Pesti Srácok

Minden, amit tudnod kell az Erzsébet-utalványcsaládról! (X)

Minden, amit tudnod kell az Erzsébet-utalványcsaládról! (X)

A 2012-ben bevezetett Erzsébet-utalvány mára a béren kívüli juttatások (cafeteria) egyik legnépszerűbb formájává vált. Biztosítja a munkáltatók számára, hogy kedvező adózási feltételek mellett egészítsék ki ily módon munkavállalóik bérét. Nem tudod, hogy mire használhatod fel, hogyan juthatsz hozzá, hol és hogyan válthatod be? Segítünk!

Hogyan adható és kapható, valamint mire költhető?

PestiSracok facebook image

étkEO-page-001
Az Étkezési Erzsébet-utalvány

ajEO-page-001
Az Ajándék Erzsébet-utalvány

iskEO-page-001
Az Iskolai Erzsébet-utalvány

kultEO-page-001
A Kultúra Erzsébet-utalvány

sportEO-page-001
A Sport Erzsébet-utalvány

gyvEO-page-001
A Gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány

Az Országgyűlés 2012 nyarán a természetbeni szociális juttatások közé emelte az Erzsébet-utalványt, így az már nemcsak béren kívüli juttatásként, hanem szociális támogatásként is adható. Ilyen utalványt – meghatározott értékben, évente kétszer – a település önkormányzatának jegyzője jogosult adni annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll. A támogatás fogyasztásra készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására is felhasználható.

Az Erzsébet-utalványcsalád elfogadóhelyeit találod.

Erzsébet-utalvány Plusz

2015 novemberétől bevezetésre került az Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus kártya is, amely egyesíti – ám külön zsebek szerint kezeli – az Étkezési, az Ajándék, az Iskolai, a Kultúra, a Sport, a Gyermekvédelmi Erzsébet-utalványokat. Az ilyen formában kapott juttatás felhasználhatósága megegyezik a papíralapon kibocsátott utalványok felhasználási körével. Ez az újítás a munkaadók számára egyszerűsíti a rendeléssel és a kiosztással járó feladatokat, a kártyabirtokosoknak pedig könnyebbé válik az utalványok tárolása és felhasználása. Tudj meg többet

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.