A szabadság nem állapot, küzdeni kell érte – Emlékséta a diktatúrák áldozatainak emlékére (GALÉRIA)
Félórás emléksétával és ünnepi beszédekkel emlékeztek meg a totalitárius diktatúrák áldozataira. A séta a Cipők a Duna-parton emlékműtől indult és a Terror Háza Múzeumig vezetett, itt tartották a megemlékezést. A sok száz emberből álló menetet honvédségi zenekar vezette fel és rendőrök sora biztosította. A tömegben sokan magyar zászlókat tartottak, ezenkívül transzparenseken különböző települések neveit is látni lehetett. Több közéleti szereplő is egy-egy szál fehér rózsát helyezett el a Cipők a Duna-parton emlékműnél. Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.
A szabadság nem állapot
A szabadság nem állapot, hanem folyamat, azért minden nap meg kell küzdeni, nem kapjuk ingyen – mondta Szájer József európai parlamenti képviselő a séta utáni megemlékezésen. Hozzátette, a magyaroknak mindkét embertelen rezsimet, a nemzetiszocialista és a kommunista rendszert egyaránt át kellett élniük. Szájer József azt mondta, hogy a holokauszt és a Gulág a múlt század "ikerszégyenei".
Véleménye szerint a különböző európai nemzetek nem ugyanúgy látják a világot, mert egyes országokban nem tapasztalták meg, milyen az, ha egy diktatúra után nem szabadság következik, hanem egy másik diktatúra veszi át a "stafétát". Pedig ha azt akarjuk, hogy az egységesülés ne csak a gazdaságra terjedjen ki, hanem a kultúrára is, meg kell találni a közös nevezőt a gondolkodásban - jegyezte meg.
A nemzetiszocializmus és a kommunizmus között nem lehet különbséget tenni, emberek politikai indíttatású meggyilkolása azonos megítélés alá kell, hogy essen, és a mérce csak az emberi méltóság lehet
- hangsúlyozta Szájer József, hozzáfűzve, az ideológiai merevség az élet tagadása.
A kommunizmusnak nem volt Nürnbergje
A kommunizmusnak nem volt Nürnbergje – nyilatkozta az emléknap kapcsán Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Békés Márton hangsúlyozta, a kommunista rendszernek 90-100 millió áldozata volt a 20. században, és ma is van öt-hat olyan ország, ahol ilyen a társadalmi berendezkedés, például Észak-Korea.
A kutatási igazgató arról is beszélt, hogy továbbra is vannak tisztázatlan részei a 20. századi történelemnek. Ezek feltárásán folyamatosan dolgozik a Terror Háza Múzeum, amely 2004 óta sok felhívást tett közzé. Felkerestek már a vészkorszakban az üldözötteken segítő, valamint a Szovjetunióba hurcoltak rokoni körébe tartozó embereket is, míg jelenleg az 1956-os forradalom hőseivel készítenek interjúkat - ismertette.
Az EU miniszterei az emléknap kapcsán is a radikalizálódásról beszéltek
A tanácskozás fő célja, hogy nyílt vita kezdődjön a radikalizmus erősödéséről Európában, és tapasztalatcsere jöjjön létre arról, hogyan lehetne a leghatékonyabban kezelni ezt a jelenséget - mondta Lucia Zitnanská szlovák igazságügy-miniszter arról a tanácskozásról, amelyet az ö kényuralmi diktatúrák emléknapja alkalmával tartottak Pozsonyban. Hozzátette, „a mai Európa gondját nem csak a gazdasági és a biztonsági helyzet jelenti, hanem az is, hogy a lakosság egy része hajlik a rendszeridegen és szélsőséges megnyilvánulások támogatására" - mutatott rá Lucia Zitnanská.
Az igazságügyi miniszterek Zitnanská szerint tudatosítják, hogy a radikalizáció elsősorban bizonyos társadalmi csoportok szegénységében gyökerezik. Ezt meg kell akadályozni, hogy a szélsőséges nézetek a politikában is teret nyerjenek, nehogy megismétlődhessenek a 20. századi jelenségek, a totalitárius rendszerek hatalomra kerülése.
A közös nyilatkozatban az EU igazságügyi miniszterei megerősítették, az Európai Unió tagállamai készek a jövőben mindent megtenni annak érdekében, hogy vissza tudják szorítani a növekvő radikalizmust és szélsőségességet.
Nyugat-Európában még mindig nem értik, milyen volt a kommunizmus
A Magyarországot képviselő Völner Pál a konferenciáról úgy nyilatkozott, a migrációt is másképpen kezeli Európa keleti és nyugati fele. Míg Kelet-Európa a migrációs problémát a bevándorlásnak a schengeni határokon való megállításával kezelné, a nyugatiak másképpen állnak hozzá, ami annak következménye, hogy ott már ma is két-három generációs migráció után nagy muszlim tömegek élnek.
A magyar államtitkár hiányolta, a konferencián kevés szó esett arról, miként lehetne megoldani a problémát ott, ahol az keletkezett.
Rendbe kellene hozni azokat az államokat, ahonnan a legtöbben érkeznek Európába. Meggyőződésem, hogy ez gazdaságosabb megoldás lenne, ha a jobb életkörülmények megteremtésével otthonmaradásra bírnánk a tömegeket
- fejtette ki.
Ami a totalitárius múlthoz való viszonyulást illeti, Völner Pál úgy vélte, hogy a konferencián is látható volt a téma kétsíkú kezelése. A kelet-európa résztvevők, tehát azok, akik konkrétan átélték a kommunizmust, másként fogalmaztak, mint a nyugati résztvevők, akiknek nincsenek ilyen tapasztalataik - jelentette ki.
Forrás: MTI Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Galéria: Emlékmenet a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján Budapesten
1/27
Emlékmenet a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján Budapesten
