Németh Zsolt: egész Európában elterjedhet a magyar migrációs politika

Az uniós magyarellenes hangulatkeltéssel is összefügg, hogy egyes európai országok vezetői élesen és durván támadják Magyarországot, a magyar kormányt a migrációs krízisre adott válaszai és lépései miatt - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A politikus kérdésünkre leszögezte: bármennyire is támadnak minket, nincs okunk meghátrálni, visszafordulni. Németh Zsolt ugyanis úgy véli, a jövőben egész Európában elterjedhet a magyar migrációs politika, a magyar álláspont. Szerinte a migrációs krízis is megoldható, ha ha Brüsszel megfontolja és megfogadja a magyar javaslatokat. Németh Zsolttal a beregszászi, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mai tanévnyitója után beszélgettünk.

SZARVAS SZILVESZTER - PestiSrácok.hu

Elévülhetetlen érdemei vannak a beregszászi, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola létrehozásában és működésének támogatásában, kiemelkedő szerepéért Rákóczi-díjjal tüntette ki az intézmény. Milyen üzenetekkel bírnak az ilyen, határon túli szellemi központok?

Mint kősziklára épített ház áll a beregszászi magyar főiskola, amelynek a kárpátaljai magyar közösség ad értelmet. A felsőoktatási intézmény valóban szellemi központ, az itteni közösség szellemi központja, így azt gondolom, ez és a főiskola megtartó ereje a fő üzenet. A kárpátaljai magyarság sorsa megpecsételődne, ha nem lenne a főiskola, éppen ezért is kell fenntartani, óvni és védeni, a magyar kormány éppen emiatt támogatja több százmillió forinttal az intézményt.

A jövőnek épült a főiskola?

A főiskola biztos alapot teremt a magyar közösség jövője számára Kárpátalján. Kijelenthető, most van csak igazán szükség a magyar főiskolára, abban a zűrzavaros politikai helyzetben, amely az utóbbi két évet jellemzi. Most nőtt meg rendkívüli mértékben a jelentősége annak, hogy működik ez az intézmény. A jelen egyik legfontosabb sorskérdése, hogy a magyarság össze tudja-e egyeztetni nemzetépítését a mellette újjászülető ukrán nemzettel. A kárpátaljai magyarságnak és a főiskolának az ukrán nemzetépítésben is döntő szerepe van.

Félő ugyanakkor, hogy a háborús ukrán helyzet az itteni magyarság sorsát is befolyásolja, és főlő, hogy sokan a kivándorlás, a szülőföldjük elhagyása mellett döntenek.

A kárpátaljai magyar értelmiségnek óriási szerepe van abban, hogy ez eddig nem történt meg, és remélhetőleg a jövőben sem fog megtörténni. Az emberek ugyanis látják, hogy a magyar értelmiség helyben marad. Fontos volt az is, hogy Brenzovics László képviselő az ukrán parlamentben elérte, hogy levegyék a pedagógusokat, köztük a magyar tanárokat a sorozási listákról, és ezzel visszatartotta őket a kivándorlástól, elejét vette az exodusnak. Örömteli, hogy az elmúlt kilenc évben több figyelem irányult a kárpátaljai magyarságra. Soha nem voltak olyan szorosak, elevenek a magyar-magyar kapcsolatok, mint jelenleg.

Október 25-én önkormányzati választások lesznek Ukrajnában. Milyen esélyekkel indulnak a határon túli magyar képviselők, milyen befolyást lehet a jövőben?

Üdvözlendő, hogy a két határon túli magyar párt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megállapodást kötött egymással, és közös, magyar listát állítanak. A remények szerint a szövetségük azt is előrevetíti, hogy több képviselőt küldhetnek az önkormányzatokba és nőni fog a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítő képessége.

Migrációs politikája miatt ismét az európai támadások célkeresztjébe került a magyar kormány. Uniós politikusok durvábbnál durvább jelzőkkel illetik a kormányfőt és a magyar megoldásokat. Mikor állhatunk ki a sarokból?

A nemtelen és alaptalan támadásoknak sokféle háttere van, de az uniós magyarellenes hangulatkeltéssel is összefüggésben állnak a durva kritikák. Magyarország mindig készen áll az egyeztetésekre, a kérdések megválaszolására. Bármennyire is támadnak minket, nincs okunk meghátrálni, visszafordulni.

Megdöbbentő, hogy miközben számos uniós tagállam kinyilvánította, hogy tárt karokkal fogadják a menekülteket, de amikor néhány ezer migráns megjelenik az országukban, akkor kiteszik a megtelt táblát, visszakoznak, és 180 fokos fordulatot vesznek. Mi a véleménye az ilyen, szemforgató, farizeusi politikáról?

Ezen uniós, vagy európai országok politikusairól majd a választóik fognak véleményt mondani, akiknek a következő választáson lesz módjuk értékelni és ítéletet mondani. Sok kérdésre választ kapunk majd a jövőben.

Ön szerint a közeljövőben hány uniós tagország veszi majd át a migrációs krízisre adott magyar megoldásokat?

Egyre több állam fogadja el a magyar megközelítést, egyre több ország ért egyet a mi politikánkkal. A visegrádi országok például összezártak, és mindenben egyetértenek. A V4-ek között teljes a nézetazonosság, amely az európai megközelítésre is hatással van. Orbán Viktor politikájával a bajor miniszterelnök és Nicolas Sarkozy volt francia államfő is egyetért, azt nem illeti kritikával. A jövőben egész Európában elterjedhet a magyar migrációs politika, a magyar álláspont.

Megoldható a migrációs krízis, lesz közös és egységes európai fellépés?

Megoldható, ha Brüsszel megfontolja és megfogadja a magyar javaslatokat. Nélkülözhetetlen az Európai Unió külső határainak a védelme, megvédése, ezt nem először mondjuk. Ha nem védjük meg a határainkat, akkor veszélybe kerülnek az európai vívmányok. Végső megoldást jelenthet az is, ha a közel-keleti és afrikai háborús konfliktusokat felszámoljuk, vagy legalábbis minimalizáljuk hatásaikat.Az a javaslatunk is fontos, hogy Európa segítse, támogassa a nyugat-balkáni országokat és Törökországot, a migrációs útvonalon fekvő nemzeteket. Törökország például éves szinten 6 milliárd dollárt költ az ottani menekülttáborok fenntartására, amelyekben tavaly év végén mintegy 1,5 millió menekült élt. Ahhoz képest, hogy Törökországban él a legtöbb menekült, a nemzetközi közösség az ezzel összefüggő török költségek 6-8 százalékához sem járul hozzá. Európának ki kell vennie a részét ezekből a terhekből. Magyarország készen áll pénzt, erőforrást adni.

Biztonságpolitikai szakértők szerint egységes európai, nemzetközi fellépéssel, katonai erővel felszámolható lenne az Iszlám Állam. Ha ez így van, akkor Brüsszel miért nem küld uniós kontingenst a térségbe?

Az egységes katonai fellépéshez az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok szorosabb együttműködésére lenne szükség. Ráadásul az ISIS elleni katonai fellépés önmagában nem megoldás, ezzel párhuzamosan ugyanis a politikai megoldást is el kellene indítani, amelyhez Oroszország részvétele is nélkülözhetetlen. Azt se felejtsük el, hogy a térség politikai stabilizálását nem lehet megvalósítani a helyi erők feje felett, így rájuk is szükség lenne. Az Iszlám Államot csak akkor lehet felszámolni, ha a katonai és a politikai megoldások egyszerre indulnak el.