értékesített vérplazmát a HUMAN BioPlazma részére.

A KÜLFÖLDI CÉGEK NEM VOLTAK HAJLANDÓAK ANNYIT FIZETNI, AMIT A RENDELET ELŐÍRT

A vizsgálat alapját egy 93-as rendelet adta, amely a friss, fagyasztott plazma értékesítését egységenként 11 ezer forintban határozta meg. Az ármeghatározás elsősorban az OVSZ és a kórházak, klinikák költségvetése szempontjából volt fontos, ám a KEHI úgy találta, ez az elszámolás képezte a HUMAN BioPlazmával kötött megállapodás alapját, így pedig a cég jogsértő magatartást követett el, mert nem vehette volna olcsóbban a plazmát a rendeletben előírtnál. Ezt a Népjóléti Minisztérium 1992-es rendeletének egyik kiegészítése szabályozza, amely szerint köthető külön megállapodás előállító és felhasználó között, de a térítési díj ebben az esetben sem lehet kevesebb a jogszabályban rögzített összegnél.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a HUMAN BioPlazma a gyógyszeralapanyagul szolgáló, feldolgozás előtt álló vérplazmát vásárolta meg a rögzített ár körülbelül 60-70 százalékáért.

Mint ismert, a bíróság immár jogerős ítéletben kötelezte összesen 24 millió forint megfizetésére az OVSZ-t. Az OVSZ viszont a vizsgált időszakában okozott kár miatt 10 és fél milliárd forint megfizetését kérte a HUMAN BioPlazmától.

Sejthető, hogy a HUMAN BioPlazma nem akarta megfizetni a visszamenőleg kirótt összeget, így kerülhetett sor a versenyeztetési eljárás kiírására, amelyre magyar versenyzők hiányában külföldi cégeket hívtak meg.

A beadott pályázatok árajánlati sorában középső helyen végzett a HUMAN BioPlazma, miután 131%-al ígért többet a plazmáért, a korábbi árnál. A világszínvonalú Octopharma végzett az első helyen 149%-al, míg a CLS Plasma 122%-át ígérte a korábbi összegnek.

A pályáztatás egyébként már novemberben megindult, ám még a külföld cégek sem tudták megfizetni azt az árat, amelyet a jogszabályban rögzített „apró betűs” rész tartalmaz, ami szerint egységenként (egy egység körülbelül 240-250 ml) 11 ezer forintos árért kellene felvásárolni a plazmát. A várplazma vásárlása a nemzetközi piacokon átlagosan 20 ezer forint körül mozog, de ez kilóban értendő, így jóval a magyar ár alatt van. Mivel a hazai árat semelyik nagy külföldi cég nem bírta (és akarta) volna megfizetni, így a kiírást megszüntették, a 11 ezer forintról szóló jogszabályt hatálytalanították (március 31-el) és decemberben kiírták a következő versenyeztetési eljárást.

KÜLFÖLDI KÉZBEN, DE MÉGISCSAK ITTHON

Bár a HUMAN BioPlazma külföldi kézben van – 2008-ban vásárolta fel a Kedrion-csoport a TEVA Gyógyszeripari Zrt. plazmagyártó üzemét, az ott dolgozó alkalmazottakkal együtt – ám így is egyedülálló, ezért ha kivonulna, az nagy veszteséget jelentene a hazai piacnak.

Mivel maga a Kedrion, vagyis magyar helytartója a Humán Bioplazma így is értékesít valamennyi hazai plazmából előállított készítményt külföldön, érdemes végiggondolni, milyen gyakorlatot eredményezne ez a folyamat, ha a plazma először kikerülne külföldre és ott készülne el belőle a megfelelő hatóanyag.

A Kedrion hazai piacszerzése további hasznot is hozott: a kibővült gyár mára több száz dolgozónak nyújt munkalehetőséget és egy ilyen kaliberű cég nem elhanyagolható adózási szempontból sem.

Mindezek mellett legfontosabb lenne a plazmafeldolgozás hazai tulajdonlása, hiszen ha a Kedrion egyszer úgy dönt, hogy nem érdeke tovább fenntartania a gödöllői üzemét, akkor a plazmafeldolgozás lehetőségét jó időre elveszítené Magyarország. Egy hasonló gyár kiépítése több milliárdos eszközparkot és szakképzett munkaerőt, nemzetközi szakismeretet, tapasztalatot is megkívánna. Mindez a gödöllői gyárban már rendelkezésre áll. Csak nagy erőkkel és óriási anyagi ráfordítással szerezhetne az állam újra hasonló feldolgozó üzemet, arról nem is beszélve, hogy minden esetben garantálni kellene a feldolgozás kizárólagosságát, hiszen a beruházónak másként nem éri meg a néhány évenkénti versenyeztetés.

NEM TUDNI, KI NYERI A PLAZMÁT

A magyar vér kivételesen egészséges, európai összehasonlításban is alacsonyabb a Hepatits és HIV fertőzöttek aránya, amely piaci értékét is nagyban növeli. Már csak ezért sem mindegy tehát, hogyan alakul az évenkénti 85 ezer kilogramm és közel 300 egységnyi vérplazma sorsa. Jákó Kinga, az OVSZ főigazgatója forrásaink szerint korábban olyan kijelentést is tett, hogy amennyiben nem lesz érvényes eljárás, úgy újraértékelik szempontjaikat.

Azzal kapcsolatban, hogy az eljárás most hogy áll, nincs információnk. Elvileg már nyertest kellene hirdetniük, ám Jákó Kinga, az OVSZ főigazgatója továbbra sem válaszol kérdéseinkre, legutóbb pedig titkárán keresztül arra biztatott, jelentessünk meg bármit, ő nem kívánja kommentálni.

Megkerestük Ónodi-Szűcs Zoltánt, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatóját, a korábbi Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) jogutódját, mivel április 1-től ez az intézmény az OVSZ fenntartója. Ónódi-Szűcs Zoltán nem tudott érdemben válaszolni kérdésünkre, de jelezte, hogy felhívta a főigazgató figyelmét a kérdéseink megválaszolására.

Az OVSZ főigazgatóját kérdésünkre azt válaszolta, hogy "nincs olyan új esemény, ami az elektronikus újságuk számára információ lehetne."