Tartalékos és leendő katonák, a harcászatért lelkesedő civilek, ide gyűljetek!
A sorkötelezettség idején leszerelt katonák tartalékos állományba kerültek, de vannak-e tartalékosai a Honvédségnek ma? És kik azok a katonák, akik a különféle rendezvényeken és megemlékezéseken bemutatják régebbi korszakok harcászatát? Többek között ezeket is tudakoltuk Széles Ernő nyugalmazott dandártábornoktól, a most 15 éves Magyar Tartalékosok Szövetségének elnökétől, valamint Jásdi Balázstól, a szervezet hagyományőrző tagozatának vezetőjétől.
A rendszerváltást követően átszervezték a magyar hadsereget, folyamatosan csökkent a honvédség létszáma, haditechnikája, alakulatainak száma, majd a NATO-csatlakozás újabb változást jelentett, és ekkor merült fel, hogy nyugati mintára, külön szövetségnek kellene foglalkoznia a tartalékos katonákkal. Ekkor már majdnem minden NATO-tagországnak volt hasonló szervezete. Ilyen előzmények nyomán jött létre 2001-ben a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ). A sorkötelezettség 2004-es eltörlése ismét fordított a dolgok menetén, hiszen addig a kiképzést kapott, majd a katonai szolgálati időt teljesítő katonát lebiztosították, tartalékos állományba került, és rendkívüli helyzetben bármikor behívhatták. A 2004-től létező hivatásos hadsereg tartalékosait ezzel szemben ugyanúgy szerződéses viszony köti a hadsereghez, ahogy a rendes állományúakat, ám ők a kiképzésük után csak bizonyos időszakonként töltenek bent egy adott időt a laktanyában. Az ezen kívül eső időben civil életet élnek.
A MATASZ elsődleges feladata a tartalékosok életének két bevonulás közötti összefogása, azonban nem katonai szervként.
Nincs semmilyen harcászati jogosultsága, és nem áll alá-fölérendeltségi viszonyban a honvédséggel, csupán együttműködik vele. Civil szervezetként működik, ami szabadidős programok szervezését, valamint a tagságába tartozó tartalékosok katonai ismereteinek szinten tartását jelenti. A szervezet tehát nem fejthet ki katonai vagy rendészeti tevékenységet, semmilyen helyzetben nem állíthat fel ilyen egységeket, csupán a katonai szellemiséget erősíti, és összefogja, segíti a tartalékosokat, illetve a katonaság iránt érdeklődő civileket. Közösséget teremt, közös tevékenységi formákat biztosít ezen személyek számára a megyékben, városokban és klub formában még azokon a kistelepüléseken is, ahol igény van rá.
– foglalja össze a szervezet lényegét Széles Ernő.
Újraéled a tartalékos rendszer
A közösségszervezésen túl a szervezet másik feladata a hazafias honvédelmi nevelés, amely a magyar társadalom bármelyik rétegét érintheti a tanulóktól a dolgozókon át, akár a széleskörű tapasztalattal rendelkező nyugállományúakig. „Ez jelentheti iskolai honvédelmi nap megszervezését, különböző rendezvényekre való, gyakran a honvédséggel közös kitelepülést, ismeretterjesztést és látványos hagyományőrző bemutatókat egyaránt.”
2001-ben még nagyszámú tartalékosa volt a Honvédségnek, ám a későbbiekben, a fontossága ellenére igencsak hanyagul kezelték ezt az állományt, és mondhatni csaknem megszűnt. A 2010-es kormányváltáskor mindössze 17 fő volt a magyar tartalékosok létszáma, a MATASZ tagságában ugyanakkor sok katonai múltú ember maradt. Most a Honvédségnél éppen folyamatban van a tartalékos rendszer megújítása, járásonként egy századot állítanak fel, és húszezres létszámot akarnak elérni. „A MATASZ-nak kiváló feladat lesz, hogy ezeknek a leendő tartalékosoknak a közösségét járásonként összefogja abban az időszakban, amikor nincsenek a laktanyában” – állapítja meg az elnök.
Alapismeretek civileknek és leendő katonáknak is
A szervezet azonban nemcsak a tartalékos katonák, hanem a katonaság iránt bármilyen szinten érdeklődő civilek számára is nyitott. Az elnök elmondása szerint a szocialista idők hozadéka, hogy az emberek nem nagyon akarnak tagok lenni semmilyen szervezetben, ez az oka, hogy a MATASZ több ezres rendes tagsága mellett jóval többen vannak azok a szimpatizánsok, akik érdeklődnek a szervezet iránt, és időnként kapcsolódnak a tevékenységéhez.
A sorkatonaság megszűnésével máris van egy-két olyan nemzedék, amely semmilyen elméleti és gyakorlati képzést nem kapott katonai téren. A MATASZ által nemcsak a tartalékos katonák tarthatják szinten a tudásukat a szolgálati időn kívül, hanem a civil érdeklődők is megismerkedhetnek az alapokkal, sőt a honvédség felé is ugródeszkát jelenthet, ha a majdani kiképzést nem nulláról kell elkezdenie az illetőnek
– mondja Széles Ernő, a szervezet révén ugyanis részt lehet venni lőgyakorlatokon sportfegyverekkel, továbbá például járőrversenyeken, ahol megtanulható a térképolvasás és a tájékozódás terepen.
Olyan, hasznos dolgokat tanulnak meg a szervezet tagjai és az érdeklődők, amelyek egyébként eléggé kívül rekedtek a hétköznapi életen, viszont a fokozódó terrorveszély nyomán növekszik az igény az emberekben az önvédelmi képességre, és hogy rendkívüli helyzetekben fel tudják találni magukat. Sok fiatal éppen a MATASZ jóvoltából fog először a kezébe lőfegyvert, vagy ismerkedik meg az önvédelem alapjaival.
„A MATASZ iránt, valamint a tagszervezetei által indított önvédelmi tanfolyamok iránt egyébként igencsak megugrott az érdeklődés a migrációs nyomás által leginkább érintett déli megyékben, de országosan is ez tapasztalható. Ezeken a helyeken az emberek egész másként tekintenek a migrációra, dühösek az őket ért károk, a letaposott földjeik, tönkretett gyümölcsöseik miatt” – mondja a dandártábornok a déli megyékben tett látogatásai tapasztalatai alapján. Még olyan igényekkel is találkoznak, hogy az emberek civil járőrözést szeretnének végezni a MATASZ égisze alatt, azonban erre civil szervezetként nincs jogosítványa, így a honvédséghez vagy a rendőrséghez irányítják tovább az illetőket.
A hagyományőrzés költséges, de kiváló kaland
A MATASZ-nak a területi szervezetein túl vannak tagozatai az érdeklődési körök alapján. A missziós tagozat a külföldi katonai vagy diplomáciai szolgálatból hazatérteket tömöríti, és segíti azokat, akik ilyen szolgálatra szeretnének menni. A honvédséghez bármilyen módon kötődő, valamint civil érdeklődő nők számára is külön tagozata van a szervezetnek. A teljesség igénye nélkül van sporttagozat, ifjúsági tagozat is, a különböző korokat megjeleníteni képes hagyományőrző tagozat pedig a hazafias nevelésben és a katonaság emberekhez való közelebb hozásában játszik nagy szerepet. Utóbbi lényegében régebbi magánál a MATASZ-nál, hiszen egy korábban létező hagyományőrző csoport lépett be a 2001-ben megalakult szervezetbe.
„A mai fiatalok életéből nagyon hiányzik a kaland; itt megkapják. Emellett kapnak egy katonai alapképzést, ugyan régebbi korok eszközeivel, de a lényeg változatlan, továbbá fegyelmet és alakiságot tanulnak” – mondja a hagyományőrző tagozatról a vezetője, Jásdi Balázs főhadnagy. A csoport részletekbe menően korhű harcászati bemutatókat tart közönség előtt vagy filmforgatásokon, valamint – mivel egyedülálló módon az 1914-1956 közti tüzérséggel foglalkozik – díszlövésekre is rendszeresen alkalmazzák. A MATASZ tulajdonképpeni hagyományőrző tagozata egy kis létszámú csapat, viszont a szervezeten belül mások is foglalkoznak hagyományőrzéssel, és ezek a csoportok szorosan együttműködnek, nem beszélve a tagozat körüli szimpatizánsokról. Jásdi Balázs szerint nagyon nehéz bekerülni a csapatba, hiszen egyrészt idő- és pénzigényes tevékenység, másrészt testi-fizikai követelményei is vannak, és nagyon sok tanulást, gyakorlást igényel.
Nem üldözendő dolog, hanem férfias ösztön
Fő rendezvényük az 1943. januári doni áttörésnek emléket állító emléktúra, amelyen a hagyományőrzők mellett tartalékosok, aktív katonák, katonai középiskolás és egyetemista diákok, sőt külföldi tartalékosok is részt vesznek. Legközelebb viszont az ’56-os megemlékezéseken fognak nagy erőkkel felvonulni, ilyenkor gyakran egyszerre több helyen vendégszerepelnek a csapat egyes részei. Ehhez korhű felszereléssel, magyar és szovjet egyenruhákkal, korabeli civil ruhákkal és rendőri egyenruhákkal és saját tulajdonú tüzérségi eszközökkel is rendelkeznek. „Ezzel tíz éve turnézunk, és október 23. körül rendre ki sem látszunk a feladatokból” – utal a bemutató sikerére Jásdi Balázs.
Most már nem is tudnak eleget tenni minden felkérésnek, annyi helyre hívják őket, ugyanis a hagyományőrzőket az általuk megjelenített korszaktól függetlenül rendszerint körülrajongja a közönség. Ennek okára is rávilágít Jásdi Balázs:
Az egyenruhához, az alakisághoz, a fegyverhez való vonzódás nem üldözendő dolog, hanem férfias ösztön. Ha ezt nem elégítjük ki megfelelő keretek között, éppen abból származhatnak mindenféle ellenőrizhetetlen vadhajtások.
