"Végstádiumába érkezett az MSZP" - Trükköztek a szocialisták, hogy megszívassák a kormányt (Frissítve!)
Ismét trükköznek a szocialisták, a baloldali párt ezúttal is a kormányt akarja megszívatni. Az MSZP most azon mesterkedik, hogy törvénytelenné tegye az alkotmánybírák mai megválasztását azáltal, hogy a szocialisták frakcióvezetője szándékosan lemondott az alkotmánybírákat jelölő bizottsági tisztségéről. Az MSZP-s Tóth Bertalan azért adta vissza bizottsági mandátumát, hogy kiválásával nyolc tagúra csökkentse a bizottságot, miközben az előírás szerint legalább kilenc képviselőből kell állnia a jelölő bizottságnak. A trükk egyértelműen obstrukció. A fideszes Gulyás Gergely jogi képtelenségnek tartja, hogy az alkotmánybíró-választás folyamata ezáltal törvénysértő lenne. Közben az Országgyűlés megválasztotta az AB elnökét és négy új tagját.
Ma választja meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság hiányzó négy tagját és elnökét a kormánypártok, valamint az LMP megállapodásának eredményeként. A Fidesz, a KDNP és az LMP a múlt héten egyezett meg a jelöltekről. A három frakció jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. A testület elnökének Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesét választhatják meg. Az alkotmánybírák személyének LMP-s elfogadása miatt napok óta lázadozik a baloldal, s pergőtűzbe került a zöld párt. A Demokratikus Koalíció például "nyílt kollaborációnak" tartja, ha az LMP megszavazza a fideszes alkotmánybíró jelölteket.
Az alkotmánybírák megválasztásának megakadályozása érdekében a szocialisták az egyértelmű obstrukciótól sem riadnak vissza. A baloldali párt egy trükkel ezúttal is a kormányt akarja megszívatni. Az MSZP most azon mesterkedik, hogy törvénytelenné tegye az alkotmánybírák mai megválasztását azáltal, hogy a szocialisták frakcióvezetője szándékosan lemondott az alkotmánybírákat jelölő bizottsági tisztségéről. Az MSZP-s Tóth Bertalan azért adta vissza bizottsági mandátumát, hogy kiválásával nyolc tagúra csökkentse a bizottságot, miközben az előírás szerint legalább kilenc képviselőből kell állnia a jelölő bizottságnak. A testület november 18-án jelölte MArosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt, de Tórth Bertalan egy nappal korábban, november 17-én lemondott az alkotmánybírákat jelölő bizottsági tisztségéről, a jelöléskor már csak nyolc tagú volt a bizottság. Tóth-nak az volt a terve, hogy hétfőn a parlamentben a napirend megszavazása után ügyrendi javaslattal szakítja meg az ülést és elmondja, törvénytelen volt a jelölés. Kövér László házelnök azonban nem minősítette ügyrendi indítványnak ezt, megvonta a szót. Végül a házbizottság összehívását kérte.
A fideszes Gulyás Gergely jogi képtelenségnek tartja, hogy az alkotmánybíró-választás folyamata ezáltal törvénysértő lenne. Gulyás Gergely, az Ab tagjait jelölő eseti bizottság fideszes alelnöke az MTI-nek úgy reagált a szocialisták trükközésére, hogy "a teljesen indokolatlan, jogilag képtelen felvetést nehéz másként minősíteni, minthogy az MSZP indokolatlanul hosszú történetének végstádiumába érkezett". Semmilyen közjogi testület működését nem akadályozza egy tag lemondása a mandátumáról, ha egyébként a határozatképesség biztosított - közölte. Hozzátette, az eseti bizottságot létesítő országgyűlési határozat külön is kitér arra, hogy a testület működésének nem akadálya, ha egy frakció nem delegál tagot.
Az MSZP-s felvetés jogi képtelenségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bizottságok és maga az Országgyűlés létszáma is meghatározott, ám önmagában az, hogy valaki lemond a mandátumáról, a hely pedig betöltetlen marad, semmilyen tekintetben nem akadálya az adott közjogi testület, például a parlament működésének - magyarázta Gulyás Gergely. A bizottság "kétségkívül színvonalasabb lett" azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne, de a működés, határozatképesség szempontjából a szocialista felvetésnek semmilyen következménye nincs - fogalmazott a politikus.
Frissítve:
Közben az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját kedden. Az elnökké választott Sulyok Tamás alkotmánybíró, az Ab eddigi elnökhelyettese a titkos szavazáson 137 igen és 1 nem szavazatot kapott. Az Ab-elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig, Sulyok Tamás esetében 2026-ig tart. Szintén titkos szavazással négy új alkotmánybíróról is döntött a Ház: a betöltetlen helyekre Hörcherné Marosi Ildikót, a Kúria bíráját, Horváth Attila jogtörténészt, Schanda Balázst, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét és Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettest választották meg. Szabó Marcel kivételével mindannyian 136 támogató szavazatot kaptak 2 nem ellenében. Az ombudsmanhelyettest 135 igen szavazattal és 2 nemmel választották taggá, esetében egy voks érvénytelen volt. Az új bírákat december 1-jével választották az Ab tagjává, megbízatásuk 12 évre szól. Latorcai János ülésvezető elnök tájékoztatása szerint a titkos szavazásban 138 képviselő vett részt. Az új elnök és a bírák megválasztásuk után esküt tettek. Ezzel újra teljes létszámú, 15 tagú az Ab.
Monár-Vona-Gyurcsány-tengely
Törvényes, legitim volt az alkotmánybíró-választás - jelentette ki Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján, miután az Országgyűlés - a kormánypártok és az LMP támogatásával - megválasztotta az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét és négy új tagját. Kósa Lajos arra, hogy az MSZP szerint törvénytelen volt a procedúra úgy reagált, a jelölőbizottságról szóló országgyűlési határozat szerint attól, hogy egy frakció nem vesz részt a testületben, a bizottság munkája még teljesen szabályszerű.
Az egész "hajcihő" csak azt mutatja, hogy a szocialisták az ország destabilizálásában, a demokrácia intézményrendszerének rombolásában érdekeltek - fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve, hogy az MSZP-sek nem voltak hajlandók egy olyan alkotmánybíró-jelöltet sem megnevezni, akit támogatnának. A Jobbik pedig csak olyanokat javasolt, akiket a Fidesz nem tudott elfogadni - jegyezte meg. A megválasztott alkotmánybírákat úgy jellemezte: kikezdhetetlen a szakmai előéletük, hibátlan a pedigréjük. Szerinte a parlamenti ellenzék két részre bomlott: míg a "Molnár-Vona-Gyurcsány-tengely" mentén egy olyan csapat szerveződik, amely mindent megakadályoz, elutasít, addig az LMP-vel, bár "nem állt be a Fidesz mögé", fontos kérdésben meg lehet állapodni.
A vezető képen Puch László (balra) és Tóth Bertalan (középen) látható.
