Pesti Srácok

Zárkózott remeteként élt a robbantással gyanúsított férfi, aki Karmacson gyakorolt az akcióra (PS helyszíni riport)

Sokáig készülhetett a robbantásra az a 23 éves férfi, akit szerdán délután fogtak el a TEK kommandósai. A Zala megyei Karmacsra hét éve költözött a család: P. László, aki beköltözőként 2010-ben a polgármester választást is megnyerte, két gyermekével lett a falu lakója. A helyiek zárkózottnak ismerik, akik sosem keresték mások társaságát, gyakran még egymással is távolságtartóak voltak. A 2010-es évek elején rejtélyes módon több üresen álló ingatlan, nyaraló is lángra kapott a környéken. A tűzesetek 2 és fél éve szűntek meg, amikor a fiatal férfi elköltözött Karmacsról. A PestiSrácok.hu helyszíni riportja és minden, amit a robbantással meggyanúsított P. Lászlóról tudni lehet.

A Zala megyei 800 lelkes kistelepülésen mindenkit megrázott a szerdai TEK akció. Utólag azt mondják, nem meglepő, hogy a hegybe mentek, ahol az erdő közepén, elszigetelve él a volt polgármester a két felnőtt gyerekével és élettársával.

László egyébként kémia tanár és mostani élettársa is pedagógus. A testvérek Keszthelyen érettségiztek. Azt helyiek mondják, azért nem ismerték fel a rendőrség által kiadott felvételeken P. Lászlót, mert annyira zárkózottan, mondhatni remeteként élnek, hogy a fiút például alig látták.

PestiSracok facebook image

Egy szintén a hegyen lakó férfi körbe vezetett bennünket a környéken. Azt mutatta, hogy 2010 után, amikor a család a fővárosból ide költözött, egymást követték a rejtélyes tűzesetek. Két kilométeres körzetben kigyulladtak nyaralók, üresen álló épületek, melléképületek, már akkor gyújtogatásra gyanakodtak.

kcs
Az egyik szomszéd körbevezetett bennünket a hegyen, megmutatta azokat az ingatlanokat, amelyek rejtélyes módon kigyulladtak az elmúlt években

Megtudtuk, P. László két és fél éve Taksonyba költözött a nagymamájához. Utána csak ritkán járt vissza Zalába. Egészen egy hónappal ezelőttig. Akkor költözött vissza az apai házba. (Ekkor történt a Teréz körúti robbantás - szerk.) Csak ritkán mutatkozott, akkor is autóval ment át Keszthelyre vagy Hévízre, azzal a piros Hondával, amire szerdán lecsaptak a kommandósok Keszthelyen, a parti sétány közelében, a teniszpálya mellett.

tek
A piros Hondát szerdán délután kapcsolták le Keszthelyen

Megkerestük a volt polgármestert is. A kanyargós erdei utat teljesen szétgyúrták a kommandósok harckocsijai. Körülbelül száz méterre a nagy családi háztól, amit csak egy kecske őriz, frissen állított tábla, rajta kézírás: MAGÁN TERÜLET

László kimérten, de nem elutasítóan fogadta a megkeresést. Kérdésünkre annyit mondott, nem tudja elképzelni a fiáról, amivel gyanúsítják. Most nem akart nyilatkozni, azt mondta, nem is nagyon tudna mit mondani, mert vele is csak annyit közöltek szerdán, amikor beállítottak az egyenruhások, hogy házkutatást tartanak. Őt eddig ki sem hallgatták.

kcs1
Ebben a nagy családi házban lakik az erdőben, a hegy tetején, a falutól elzártan a P. család

A Pest megyei Taksonyban, - ahol a nagymama a helyi általános iskola igazgató helyettese volt - megtudtuk, hogy a szülők, idősebb P. László és gyermekei anyja között a válásuk előtt nagyon elmérgesedett a viszony. Olyannyira, hogy amikor nem tudtak megegyezni a gyermekelhelyezésről, a férfi elrabolta a gyerekeket és külföldre szökött velük.

A szülők közül mindketten, László és a húga is az apához kötődtek jobban, azért megviselte őket, amikor a hatóságok erőszakkal hazahozták őket az anyjukhoz.

Ez például egy lehetséges magyarázat a 23 éves fiatal férfi rendőrökkel szembeni haragjára, gyűlöletére, ami a robbantás vélt indítéka.

PestiSrácok.hu

PS-videó/riporter: Füssy Angéla, Ács Krisztián Operatőr: Mészáros Péter

Ajánljuk még

Az MTA az utolsó sztálinista intézmény? - Az Öreg vendége Náray-Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár

Az Öreg május 15.
Erről az általános véleményről beszélgettem Náray-Szabó Gáborral, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjával. Szerinte nem itt ragadt sztálinista intézmény az Akadémia, inkább feudális szemléletű. A kommunista hatalom 1949-ben maga alá rendelte a tudományos intézményt és Rákosi-Kádár korszakban, akik ezt az ideológiát nyíltan tagadták, azokat kizárták az akadémia soraiból. Ez történt például Hóman Bálint nagynevű történésszel, oktatás politikussal, Orsós Ferenc egyetemi tanárral, patológussal, aki feltárta a katyni szovjet mészárlást, ahol az erdőben több tízezer lengyel katonatisztet, értelmiségit végeztek ki, vagy Bay Zoltán világhírű magyar fizikust, Bibó István és hosszú a sor.