Pesti Srácok

„Emberek, akik holtukban is beszélnek” – '56 hősének, Nagy Alajosnak állítottak emléket Ajkán

„Emberek, akik holtukban is beszélnek” – '56 hősének, Nagy Alajosnak állítottak emléket Ajkán

Emléktáblát helyezett el az ajkarendeki paplak falán Nagy Alajosnak a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet és a Lakiteleki Népfőiskola. Az emigrációba menekült forradalmi hős, az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács titkára nyolc éven át élt ebben a házban, nagybátyja Rozmán Alajos plébános mellett. A Nemzeti Fórum elnöke, Lezsák Sándor méltatásában úgy fogalmazott, vannak emberek, akik holtukban is beszélnek, akiket történelmi tetteik, a haza és a hitük iránti hűségük tesz halhatatlanná.

Nagy Alajos színművész, rendező, a Szabadságharcos Világszövetség tiszteletbeli elnöke Ajka városának forradalmi hőse. Bár nem itt született, élete talán legmeghatározóbb 8 évét fiatalemberként itt élte le, nagybátyja Rozmán Alajos plébános nevelésében. Nagy Alajos volt, aki Veszprémből elsőkét hozta a bányászvárosba a forradalmi híreket, majd erős, lendületes személyiségének, kiváló kapcsolatteremtő képességének is köszönhetően a szabadságharc ajkai eseményeinek vezéregyéniségévé vált. A hős, mártír tanár, Brusznyai Árpád tanítványa a tanár úr szavait követve úgy szállt szembe a hatalommal, hogy közben megakadályozta azt a vérontást, ami elképesztő megtorlással járt volna. Az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács titkára bár emigrációba kényszerült, hazájától távol is a hőn szeretett hon szabadságáért küzdött.

rendek2
Az emléktáblát az ajkarendeki paplak épületének falán helyezték el. Itt élt 8 éven át nagybátyja mellett Nagy Alajos.

Az emléktábla elhelyezését Ékes József a térség korábbi országgyűlési képviselője, a Nemzeti Fórum alelnöke kezdeményezte. Mint mondta, bár évről évre ünnepeljük a forradalom évfordulóját, soha nem mondunk neveket, holott a szabadságharc hősei, - akik közül vannak, akik máig köztünk élnek - ők azok ébren tartják emlékezetünket, emlékeztetnek a saját 56-os történetünkre, ezrekre, akiket munkatáborokba hurcoltak, többek közt ide Ajkára, a Kossuth közbe. Ez is azok közé a dolgok közé tartozik, amiről nem szoktunk beszélni – fogalmazott Ékes József.

PestiSracok facebook image
rendek6
Ékes József arra figyelmeztetett, fontos, hogy történelmünk hőseit, a nevüket, az arcukat megőrizzük.

Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke Ajka 56-os eseményeit idézte fel. Bár harcok nem voltak a kisvárosban, ebből a térségből is ezrek kerültek börtönökbe, családok százait telepítették ki, ezreket zártak mindenféle ítélet nélkül táborokba.

November 11-én már Nagy Alajosék is tudták, hogy megkezdődött a diktatúra rekonstrukciója és súlyos megtorlások következnek. Voltak, akiknek menekülniük kellett, több évtizedes emigrációba kényszerültek. Akik maradtak, miközben klerikális reakciósnak bélyegezték őket, magukban csendben őrizték a rendszerváltás reményének szikráját. A rendszerváltás után hazatért 56-os hősök nap mint nap dolgoztak egy szabad demokratikus ország felépítésén. Ajkán szabad sajtót, lapot, rádiót alapítottak, leírták és örökül hagyták 56 üzenetét, hogy a hősök véráldozata nem volt hiábavaló.

rendek7
"56 hőseinek véráldozata nem volt hiábavaló" - mondta Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke.

Nagy Alajos életútját Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója,és vezetője idézte fel. Lezsák Sándor volt, akit Nagy Alajos felkeresett és a segítségét kérte, majd együtt hozták haza Mindszenty bíboros koporsóját, együtt dolgoztak a szamizdat irodalom terjesztésén, később a Lakiteleki Népfőiskolán. 2009-ben is Lezsák Sándor állt ott a család mellett, a forradalmár sírjánál.

Merthogy ez volt az ok, amiért Nagy Alajos később Ajkára került a nagybácsihoz. Attól a naptól élete, sorsa megállíthatatlanul rohant az ajkai forradalmi események felé.

Hozzátette, az emigrációban minden olyan lehetőséget megkapott, ami nagy ívű pályát rajzolt elé, dramaturg, rendező szakra bekerült a német színművészeti főiskolára, aztán gyógyszerkutató lett, de távol a hazájától is a szabadságharc, a haza sorsa izgatta.

"Rozmán Alajos plébános fiaként nevelte e falak között a későbbi szabadságharcost" - olvasható az emléktáblán.

Végül megjegyezte, vannak emberek, akik holtukban is beszélnek. A szavakat egykor csak suttogva lehetett terjeszteni, ma szobrokat emelhetünk, leülhetünk egy padra, amit történelmi hősünkről neveztek el, és ez valamelyest igazságtétel, de nem teljes, ahhoz sok minden kellene még.