Boris Kálnoky: A konzervatív, nemzeti magyar kormányt nem veszi be a német újságírók liberális gyomra (PS-interjú)

Tarthatatlan, hogy a német sajtóban rendszeresen az jelenik meg Magyarországról, hogy az Orbán-kormány rasszista, idegengyűlölő, cigányellenes, vagy antiszemita – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Boris Kálnoky, a Die Welt újságírója, magyarországi tudósítója. A publicista szerint a német sajtóorgánumok egy része három dolog miatt állította sarokba a magyar kabinetet: Az eltérő értékrend, a szerkesztői elvek és a magyarországi, ellenzéki kapcsolatok felől fúj a szél. Boris Kálnoky nem hisz abban, hogy a jövőben megváltozik a helyzet, és Németországban kevesebb ellenséges cikk jelenik majd meg Magyarországról. A Die Welt magyarországi tudósítója Berlinben, a Német Külpolitikai Társaság magyar jelentésének bemutatása után nyilatkozott portálunknak.

SZARVAS SZILVESZTER (Berlin) – PestiSrácok.hu

Az elmúlt években részletesen, és átfogóan vizsgálta a magyar politikai helyzetet és a Magyarországról alkotott, a német sajtóban visszatérően megjelenő képet a Német Külpolitikai Társaság (DGAP). Jelentésük szerint a német sajtóorgánumok egyértelműen egyoldalú és torz cikkeket közölnek Magyarországról. A német sajtó miért bélyegezte meg az Orbán-kormányt?

A német újságírók többsége sajnos nem jól informált Magyarországgal kapcsolatban, miközben egyéb dolgok is közrejátszanak abban, hogy Németországban negatív színben tüntetik fel a magyar kormányt. A Német Külpolitikai Társaság zárójelentése tiszta vizet önt a pohárba. A munkacsoport deklarálta, hogy Magyarország továbbra is egy szabad és demokratikus jogállam, amelyben a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust, sőt, éppen ellenkezőleg, az ellene való küzdelemben éppen Orbán Viktorék tettek fontos lépéseket.

A Német Külpolitikai Társaság kilenc témakörben, a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a választójog, média, szociális igazságosság és korrupció, antiszemitizmus, hajléktalanság és a roma kisebbség helyzete szempontjából fogalmazta meg észrevételeit. Mik a főbb aggályok?

Nincsenek aggályok. A szervezet a kilenc témakör egyikében sem marasztalt el Magyarországot. A munkacsoport mindössze egyetlen főbb kritikát fogalmazott meg, az pedig a Fidesz személyzeti politikáját érinti. Utóbbival az a probléma, hogy kik, és hogyan kapják meg a pozíciókat. A DGAP szerint egy szűk kör juthat csak magasra, amely megfertőzi a fékek és egyensúlyok rendszerét.

Az antiszemitizmus mellett a romakártyát is gyakran előhúzza a német sajtó, ha a magyar kormányról van szó. 2013. augusztus 5-én például az jelent meg a Süddeutsche Zeitungban, hogy „a Fidesz táplálja a romákkal szembeni rasszista hangulatot”, és hogy a magyarországi „idegengyűlölő, szélsőjobboldali hangulat kialakulásában Orbán Viktor sem ártatlan”. És akkor még nem is idéztem más orgánumokból…

Tarthatatlan, hogy a német sajtóban az jelenik meg, hogy a magyar kormány rasszista, idegengyűlölő, cigányellenes, vagy antiszemita. A DGAP jelentésében is benne van, hogy a német sajtó elfeledkezik arról, hogy Európában a Fidesz volt az első, és akkoriban az egyetlen párt, amely rögtön Magyarország 2004-es Európai Uniós csatlakozását követően egy roma képviselőnőt delegált az Európai Parlamentbe, sőt, a magyar EU-elnökség tűzte ki célul az Európai Roma Keretstratégia elfogadását és Európa-szerte történő végrehajtását.

Egyes német újságírók alulinformáltságán túl mi a valódi oka, hogy a publicisták előre elítélik a magyar kormányt, és történhet bármi, véleményük nem változik?

Nem akarom bírálni a kollégákat, mert én is német újságíró vagyok, de ha már így rákérdezett, az igazság az, hogy egyes német sajtóorgánumok három dolog miatt állították sarokba az Orbán-kormányt. Egy: a liberális értékrend nem szereti a nemzeti, konzervatív kormányzást. Márpedig a német újságírók egy része baloldali, míg Orbán Viktor jobboldali. Kettő: szerkesztőségi probléma. A német szerkesztőségek mérgező címeket adnak a Magyarországról szóló cikkeknek. A harmadik tényező már inkább csak vélelem a részemről, de elképzelhető, hogy a szóban forgó német újságírók ellenzéki politikusokkal, ellenzéki pártokkal állnak kapcsolatban, és onnan jönnek az üzenetek. Szerencsére persze vannak kivételek, mint például Stephan Löwenstein kollégám, a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírója, aki annak ellenére ír általában tökéletes cikkeket Magyarországról, hogy nem beszél magyarul és ritkán tartózkodik Budapesten. A titka az, hogy komolyan dolgozik, azonosítja a tényeket, telefonál, szakértőkkel beszél.

Lát esélyt arra, hogy a német sajtó finomhangolja a Magyarországról közvetített képét?

Nem hiszek abban, hogy bármi is változni fog. Éppen a fent említett értékrendbeli különbség miatt. Az ugyanakkor lényeges, hogy a legfontosabb újságban, a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Stephan Löwenstein ír Magyarországról.

Véleménye szerint jó irányba mennek Magyarországon a dolgok?

Én nem aggódom.

----------------------------

Orbán Viktort erősítik a heves német bírálatok

A német és a nemzetközi sajtóban Magyarországról szóló tudósítások számos sajtóorgánum esetében részben hiányosak, egyoldalúak, és olykor tartalmilag is hibásnak minősíthetők, ennek következtében pedig torz kép alakul ki az olvasókban Magyarországról - állapította meg a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) a csütörtökön, Berlinben bemutatott elemzésében. A tekintélyes kutatóintézet Magyarország a médiában 2010-2014 - Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán című kutatási programjának zárójelentése szerint a tudósításokból kibontakozó "torz képet" a német politikai közélet "egyre inkább magáévá teszi", holott "Magyarország továbbra is szabad és demokratikus jogállam, amelyben a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust".

A DGAP Magyarország kutatócsoportjának elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a tanulmány bemutatóján a 2013 közepén kezdett munkáról szólva kiemelte, hogy független szemlélettel, és magyar és német szakértők bevonásával elemezték a Magyarországról szóló tudósításokat. Elsősorban a német sajtóban megjelent, Magyarországgal szemben kritikus tudósítások meghatározó állításait vizsgálták, és ennek során kilenc fő témakört azonosítottak. Hangsúlyozta: megállapították, hogy "tarthatatlanok" a tudósításokból kibontakozó "központi kritikai állítások".

A rendezvény vendége volt Boris Kálnoky, a Die Welt című német konzervatív lap Magyarországgal is foglalkozó tudósítója, aki az eseményen rámutatott, hogy az angol és a francia nyelvű sajtóval szemben a német nyelvű sajtóból az olvasó "nem kap korrekt tájékoztatást" Magyarországról, és esetenként "tiszta hangulatkeltés" mindaz, ami bizonyos témákról megjelenik. A rendezvényen Boris Kálnoky elmondta, hogy a nem megalapozott és indokolatlanul heves bírálatok végeredményben "Orbánt erősítik", ezért az ilyen tartalmú tudósítások szerzői valójában "Orbán választási segédcsapatát" alkotják. Kiemelte, hogy a Németországból érkező bírálatok miatt Magyarországon "végtelen csalódottság és keserűség" jelent meg a németekkel kapcsolatban.

Kovács Zoltán: kormányellenes kampányt folytat a német sajtó

A PestiSrácok.hu Kovács Zoltánnak, a kormány nemzetközi szóvivőjének a véleményére is kíváncsi volt a DGAP megállapításaival kapcsolatban. Kovács Zoltán portálunknak úgy nyilatkozott, "nem meglepőek a Német Külpolitikai Társaság munkacsoportjának a megállapításai, mert Magyarország mindenben az uniós elvárások, a közösségi jog és a brüsszeli normák szerint jár el, hazánk demokratikus, szabad jogállam, amely betartja a szabályokat."

"Mindezek és a jelentés tükrében már csak az a fő kérdés, hogy a német sajtó miért folytatja továbbra is a kormányellenes kampányát" - tette fel a kérdést Kovács Zoltán.