Az oktatásban a kereszténység jelenti az értékrendek bázisát
A keresztény értékek mind azok az európai értékek, melyek a kereszténységben az antikvitásban a zsidó-keresztény hagyományokban gyökereznek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón elhangzott kijelentését - mely szerint a Nemzeti alaptanterv átalakításban a kereszténység lesz az irányadó - nem úgy kell érteni, hogy kötelező kereszténységre nevelés folyik majd az iskolákban, hanem, hogy az értékrendek bázisát jelenti a kereszténység - közölte Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata országgyűlési képviselője a PestiSrácok.hu kérdésére.
A volt oktatási államtitkár az Országgyűlésben tartott köznevelésről szóló vitanapot összegezve elmondta, az ellenzék harmadik alkalommal kezdeményezte a köznevelési törvény 2011-es hatályba lépése óta. Meglátása szerint a "ma elhangzott témáknak szakmai fórumon lett volna helye, mert a köznevelési rendszer fontos kérdéseit vagy nem érintették, vagy ha mégis, akkor sem kérdőjelezték meg".
Mint mondta a 2011 decemberében elfogadott köznevelési törvény "a gyerekeket, a tanárokat és az iskolarendszer egységességét helyezi a középpontba. Ezzel pedig mindenki egyetért, aki oktatással foglalkozik" - tette hozzá. A mai vitanap után is az volt a benyomása, olyan mintha nem egy országban élnének, annyira máshogy látnak bizonyos kérdéseket az ellenzékkel szemben, amely sokszor valótlanságokat állít.
A köznevelés helyzetét értékelve elmondta, az öt éves köznevelési törvény nagyon sok újdonságot hozott, mindezt egy cél, a gyerekek érdekében. Példaként említette, a három éves kortól kötelező óvodáztatást, a hit- és erkölcstan bevezetését, a mindennapos testnevelés órákat, az iskolák egész napos nyitva tartását, és a pedagógus életpályát, melynek köszönhetően legalább ötvenezer forinttal nőtt a pedagógusok és egyéb iskolai dolgozók bére.
Kiszámíthatóbbá vált a pedagóguspálya, ennek bizonyítéka, hogy 2010 óta megtriplázódott a tanári pályára lépők száma.
- fogalmazott.
Nagyon árnyaltan kell értelmezni a gyerekek túlterheltségéről szóló híreket és nagyon óvatosan kell bánni a fogalommal. Mint mondta a heti plusz egy óra művészeti nevelés és a testnevelés a diákokat szolgálja. Illetve másik oldalról azt várja el a társadalom és nagyvilág a gyerekektől, hogy beszéljenek idegen nyelveket és még jobb eredményeket érjenek el.
Ez viszont erőfeszítés nélkül nem megy
- szögezte le. Itt jegyzete meg, hogy folyik a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata, és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy tovább fejlesszék a pedagógusképzést és a pedagógus továbbképzést, mert a túlterhelés problémájára módszertani válaszokat is kell majd adni.
Javulás mutatkozik a nyelvoktatás területén is. A nyelvtudás központi mérése szerint a hatodik és nyolcadik osztályosok a nemzetközi szinthez képest jó eredményt hoztak.
Idén először a diákok 70-80 százalékban megfeleltek az A1-es illetve A2-es szintnek
- hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. A TIMSS-mérés is azt mutatta, hogy a negyedik osztályos gyerekek matematikai és természettudományos területen a nemzetközi átlag felett teljesítettek. "Ez külön öröm a természettudományok vonatkozásában" - mondta a kereszténydemokrata országgyűlési képviselő hozzátéve, úgy látja jó úton halad a köznevelés ügye.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
