Pesti Srácok

„Emberek, akik holtukban is beszélnek” – '56 hősének, Nagy Alajosnak állítottak emléket Ajkán

„Emberek, akik holtukban is beszélnek” – '56 hősének, Nagy Alajosnak állítottak emléket Ajkán

Emléktáblát helyezett el az ajkarendeki paplak falán Nagy Alajosnak a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet és a Lakiteleki Népfőiskola. Az emigrációba menekült forradalmi hős, az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács titkára nyolc éven át élt ebben a házban, nagybátyja Rozmán Alajos plébános mellett. A Nemzeti Fórum elnöke, Lezsák Sándor méltatásában úgy fogalmazott, vannak emberek, akik holtukban is beszélnek, akiket történelmi tetteik, a haza és a hitük iránti hűségük tesz halhatatlanná.

Nagy Alajos színművész, rendező, a Szabadságharcos Világszövetség tiszteletbeli elnöke Ajka városának forradalmi hőse. Bár nem itt született, élete talán legmeghatározóbb 8 évét fiatalemberként itt élte le, nagybátyja Rozmán Alajos plébános nevelésében. Nagy Alajos volt, aki Veszprémből elsőkét hozta a bányászvárosba a forradalmi híreket, majd erős, lendületes személyiségének, kiváló kapcsolatteremtő képességének is köszönhetően a szabadságharc ajkai eseményeinek vezéregyéniségévé vált. A hős, mártír tanár, Brusznyai Árpád tanítványa a tanár úr szavait követve úgy szállt szembe a hatalommal, hogy közben megakadályozta azt a vérontást, ami elképesztő megtorlással járt volna. Az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács titkára bár emigrációba kényszerült, hazájától távol is a hőn szeretett hon szabadságáért küzdött.

rendek2
Az emléktáblát az ajkarendeki paplak épületének falán helyezték el. Itt élt 8 éven át nagybátyja mellett Nagy Alajos.

Az emléktábla elhelyezését Ékes József a térség korábbi országgyűlési képviselője, a Nemzeti Fórum alelnöke kezdeményezte. Mint mondta, bár évről évre ünnepeljük a forradalom évfordulóját, soha nem mondunk neveket, holott a szabadságharc hősei, - akik közül vannak, akik máig köztünk élnek - ők azok ébren tartják emlékezetünket, emlékeztetnek a saját 56-os történetünkre, ezrekre, akiket munkatáborokba hurcoltak, többek közt ide Ajkára, a Kossuth közbe. Ez is azok közé a dolgok közé tartozik, amiről nem szoktunk beszélni – fogalmazott Ékes József.

PestiSracok facebook image
rendek6
Ékes József arra figyelmeztetett, fontos, hogy történelmünk hőseit, a nevüket, az arcukat megőrizzük.

Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke Ajka 56-os eseményeit idézte fel. Bár harcok nem voltak a kisvárosban, ebből a térségből is ezrek kerültek börtönökbe, családok százait telepítették ki, ezreket zártak mindenféle ítélet nélkül táborokba.

November 11-én már Nagy Alajosék is tudták, hogy megkezdődött a diktatúra rekonstrukciója és súlyos megtorlások következnek. Voltak, akiknek menekülniük kellett, több évtizedes emigrációba kényszerültek. Akik maradtak, miközben klerikális reakciósnak bélyegezték őket, magukban csendben őrizték a rendszerváltás reményének szikráját. A rendszerváltás után hazatért 56-os hősök nap mint nap dolgoztak egy szabad demokratikus ország felépítésén. Ajkán szabad sajtót, lapot, rádiót alapítottak, leírták és örökül hagyták 56 üzenetét, hogy a hősök véráldozata nem volt hiábavaló.

rendek7
"56 hőseinek véráldozata nem volt hiábavaló" - mondta Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke.

Nagy Alajos életútját Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója,és vezetője idézte fel. Lezsák Sándor volt, akit Nagy Alajos felkeresett és a segítségét kérte, majd együtt hozták haza Mindszenty bíboros koporsóját, együtt dolgoztak a szamizdat irodalom terjesztésén, később a Lakiteleki Népfőiskolán. 2009-ben is Lezsák Sándor állt ott a család mellett, a forradalmár sírjánál.

Merthogy ez volt az ok, amiért Nagy Alajos később Ajkára került a nagybácsihoz. Attól a naptól élete, sorsa megállíthatatlanul rohant az ajkai forradalmi események felé.

Hozzátette, az emigrációban minden olyan lehetőséget megkapott, ami nagy ívű pályát rajzolt elé, dramaturg, rendező szakra bekerült a német színművészeti főiskolára, aztán gyógyszerkutató lett, de távol a hazájától is a szabadságharc, a haza sorsa izgatta.

"Rozmán Alajos plébános fiaként nevelte e falak között a későbbi szabadságharcost" - olvasható az emléktáblán.

Végül megjegyezte, vannak emberek, akik holtukban is beszélnek. A szavakat egykor csak suttogva lehetett terjeszteni, ma szobrokat emelhetünk, leülhetünk egy padra, amit történelmi hősünkről neveztek el, és ez valamelyest igazságtétel, de nem teljes, ahhoz sok minden kellene még.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.