Pesti Srácok

„Emberek, akik holtukban is beszélnek” – '56 hősének, Nagy Alajosnak állítottak emléket Ajkán

„Emberek, akik holtukban is beszélnek” – '56 hősének, Nagy Alajosnak állítottak emléket Ajkán

Emléktáblát helyezett el az ajkarendeki paplak falán Nagy Alajosnak a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet és a Lakiteleki Népfőiskola. Az emigrációba menekült forradalmi hős, az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács titkára nyolc éven át élt ebben a házban, nagybátyja Rozmán Alajos plébános mellett. A Nemzeti Fórum elnöke, Lezsák Sándor méltatásában úgy fogalmazott, vannak emberek, akik holtukban is beszélnek, akiket történelmi tetteik, a haza és a hitük iránti hűségük tesz halhatatlanná.

Nagy Alajos színművész, rendező, a Szabadságharcos Világszövetség tiszteletbeli elnöke Ajka városának forradalmi hőse. Bár nem itt született, élete talán legmeghatározóbb 8 évét fiatalemberként itt élte le, nagybátyja Rozmán Alajos plébános nevelésében. Nagy Alajos volt, aki Veszprémből elsőkét hozta a bányászvárosba a forradalmi híreket, majd erős, lendületes személyiségének, kiváló kapcsolatteremtő képességének is köszönhetően a szabadságharc ajkai eseményeinek vezéregyéniségévé vált. A hős, mártír tanár, Brusznyai Árpád tanítványa a tanár úr szavait követve úgy szállt szembe a hatalommal, hogy közben megakadályozta azt a vérontást, ami elképesztő megtorlással járt volna. Az Ajkai Nemzeti Forradalmi Tanács titkára bár emigrációba kényszerült, hazájától távol is a hőn szeretett hon szabadságáért küzdött.

rendek2
Az emléktáblát az ajkarendeki paplak épületének falán helyezték el. Itt élt 8 éven át nagybátyja mellett Nagy Alajos.

Az emléktábla elhelyezését Ékes József a térség korábbi országgyűlési képviselője, a Nemzeti Fórum alelnöke kezdeményezte. Mint mondta, bár évről évre ünnepeljük a forradalom évfordulóját, soha nem mondunk neveket, holott a szabadságharc hősei, - akik közül vannak, akik máig köztünk élnek - ők azok ébren tartják emlékezetünket, emlékeztetnek a saját 56-os történetünkre, ezrekre, akiket munkatáborokba hurcoltak, többek közt ide Ajkára, a Kossuth közbe. Ez is azok közé a dolgok közé tartozik, amiről nem szoktunk beszélni – fogalmazott Ékes József.

PestiSracok facebook image
rendek6
Ékes József arra figyelmeztetett, fontos, hogy történelmünk hőseit, a nevüket, az arcukat megőrizzük.

Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke Ajka 56-os eseményeit idézte fel. Bár harcok nem voltak a kisvárosban, ebből a térségből is ezrek kerültek börtönökbe, családok százait telepítették ki, ezreket zártak mindenféle ítélet nélkül táborokba.

November 11-én már Nagy Alajosék is tudták, hogy megkezdődött a diktatúra rekonstrukciója és súlyos megtorlások következnek. Voltak, akiknek menekülniük kellett, több évtizedes emigrációba kényszerültek. Akik maradtak, miközben klerikális reakciósnak bélyegezték őket, magukban csendben őrizték a rendszerváltás reményének szikráját. A rendszerváltás után hazatért 56-os hősök nap mint nap dolgoztak egy szabad demokratikus ország felépítésén. Ajkán szabad sajtót, lapot, rádiót alapítottak, leírták és örökül hagyták 56 üzenetét, hogy a hősök véráldozata nem volt hiábavaló.

rendek7
"56 hőseinek véráldozata nem volt hiábavaló" - mondta Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke.

Nagy Alajos életútját Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója,és vezetője idézte fel. Lezsák Sándor volt, akit Nagy Alajos felkeresett és a segítségét kérte, majd együtt hozták haza Mindszenty bíboros koporsóját, együtt dolgoztak a szamizdat irodalom terjesztésén, később a Lakiteleki Népfőiskolán. 2009-ben is Lezsák Sándor állt ott a család mellett, a forradalmár sírjánál.

Merthogy ez volt az ok, amiért Nagy Alajos később Ajkára került a nagybácsihoz. Attól a naptól élete, sorsa megállíthatatlanul rohant az ajkai forradalmi események felé.

Hozzátette, az emigrációban minden olyan lehetőséget megkapott, ami nagy ívű pályát rajzolt elé, dramaturg, rendező szakra bekerült a német színművészeti főiskolára, aztán gyógyszerkutató lett, de távol a hazájától is a szabadságharc, a haza sorsa izgatta.

"Rozmán Alajos plébános fiaként nevelte e falak között a későbbi szabadságharcost" - olvasható az emléktáblán.

Végül megjegyezte, vannak emberek, akik holtukban is beszélnek. A szavakat egykor csak suttogva lehetett terjeszteni, ma szobrokat emelhetünk, leülhetünk egy padra, amit történelmi hősünkről neveztek el, és ez valamelyest igazságtétel, de nem teljes, ahhoz sok minden kellene még.

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.