Pesti Srácok

Tusványos: Nemzeti minimum versus Andy Vajna off-shore cégei

Tusványos: Nemzeti minimum versus Andy Vajna off-shore cégei

Magyarország újratervezése címmel parázs vitára ültünk be a Tusványosi szabadegyetem egyik sátrába, ahol az előzetes várakozások szerint az ellenzék is színt vallott volna kisebbségi kérdésben, az MSZP képviselőjének azonban más dolga akadt. AZ LMP főnöke, Schiffer András a tényszerűség és a populizmus között egyensúlyozott, a Fidesz ifjú üdvöskéje, Gulyás Gergely pedig többször nagy levegőt vett, míg a heti válaszos Ablonczy Bálint nyugodtan elmehetett volna sörözni.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS - PestiSrácok.hu

A beszélgetésből magát fölmentő MSZP-s képviselőt sem kímélték a Tusványosi szabadegyetemen rendezett, Magyarország újratervezése elnevezésű vita alkalmával. Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a szocialisták úgy gondolhatnak Tusványosra, mint a magyar olimpiára, amit először támogattak, aztán elzárkóztak előle. Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy a szocialisták kezdeti kisebbségellenessége mára odáig fejlődött, hogy az afgánokra és a szírekre is ki akarják terjeszteni a társadalmi érzékenységet. Ha más nem, ez biztató eredmény Magyarország újratervezése kapcsán. A beszélgetést Ablonczy Bálint, Heti Válasz rovatvezetője moderálta.

PestiSracok facebook image

Imponáló adatok pro és kontra

A magyar gazdaság helyzetével és jövőjével kapcsolatos vitaindító kérdésre Schiffer elismerte, hogy valóban biztatóak a makrogazdasági mutatók, azonban Orbán Viktor politikája téves felzárkózási pályára állította az országot, mivel nem csökkent az ország kitettsége a külső gazdasági viszonyoktól. A pártelnök szerint továbbá hiába erősítette a Fidesz a kapcsolatokat a határon túli magyarsággal, ha az elhibázott külpolitika miatt Brüsszel érzéketlen a magyar kisebbségi törekvések és az autonómia iránt. Schiffer szerint Európa bizalmát nagyban megosztotta a Putyin-paktum, és az a gazdaságpolitikai elképzelés, hogy minél több piac felé nyisson az ország, ahelyett hogy a belső gazdasága erősödne. Az ellenzéki politikus szerint ráadásul az off-shore cégekkel sem sikerült eredményesen felvenni a harcot, hiszen Andy Vajna cégei révén még az Alaptörvényen is felül áll. A kijelentés nagy tapsot váltott ki a hallgatóságban.

Gulyás Gergely válaszában kifejtette, Magyarországnak valóban nagyon rossz a külföldi megítélése, de ez elsősorban az ellenzék hathatós brüsszeli tevékenységének köszönhető. Az ellenzéki politikusok még arra sem hajlandók, hogy egy minimális nemzeti minimumban kiegyezzenek, és közösen képviseljék Európa előtt a magyarságot. A politikus hozzátette, nem szabad elfelejteni, milyen mély gazdasági válságból lábalt ki az ország, és azóta európai szinten is ígéretesek a gazdasági mutatók . Gulyás szerint nem szabad lenézni az autó-összeszerelő óriáscégek Magyarországra települését, hiszen nemcsak szakmunkásokat de diplomásokat is alkalmaznak. Ettől függetlenül a Fidesz célja továbbra is kis- és középvállalkozások fejlesztése.

Vajna cégeivel kapcsolatban Gulyás Gergely kijelentette, hogy az Alaptörvény egyértelmű garancia az átláthatóságra, és a kormány továbbra is fellép az off-shore lovagokkal szemben. Vajna cégei nem kivételezettek.

Schiffer bevédte a Szirizát

A beszélgetésen szóba került, hogy Gulyás a parlamentben lekommunistázta a görög Sziriza pártot, amelyet az LMP példaként állítana Európa elé. A vita alatt Gulyás többször is utalt a korábbi kijelentésére, mire az ellenzéki politikusnak mindannyiszor vérbe borult az arca, s végül kénytelen volt tisztázni az LMP és a Sziriza politikájának viszonyát.

Schiffer András a kommunista jelzőre azzal reagált, hogy úgy tűnik a Fidesz a megszorítás-ellenességet csak Magyarországra tartja érvényesnek, Görögországgal szemben elfogadhatónak tartja. A pártelnök szerint a Fidesz és a szocialisták görög társpártjai rántották a mélybe a görög gazdaságot, amikor a még a kezelhetőség szélén álló adósságállományt az IMF válságkezelő közbenjárásának köszönhetően kezelhetetlen adósságállománnyá formálták. Schiffer a Sziriza politikáját úgy értelmezte, hogy az a neoliberális mainstream gazdaságpolitikájával szemben nem akar a megszorítások útján tovább haladni, inkább a kutatás és az oktatást fejlesztené, hogy az ország kinőhesse az adósságállományt. Schiffer szerint ezt a neoliberális doktrínát idehaza nemcsak a szocialisták, de a jobboldal is követi.

Gulyás kikérte magának, hogy egy gyékényen árulna a szocialistákkal, ezért hiányolta a szocialisták képviselőjét, hogy közösen cáfolhassák meg ezt a vádat. A fideszes politikus szerint a devizahitelek forintosítása, a közteherviselés kiterjesztése a gazdasági szektorra, az államadósság hetvenhat százalékra való csökkentése ellentmond Schiffer állításainak.

Jelentős minimálbér-emelésre van szükség

A vitában Schiffer András a magyar jövedelmek alakulása kapcsán kifejtette, hogy a Fidesz kormányzása alatt úgy csoportosultak át a jövedelmi határok, hogy csak a legfelső elit könyvelhet el jelentős jövedelemnövekedést. A politikus szerint a tizenöt százalékos reálbér-növekedés és a tizenhat százalékos infláció egy százalékos deficitet jelent. Schiffer szerint jelentős, harminc százalékos minimálbér-növelésre lenne szükség, ha az ország ki akar kerülni az alacsony áron dolgozó országok csapdájából. Az alacsony minimálbér és a szakszervezetek szétverése azon a neoliberális gazdaságpolitikai pályán tartja az ország, amelyet még a rendszerváltó elit határozott meg. Schiffer szerint a kormánynak hamarosan színt kell vallania, mert a rezsit nem lehet a végtelenségig csökkenteni.

Gulyás Gergely egyetértett abban, hogy jelentős minimálbér-növelésre van szükség és ha a jelenlegi makrogazdasági mutatók szerinti három százalékos gazdaságnövekedés tartható, erre minden reális esély megvan. A Fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy a minimálbér adómentessé tételével egymillió ember nem fizetett személyi jövedelemadót. Az egykulcsos áfa bevezetésével, és a minimálbér adókötelessé-tételével stabilizálódni látszik az adófizetési rendszer. Gulyás szerint ráadásul Schiffer kihagyta a számításból a családi adókedvezmény rendszerét is, ami jelentős pluszforrásokhoz juttatja a magyar családokat. A frakcióvezető-helyettes kiemelte, hogy jelenleg négymillió-kétszázezren dolgoznak Magyarországon, ez háromszáz-ötvenezer munkahellyel több, mint 2010-ben. Ebből százötven-ezer a közmunkás, a többi a piacon megjelenő új munkaerő. Gulyás szerint nem illendő lenézni a közmunka-programot sem, mert az társadalompolitikai eszköz, azon családok számára a legfontosabb, ahol harmadik generáció óta nem dolgoznak a családfők.

A címlapfotó a szerző felvétele

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.