Leginkább a franciákat és a belgákat sújtja a radikalizmus - mondta a PS-nek a miniszter

A szélsőséges csoportok térnyerését csak közös európai fellépéssel lehet visszaszorítani. Az európai radikalizáció azonban egyenlőre hazánkat nem érinti - mondta el a PestiSrácok.hu-nak Trócsányi László igazságügyi miniszter annak a konferenciának a végén, amelyet hétfőn rendeztek az Európai Unió igazságügyi minisztereinek részvételével Brüsszelben. A miniszter portálunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy ugyan hazánkban még nem alakultak ki olyan szélsőséges csoportok, amelyek veszélyt jelenthetnének, ugyanakkor figyelemmel kell kísérnünk, hogy más országokban mi történik.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

A radikalizáció és az arra adandó büntetőjogi válaszok volt annak a mai brüsszeli konferenciának a címe, amelyre az Európai Unió 28 tagállamának az igazságügyi miniszterét hívták meg. Egészen pontosan milyen radikalizáciról ejtettek szót a mai megbeszélésen?

Elsősorban a bevándorlás okozta radikalizációról beszéltünk és azokról, akik csatlakoznak a szélsőséges ideológiákhoz, illetve az Iszlám Államhoz. Ugyanakkor ez a jelenség nem csak és kifejezetten a bevándorlókra jellemző. Tehát ha radikalizációról beszélünk, akkor a szélsőséges szervezetekhez való csatlakozást értünk ezalatt.

Mik a radikalizáció kialakulásának főbb okai?

Egyrészt a gettósodás, emberek, akik bizonyos városrészekben, mélyszegénységben élnek, a megoldást egy hamis ideológiától várják. Befolyással lehet még a radikalizációra az online bűnözés, az interneten feladott hirdetések alapján csatlakoznak többen a szélsőséges szervezetekhez. Továbbá a börtönökben is sor kerülhet a radikalizációra.

Valamilyen megoldás született a tanácskozáson?

Azt azért nem állítom, hogy a bölcsek kövét sikerült volna megtalálnunk, de nyilván mindenkinél nagy szó esik a megelőzésről, az oktatásról, a börtönviszonyokról, az egyházaknak a szerepéről. Ennek a konferenciának az volt a célja, hogy nézzünk szembe a jelenséggel és mondjuk ki, hogy van egy radikalizáció az európai színtéren, a szélsőséges csoportok teret nyertek és ezen a területen közös fellépésre van szükség.

Hazánk ebből a szempontból mennyire lehet érintett?

Magyarország annyira érintett, mint bármely más ország. Amit kiemelnék még, hogy tranzit szerepünk is lehet, ezért is fontos a különböző szolgálatok közötti együttműködés. De amit a migrációval kapcsolatban az elmúlt hónapokban át kellett élnünk, felszínre hozta azt a problémát, hogy miként lehet pontosan kiszűrni a radikális nézeteket valló személyeket, ami nyilván nem könnyű.

Említette, hogy a börtönökben is terjedhetnek a szélsőséges nézetek.

A börtönök tekintetében az egyik legnagyobb probléma az, hogy túlzsúfoltság van egész Európában. Az elhelyezési körülmények nem megfelelőek, illetve, ha valakit elzárnak, az nagyon káros tud lenni. A konferencián programokról, a pártfogó-felügyelői rendszernek a szerepéről beszéltünk. Megjegyezném, hogy Európában a lakosságban van egy olyan aggodalom is, hogy a kormányok meg fognak-e ezzel az egész jelenséggel birkózni, vagy nem. Alapvetően kétfajta nézet van: vannak a szigorú büntetőpolitika hívei, illetve vannak olyan nem kormányzati szervezetek, amelyek aggodalommal tekintenek arra, nehogy az alapjogok sérüljenek. Jómagam egyébként a szigorúbb, de nem a kegyetlen büntetőpolitika híve vagyok. Például egy súlyos bűncselekmény elkövetésénél kell a szigor, mert hiszem, hogy a büntetések célja a visszatartó erő. Ugyanakkor a börtönökben kell olyan programokat, foglalkozásokat, képzéseket szervezni, amik lehetővé teszik, hogy az elítéltek visszailleszkedjenek a társadalomba.

A radikalizáció tekintetében a magyar börtönökben felmerült már valamilyen konfliktus?

Az a típusú probléma, ami Nyugat-Európában, például Franciaországban és Belgiumban van, olyan nálunk nincs. Utóbbi két ország a leginkább érintett ebben a tekintetben, de Svédországban és Olaszországban is vannak gondok. Én úgy gondolom, hogy Magyarországnak még nem kell ezzel szembe nézni, tehát még nem alakultak ki olyan radikális csoportosulások, amelyek veszélyt jelentenének. Gondoljunk csak a zsinagógák elleni robbantásokra, vagy olyan terrorcselekményekre, amit szélsőséges csoportok követnek el. Szerencsére ez a jelenség Magyarországon nincs jelen, mindazonáltal figyelnünk és tudnunk kell, hogy más országban mi történik.

Címlapfotó: MTI