A hungarikumok buktatták le a néplelket - Honfitársaink negyede nem kötődik saját kultúrájához
Megdöbbentően szomorú, a magyar lélekről kemény képet festő közvélemény-kutatást készített a hungarikumokról a Földművelésügyi Minisztérium. A reprezentatív kutatásból ugyanis az derült ki, bár a magyarok túlnyomó többsége büszke a hungarikumokra, de a felmérésben részt vevők 25 százaléka egyenesen azt deklarálta, hogy nem kötődik a magyar élettérhez, inkább európainak tartja magát, mint magyarnak - hangzott el a szaktárca mai sajtóreggelijén. Kiderült, bár a hungarikumokban összegződik mindaz, amit magunkról a külföldnek is büszkén meg merünk mutatni, a helyi nemzeti értékek sokkal fontosabbak az identitásunk megőrzésében. Ön hová helyezné magát a büszkeség, az önkritika és elvágyódás háromszögében?
Hungarikum – étel, termék, mesterség amelyre büszkék lehetünk; ránk, magyarokra jellemző; amelyről a magyarok jutnak egy külföldi eszébe; ami különleges. A hungarikumokról szóló törvény elmúlt három évéről, eddigi tapasztalatokról és fontos értékeink jövőjéről tartott sajtóbeszélgetést délelőtt a Földművelésügyi Minisztérium V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár és Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár részvételével. Az esemény bevezetőjében V. Németh Zsolt elmondta, három éve született meg a hungarikumokról szóló törvény, azóta folyamatosan vizsgálják a kezdeményezés társadalmi fogadtatását, ismertségét, elismertségét. Azaz, hogy fontosnak tartjuk –e a hungarikumokat és miért?
V. Németh Zsolt elmondta, emellett szélesebb körben is igyekeztek népszerűsíteni a kezdeményezést, példaként említette a Színes Város programban való részvételt, melynek keretében a fővárosi tűzfalakon jelentek meg a magyar hungarikumok is. Hozzátette, ebből a célból újult meg a hungarikum.hu honlap is.
Evett már hungarikumot?
Szakáli István Lóránd a hungarikumokról végzett országosan, de megyei szinten is reprezentatív kutatás eredményeiről beszélt. Elmondta, az emberek 89-90 százaléka hallott már a hungarikumokról, 80 százalékuk leginkább a büszkeséggel kapcsolta össze a hungarikum fogalmát.
Kifejtette, a felmérés szerint az emberek 31 százaléka büszke a hungarikumokra, és örül annak is, hogy intézményesült formában is foglalkoznak a kiemelkedő magyar termékekkel, foglalkozásokkal, jellegzetességekkel. A megkérdezettek másik 31 százaléka fontosnak tartja a hungarikumokat, ugyanakkor kritikusan állnak a kérdéshez. Ide sorolhatóak például azok, akik befelé értéknek élik meg a hungarikumok létét, kifelé ugyanakkor magyarkodásnak tartják. A megkérdezettek 12 százaléka teljesen közömbös a hungarikumok iránt, 25 százalékuk ugyanakkor kevésbé kötődik a magyar élettérhez. Utóbbi válaszadók általában, ha tehetnék külföldön élnének és dolgoznának, illetve inkább tartják magukat európainak, mint magyarnak.
És mi a helyzet a túrórudival, meg a gulyáslevessel…?
Szakáli István Lóránd kiemelte, érdekes, hogy bár általánosságban a válaszadók tisztában vannak a fogalommal, sok esetben meglepődtek azon, mik is tartoznak a hungarikumok közé, és a hungarikummá válás folyamatával sem voltak tisztában. A megkérdezettek sok esetben vetették fel, hogy egyes jellegzetesen magyarnak tartott ételek, tárgyak – például a Rubik-kocka, a túrórudi, a gulyásleves, vagy a dobostorta – miért nem tartoznak a hunkarikumok közé. V. Németh Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, fontos tudni, a hungarikummá válás folyamata alulról épülő kezdeményezések eredménye, azaz ezek a termékek egyszerűen nem jutottak el még a megfelelő fázisba, vagy nincs megfelelő képviseletük.
A muszlim országokban inkább a libamáj, nem a csabai kolbász
A beszélgetés során portálunk fölvetette, ha a kutatás azt is bizonyítja, hogy a magyar emberek büszkék a hungarikumokra, mint tipikusan magyar jellegzetességre, sok esetben – például az ételek esetében – nem a mindennapjaik része. Magyarán lehet valaki büszke a magyar libamájra úgy, hogy még életében nem fogyasztott belőle. Ezzel kapcsolatban arról érdeklődtünk, jellemzően inkább a külföldnek szólnak a hungarikumok, vagy igyekeznek a hazai közönséghez is közelebb vinni azokat. V. Németh Zsolt elmondta, természetesen a hungarikumoknak van egy erősen turisztikai célzatú, gazdaságilag is jól körülírható síkja. Nem véletlen, hogy tárgyalásokat folytatnak a fővárossal egy Hungarikum-ház létesítésével kapcsolatban, erre a budapesti vezetés is nyitott, egyelőre a méltó helyét keresik.
Az államtitkár szerint fontos, hogy a hungarikumok megjelenjenek, mint nemzeti brand, nemzeti márka külföldön is. Megemlítette, hogy egy külföldi számára egyes hungarikumaink értéktelenek, példádul egy muszlim országban eladhatatlan a csabai, vagy a gyulai kolbász, illetve a fröccs. A libamáj, vagy a Kürt adatmentés, esetleg egyes szépítőszerek ugyanakkor lehetnek sikeresek, és általuk ismertté könnyebben azonosíthatóvá válik hazánk. Ez éppúgy fontos szempontja a hungarikumoknak.
Az Őrségnek a tökmagolaj fontosabb
V. Németh Zsolt ugyanakkor hozzátette, a hungarikumok nemzeti értéktára ellenben éppen a hazai közönségnek fontosabbak. Hangsúlyozta, egyes helyi jellegzetességek a nemzeti identitás szempontjából sokkal fontosabbak, így az értéktárba kerülésük a helyben lakóknak sokkalta jelentősebb. Példaként említette, az Őrségben a tökmagolaj, a rönkhúzás vagy a szeres településszerkezet sokkal meghatározóbb értékek a helyi emberek számára. Hozzátette, emiatt is helytelen egyfajta értékpiramisként tekinteni a hungarikumokra, ahol a legfelső kevesek a valójában értékesek, a helyi hungarikumok kevésbé. V. Németh Zsolt szerint az egymásra épülő értékek rendszere az igazán fontos.
Kritikus 30
A beszélgetés folyamán portálunk kitért arra – nem eljelentéktelenítve a hungarikumok fontosságát – hogy a pozitív magyar értékek mellett léteznek olyan magyar „hungarikumok” is, amelyeket ha szégyellnünk nem is kell, kevésbé mozognak a pozitív tartományban. Példaként említettük a magyarok legendás szakértelmét a focihoz és a politikához, vagy a saját erőből mindent megoldani akaró hozzáállást, amelyből születhet remekmű, de lehet fusimunka is. A kutatást vezető Kurucz Imre ezzel kapcsolatban megjegyezte, a felmérés eredményei is utalnak rá, hogy a magyarok kellően önkritikusak ahhoz, hogy felismerjék a kevésbé pozitív „hungarikumokat” is. Az említett kritikus 31 százalék éppen az a réteg, amely nemcsak „pozitív hungarikumokat” említett meg a felmérés során, még ha vicces formában is.
Hontalan 25
Portálunk a beszélgetés folyamán rákérdezett arra a megdöbbentő és elszomorító 25 százaléknyi válaszadóra, akik jövőjüket nem a magyar élettérben képzelik el. Kurucz Imre válaszában elmondta, nem arról van szó, hogy ez a csoport azonnal csomagol és költözik. Ugyanakkor válaszaikra az jellemző, hogyha tehetnék, külföldön élnének és dolgoznának. Illetve inkább tartják magukat az európai kultúrához tartozónak, mint a magyarnak.
Hungarikum same in english
A hungarikumok megújult portájával kapcsolatban portálunk arról érdeklődött, mit nyújt a magyar és mit a külföldi olvasók számára. Mint megtudtuk, a magyar közönség az általános tájékoztatáson kívül különböző pályázatokról, a nemzeti értéktárral kapcsolatos tudnivalókról olvashatnak. Mint az a kutatásból is kiderült, a magyar válaszadók egy része is úgy gondolja, a hungarikumok elsősorban kulturális nagyköveteink, tehát a külföldieknek szólnak Magyarországról. Ezzel kapcsolatban arról érdeklődtünk, milyen nyelveken lesz olvasható a honlap. Megtudtuk, jelenleg is zajlik az angol nyelvű tartalom feltöltése, és szóba került egy későbbi német verzió is. Megjegyeztük ugyanakkor, hogy a hazánkba látogató turisták jelentős része - lengyelek, oroszok, spanyolok, franciák, olaszok, távol-keletiek – a tapasztalatok szerint nem igazán beszélnek jól angolul, így szükség lenne az oldal minél több nyelvre való lefordítására.
