Répássy: a kommunista bűnöket is el kell ítélni

Nincs alkalmas nemzetközi bíróság, a nyugat-európai országok közönyösek, a keleti blokk országaiban viszont nincs közös szabályozás, hogy a kommunizmus bűneit egységesen el lehessen ítélni – nyilatkozta portálunknak Répássy Róbert államtitkár, aki szerint szükség van arra, hogy a náci bűnök mellett a kommunista bűncselekmények is előtérbe kerülhessenek.

SUSÁNSZKY MÁTYÁS - PestiSrácok.hu

Immáron ötödik alkalommal, ezúttal Észtország fővárosában tartott konferencián emlékeztek a totalitárius diktatúrák európai áldozataira. Az idei konferencia egyik fő témája egy olyan, a kommunista rendszerek bűneit vizsgáló különleges intézmény létrehozásának kérdése volt. Az emléknap arra is lehetőséget biztosít, hogy a náci bűnök mellett a kommunista bűncselekmények is előtérbe kerülhessenek, az elkövetőket pedig elszámoltathassák. A rendezvényen részt vett Répássy Róbert az Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, akit portálunknak telefonon adott interjút.

Nincs erre alkalmas nemzetközi bíróság

A PestiSárcok.hu elsőként arról érdeklődött, mennyire tartja időszerűnek 2015-ben az államtitkár egy olyan nemzetközi bíróság létrehozását, amely a kommunista bűnök elítéléséért szerveződne. Répássy Róbert kifejtette, hogy a balti országok számára különösen érzékeny dátum augusztus 23-a, hiszen a Molotov-Ribbentrop paktum kettős megszállást jelentett számukra, amelynek máig ható következményei vannak. A balti országokban például máig nem alkották meg azokat a törvényeket, amelyek segítségével kárpótolni lehetne a kommunizmus áldozatait, a felelősöket pedig el lehetne ítélni. Az volt szovjet blokk országainak egészére különben is érvényes az eltérő törvényi szabályozás. A kommunista szimbólumok használata például Szlovákiában is tiltott, de a kommunizmus bűneinek tagadása egyedül Magyarországon bűncselekmény. A konferencián ezért is merült fel a közös megközelítés, közös szabályozás szükségessége. Ehhez lehet fontos lépés egy olyan nemzetek feletti, vagy nemzetközi bíróság vagy testület létrehozása, amely alkalmas a kommunizmus bűneinek elítélésére. Erre ugyanis nem specializálódott úgy európai bíróság, ahogy a náci, vagy a jugoszláviai háborús bűnösök elítélésére. Ez nem jelenti feltétlenül egy új, független intézmény létrehozását, más nemzetközi bíróság is fölvállalhatja ezt a feladatot a jogkörök szélesítésével és a módszerek kidolgozásával.

Nem ellenzik ugyan, de közönyösek

A totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatainak emléknapja érthető okokból elsősorban a keleti blokknak fontos. Az évről évre megrendezett konferenciákon ezért - a lengyel, cseh, szlovák, és a balti államokból érkező részvevőkön túl – üdítő kivételt jelent egy nyugat-európai ország részvétele – mondta el az államtitkár. Mindenképpen nagy áttörést jelent, hogy az EU egyáltalán elfogadta ezt az emléknapot. A nyugati tagállamokban ettől függetlenül a kommunizmus bűneinek megítélése, vagy a hozzáállás sajnos felemás. Nem ellenzik ugyan de közönyösek. Ezért is fontos az idei közös nyilatkozat azon kitétele, hogy a minden tagállamnak erkölcsi kötelessége segíteni a múlt feldolgozását.

Emléknap és erkölcsi mérce

Az emléknap céljául tűzte ki a kommunista rendszer és vezetőinek következetes elszámolását. Ez Európa és a világ számára is fontos üzenet egyúttal mérce a jövő generációi számára. A konferencia minden felszólalója utalt a jelenleg is zajló konfliktusokra a világban. Répássy Róbert szerint a kommunizmus bűneit elítélő bizottság létrehozása példát adhat arra, hogyan kell megítélni és elítélni egy diktatúrát és annak vezetőit. Mivel a tallinni konferencián igazságügyminiszterek egy csoportja jött össze, ennek nemcsak szimbolikus, de jogi kereteire is érkeztek javaslatok.

Magyarországon még megoldatlan az ügynökkérdés

Répássy Róbert kiemelte, hogy a volt keleti blokk még annyira sem áll jól a múlt tisztázásában, mint hazánk. Magyarországon nyilvánosságra hozták az ügynökaktákat, sőt kutathatóvá is tették azokat. Az ügynökkérdés ettől függetlenül sajátos probléma – utalt Orbán Viktor korábbi álláspontjára az államtitkár. Az aktákban szereplő adatok elsősorban személyes jellegűek, hiszen az áldozatokat akaratuk ellenére figyelték meg, és tulajdonképpen a magánéletükben vájkáltak. A kutatók között mégis nagy ellenérzést váltott ki az a javaslat, hogy ezeket az aktákat adják át a megfigyelteknek, hogy saját magánéletük felett ők rendelkezzenek, és ők dönthessék el, mit osztanak meg ebből. Az ügynökkérdés tehát személyiségi jogi döntés is, amely szemben áll a közös tanulságok levonásának igényével. Répássy megítélése szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottság munkája során hamarosan eljut ahhoz a ponthoz, ahol ismét mérlegelni kell azt a problémát, kit is illetnek ezek a dokumentumok.

Az igazság a megbékélés alapja – részlet a tallini közös nyilatkozatból

„Mivel a jelenleg működő, nemzetek feletti bíróságok jelenlegi hatásköre nem terjed ki a kommunista rendszerek által elkövetett korábbi bűncselekmények kivizsgálására és a bűnösök megbüntetésére, az egyezmény aláírói szükségesnek tartják egy nemzetközi büntetőbíróság létrehozását. Fontosnak tartják, hogy minden országban szabadon hozzáférhetők legyenek a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekre vonatkozó információt tartalmazó levéltárak. Az egyezmény felszólít minden európai országot, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassa a totalitárius rendszerek történetének vizsgálatát, megakadályozva ezzel a történelmi tények manipulását és előmozdítva a vizsgálatok eredményének bemutatását.”

Az emléknap eddigi eredményei

Az emléknap gondolatát Václav Havel volt cseh kormányfő vetette föl 2008-ban, a Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunnizmus című nemzetközi konferencián. Mint mondta, „Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre”. A kezdeményezés nyomán magyar, észt, brit, német és lett képviselők hasonló értelmű nyilatkozattervezetet terjesztettek az Európai Bizottság elé. Végül 2011-ben az EU igazságügyminiszterei elfogadták a dokumentumot, hogy augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóját nyilvánítsák a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává.

Az emléknapot először 2011-ben Lengyelországban tartották meg. A Varsói Felkelés Múzeumában tartott konferencián a diktatúrák bűneit vizsgáló államközi kutatóhálózat létrehozásáról állapodtak meg. A 2012-es budapesti évfordulón egy közös európai múzeum létrehozásáról egyeztek meg a résztvevők, amelynek feladata a kommunista, a nemzetiszocialista és egyéb totalitárius rendszerek működésének és bűneinek feltárása, bemutatása.

2014-ben Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Norbert Lammert, a német Bundestag elnöke az augusztus 23-ai emléknap alkalmából kiadott közös nyilatkozatukban rámutattak, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum "felosztotta kontinensünket a szovjet és a nemzetiszocialista erőszakuralmi rendszerek között", és még évtizedekig döntően meghatározta Európa sorsát a második világháború következtében tartóssá vált megosztottság révén. Európa egységét nem lehetett volna helyreállítani a Magyarországon, Lengyelországban, az egykori Csehszlovákiában és az NDK-ban végbement szabadságmozgalmak nélkül - fogalmaztak.

Forrás: PestiSrácok.hu/MTI