Megkerülhetetlen erővé nőhet a Visegrádi Négyek és szövetségesei
Az utóbbi években a részben a bevándorlással kapcsolatos közös fellépésnek és egységes állásfoglalásnak köszönhetően megnőtt a V4-ek súlya - állítják vezető politikusok. Az áprilisban és májusban kezdődő tárgyalások ugyanakkor egy sokkal szélesebb körű összefogás lehetőségét is körvonalazzák. Az adriai-, balti-, és fekete-tengeri országokkal kiegészülő V4-ek olyan tizenkét országot összefogó egységbe tömörülhetnek, amelyet nemcsak a politikai vagy gazdasági érdekek - például az energia-függés - tarthatnak össze, hanem a hasonló történelmi múlt, Oroszország közelsége, és a Nyugathoz való viszony. Bár portálunk információi szerint egy ilyen szélesebb körű összefogásnak nem lehet érdeke a párhuzamos működés az unión belüli, mégis egyértelműen kirajzolódik az a tömb, amely adott esetben érdekérvényesítés tekintetében megfelelő súllyal feszülhet szembe a nagyobb nyugati országok érdekeinek, elképzeléseinek.
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter március közepén jelentette be Margot Wallström svéd külügyminiszterrel folytatott tárgyalását követően, hogy május elején Prágában találkoznak a visegrádi (V4), a skandináv és a balti országok külügyminiszterei. Diplomáciai értesülések szerint a külügyminiszteri találkozó legfőbb témái az orosz-ukrán viszony, a keleti partnerség programja, valamint az energiabiztonság kérdései lesznek.
A külügyminiszteri találkozóval párhuzamosan a V4-ek és más országok közti együttműködés bővítéséről egyeztetett a cseh és a lengyel államfő is Prágában. Andrzej Duda a megbeszélések után újságírók előtt azon véleményének adott hangot, hogy a visegrádi csoport súlya az utóbbi évben elsősorban a migránsválság következtében nőtt. Milos Zeman és Duda egyetértett abban, hogy a V4-eknek szorosabb kapcsolatra kell törekedniük a közép-európai régió északi és déli államaival is.
„Szóba került a visegrádi négyeken kívüli szélesebb együttműködés is az úgynevezett ABC - tehát az Adriai-tenger, Baltikum, Fekete-tenger (a rövidítés a lengyel nevek kezdőbetűiből áll) - háromszögben -
nyilatkozta Andrzej Duda. Megjegyezte, a közös közlekedési infrastrukturális és gazdasági projektek lehetnének mindenki számára hasznosak.
Két nappal később a magyar és a litván külügyi bizottsági elnök közötti budapesti tárgyaláson szintén szóba került, hogy mélyíteni kell a balti és a visegrádi országcsoport (V4) együttműködését. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a baltiak északról, a visegrádiak pedig délről építik Közép-Európát. Mint mondta, támogatják a balti államoknak a NATO katonai megerősítésére vonatkozó igényét, és teljes szolidaritásukról biztosítják a baltiakat egy esetleges orosz agressziótól való félelem miatt. Szintén teljes az egyetértés a két ország között a migránsválság kezelésében. „Litván barátaink is úgy látják, hogy a magyar út az egész Közép-Európa számára megoldást jelentő út és a maguk részéről is ezen az úton kívánnak haladni" - tette hozzá. Benediktas Juodka, a litván parlament külügyi bizottságának elnöke ugyancsak úgy vélekedetett, hogy szorosra kell fűzni az együttműködést a két országcsoport között, annak érdekében, hogy közösen léphessenek fel az Európai Tanácsban. Szintén hasonló a két ország álláspontja az Európai Unió globális stratégiájának megalkotása területén - fűzte hozzá.
Portálunk a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) illetékeseitől arról érdeklődött, hazánk milyen elvárásokkal, feltételekkel, ajánlásokkal viszonyul a tervezett együttműködésekhez, illetve, milyen kormányzati szinten merült fel az együttműködés lehetősége.
A térség régóta dolgozik az együttműködés elmélyítésében
Kérdéseinkkel kapcsolatban a KKM általánosságban elmondta, az Adriai-, Balti-, Fekete-tengeri térség („ABC”) országai szorosabb együttműködésének fontosságát az utóbbi időben több térségbeli ország, köztük Horvátország és Lengyelország is megfogalmazta. Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök kezdeményezésére az érintett országok 2015 őszén a New York-i ENSZ Közgyűlés margóján megtartották első, magas szintű tanácskozásukat. A következő hasonló találkozóra várhatóan még idén sor kerül.
A Visegrádi Csoport az „ABC” térség egyes országaival – különböző formációkban és témákban – eddig is rendszeresen egyeztetett külpolitikai vagy szakpolitikai kérdésekről. Előbbire példa a közelgő, áprilisi V4+NB8 (Észak-Balti Nyolcak) külügyminiszteri találkozó, utóbbira a januárban tartott sikeres V4+bolgár, horvát, román, szlovén területfejlesztési miniszteri találkozó, melynek témája az EU-s kohéziós politika jövője volt. A jövőben számítunk a V4+balti együttműködés erősödésére, illetve a nyáron kezdődő lengyel V4-elnökség részéről a tágabb regionális (akár „ABC”) együttműködés erősítésének szándékára.
Érdekérvényesítő egységben
Hozzátették, a 12 ország alkotta térség fokozott együttműködésére vonatkozó elképzelés nem párhuzamos tevékenységet jelent, inkább összehangolná az országok tevékenységét többek között a közlekedés vagy az energiapolitika tekintetében, így növelve a közös érdekek érvényesítésének lehetőségét az EU-ban is. A KKM válaszában hozzátette, magyar részről elsősorban közös projektek magvalósításában gondolkodnak, ehhez meg kell vizsgálni a tényleges közös érdekeket. Lengyel partnereinkkel egyetértve ilyenek lehetnek például az észak-déli közlekedési kapcsolatok - írta a KKM.
Maga a V4-ek nem bővül, mert így a leghatékonyabb
A KKM portálunknak megküldött válaszában hangsúlyozta, a Visegrádi Csoport nem bővül; széleskörű az egyetértés arról, hogy hatékonysága a jelenlegi keretben tartható fenn a legjobban. A V4-nek ugyanakkor a jövőben is meghatározó pillére marad a külkapcsolati együttműködés, melynek kerete továbbra is a „V4+” formáció. Ilyen partnerségeket a V4-ek akkor alakítanak ki és tartanak fenn V4-en kívüli államokkal, ha visegrádi körben konszenzus van ennek indokoltságáról.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI/MTI
