Pesti Srácok

Újabb kormánytisztviselők az EU csalás elleni hivatalának dossziéjában

Újabb kormánytisztviselők az EU csalás elleni hivatalának dossziéjában

Három korábbi magas rangú állami vezetőt is nevesít az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) abban a zárójelentésben, amelyben a szervezet a 2011 és 2015 közötti, uniós forrásokból finanszírozott magyarországi projekteket vizsgálta és amelyben összeférhetetlenség gyanúja miatt indított vizsgálati eredményekről is beszámol - értesült a PestiSrácok.hu. Portálunk információi szerint az OLAF Molnár Ágnest, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi államtitkárát, Petykó Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökét és Schváb Zoltánt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egykori közlekedésért felelős helyettes államtitkárt is megnevezte a vizsgálati anyagában, mint akikkel kapcsolatban az összeférhetetlenség gyanúja is felmerült bizonyos projekteknél.

Úgy tudjuk, Molnár Ágnes esetében azt vizsgálta az OLAF, jelent-e összeférhetetlenségét, hogy férje, Sopron alpolgármestereként a fejlesztési pénzek kiosztása felett is diszponál, ám a politikust végül nem marasztalta el a hatóság, az összeférhetetlenséget végül nem állapították meg. A PestiSrácok.hu értesülései szerint Molnár Ágnes esetleges összeférhetetlenségét összesen 45 millió euró, míg Petykó Zoltánét összesen 9,17 milliárd forint kifizetésekor vizsgálta az OLAF.

Pikáns, hogy Schváb Zoltán és Petykó Zoltán is a Simicska-birodalomból került kormányzati pozícióba. Petykó és Schváb is a Közgép Zrt.-től ejtőernyőzött, előbbi ugyanis 2007 és 2010 között volt a cég felügyelőbizottsági elnöke, míg utóbbi a Közgép építési igazgatója volt.

PestiSracok facebook image

A PestiSrácok.hu természetesen az OLAF által megnevezett politikusokat is megkereste az ügyben. Schváb Zoltánt és Petykó Zoltánt nem tudtuk elérni, míg Molnár Ágnes nyomatékosította, nem tud az OLAF vizsgálatáról.

"Nekem ez újdonság, nincs információm arról, hogy érintett lennék bármilyen vizsgálatban. Nem értem ezt az egészet, mert én mindig is a szabályok betartásával végeztem a munkámat. Éppen ezért semmilyen vád nem fogalmazódhat meg velem kapcsolatban. 2010 óta, az Orbán-kormány felállása óta az uniós pénzek kifizetése, a fejlesztési források elosztása is szabályosan működik Magyarországon, így azt sem érheti kritika" - szögezte le Molnár Ágnes.

Kérdéseinket az OLAF-nak is elküldtük, választ még nem kaptunk.

Molnár Ágnes (középen) és Petykó Zoltán a kórház északi tömbjének átadásán. Fotó: kmmk.hu

Emlékezetes, a Népszabadság ma brüsszeli forrásaira hivatkozva arról írt, hogy a Miniszterelnökség egyik vezető munkatársával, Homolya Róberttel kapcsolatban tárt fel bizonyítható összeférhetetlenséget az OLAF, a szervezet már közölte is a megállapításait a tárcával. A napilap szerint a Pro Vital Zrt.-hez és a Homolya Ügyvédi Irodához vezetnek az OLAF-jelentés szálai. A Népszabadság birtokában lévő dokumentum szerint az OLAF 2010 őszén kapott jelzést arról, hogy súlyos szabálytalanságok történhettek Magyarországon, és hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség akkori vezetésében személyi összeférhetetlenség állhat fenn. A lap állítja, a vizsgálat konkrétan megnevezte Homolya Róbertet, aki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese volt, jelenleg pedig miniszteri biztosként a közbeszerzési rendszer kialakításának koordinálását végzi a Miniszterelnökségen.

"A dokumentum nyolc olyan projektet említ, amelyben a szakember összeférhetetlensége bizonyítást nyert. Ezek döntő többségükben olyan uniós támogatásból megvalósuló projektek – a többi közt Székesfehérváron, Abádszalókon, Tiszacsegén és Lébényben –, amelyekben még a 2010-es elsöprő Fidesz-győzelem előtt hirdettek nyertest, és amelyekben közbeszerzési tanácsadóként vagy annak alvállalkozójaként Homolya Róberthez köthető cégek vettek részt" - olvasható a Népszabadságban. A napilap kérdésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy megkapták az anyagot, s azt tanulmányozni fogják. A tárcavezető szerint az összeférhetetlenség Homolya esetében nem bizonyított, az említett posztokat még nem töltötte be, amikor a támogatási döntések megszülettek. „Nem volt ilyen párhuzam” – fogalmazott a Népszabadságnak a Miniszterelnökség első embere. A napilap Homolya Róberttel kapcsolatban egy konkrét, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum 651 millió forintos projektjét is megnevezi, mint ahol az OLAF szerint bizonyított az összeférhetetlenség. A PestiSrácok.hu úgy tudja, Homolya esetében összesen 7 milliárd forintnyi, gyanús támogatási összeg kiosztását vizsgálta az OLAF. Lázár János jelezte, az OLAF anyagára konkrét észrevételekkel válaszolnak.

PestiSrácok.hu

Kezdőkép: PestiSrácok.hu;

a képen balról jobbra Molnár Ágnes, Schváb Zoltán és Petykó Zoltán látható

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)