Pesti Srácok

Tudta? Lukács György nem is tömeggyilkos, és munkássága a „humanista örökség értéke”

Tudta? Lukács György nem is tömeggyilkos, és munkássága a „humanista örökség értéke”

„Nemzeti kultúránk rangja és nemzetközi tekintélye szempontjából botrányos lenne”, ha megváltoztatnák a Lukács György Alapítvány nevét – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak a kriptokommunista zárványként máig köztünk élő szervezet kuratóriumi elnöke. Agárdi Péter arról is fölvilágosította portálunkat: nem is igaz, hogy Lukács tömeggyilkos volt, az 1919-es poroszlói mészárlás nem is úgy történt, ahogy a fősodratú történetírás állítja. Eközben megtudtuk: a Fővárosi Törvényszék a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását kérte arról, törvényes-e a Lukács alapítvány elnevezése.

Lukács György, amikor épp nem lövet

E sorok írója még tavaly októberben fordult közérdekű bejelentéssel a Fővárosi Főügyészséghez a Lukács György Alapítvány törvénysértő elnevezése kapcsán. Ugyanis a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló, több mint négy éve hatályos törvény kimondja:

PestiSracok facebook image

Márpedig Lukács György vezető szerepet játszott az 1919-es Tanácsköztársaságban, amelynek helyettes közoktatásügyi népbiztosa volt. Sőt, a Vörös Hadsereg politikai biztosaként Poroszlón nyolc embert agyonlövetett. A második világháború után a kommunista rezsim egyik politikai ideológusa volt, kulcsszerepe volt több filozófus és író– Hamvas Béla, Kerényi Károly, Prohászka Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor – elhallgattatásában, tönkretételében. E tetteit az sem menti, hogy később tagja volt a második Nagy Imre-kormánynak, és a forradalom vérbe fojtása után rövid időre letartóztatták – hiszen hamar megbékélt Kádárékkal, és 1967-ben belépett az MSZMP-be.

Tehát úgy tűnik, mintha rászabták volna az „önkényuralmi politikai rendszer fenntartója” kitételt. De ha bárkinek kétsége támadna, hogy a nyolc halott és a helyettes népbiztosság elegendő-e a tiltólistához: az említett törvény azt is kimondja, hogy kétség esetén az MTA állásfoglalását kell kérni. Márpedig az akadémia tavaly már kiadott egy összefoglaló jelentést a témában. Abban az szerepelt:

Bár a jelentés a közterületi elnevezésekkel összefüggésben vizsgálta Lukács – és még több tucat másik személy vagy kifejezés – használhatóságát, és mondta ki, hogy nem nevezhető el róla közterület, a dokumentumban foglaltak érvényesek a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) elnevezéseire is. Mindez azt jelenti, hogy az MTA állásfoglalása alapján Lukács György nevét nem viselhetné sem alapítvány, sem közterület.

Mégis viseli. A civil szervezetek bírósági adatbázisa szerint a mai napig működik az 1989. június 30-án bejegyzett Lukács György Alapítvány. Amint azt a szervezet honlapján olvashatjuk:

Alapító okiratukban pedig az alábbi nagyívű terveket fogalmazták meg:

E sorok írójának közérdekű bejelentését a Fővárosi Főügyészség a Fővárosi Törvényszéknek továbbította, amely a napokban arról tájékoztatott: az MTA állásfoglalását kérték az ügyben. Vagyis úgy fest, hamarosan születik egy újabb MTA-dokumentum arról, jó vagy rossz elvtárs volt-e Lukács György.

Lukács egyik kései tisztelője: Agárdi Péter (Fotó: Vasárnapi Hírek/Lakos Gábor)

Kíváncsiak voltunk az alapítvány kuratóriumi elnökének, Agárdi Péternek a véleményére is. Agárdi (aki korábban a közrádió MSZP-s delegálású elnökeként is tevékenykedett) ragaszkodott hozzá, hogy válaszlevelét csorbítatlanul tegyük közzé. Ezt mindjárt meg is tesszük, de előtte röviden összefoglaljuk levelének legütősebb gondolatait:

  • „hiba lenne elfogadni bármiféle névváltoztatást, ez nemzeti kultúránk rangja és nemzetközi tekintélye szempontjából botrányos lenne a világhírű magyar tudóssal kapcsolatban”
  • „a Lukács György egyik főbűneként említett 1919-es poroszlói kivégzés nem tömeggyilkosság volt s nem úgy történt, ahogy azt a rágalmak, a koholmányok leírják”
  • „Lukács György egész élete és munkássága – a tévedésekkel és a morálisan akár bírálható hibákkal együtt is – az önkényuralmak, a nácizmus és a sztálinizmus ellen irányult, egyúttal a nemzeti és az egyetemes kultúra, az egyetemes humanista örökség maradandó érték”

Alább pedig a teljes levél:

Lukács György egyik – szintén „világhírű” – tanítványa. (Fotó: Német Tamás/Index)

Amennyiben Agárdinak igaza lenne abban, hogy magánalapítvány nevében bármi szerepelhet (például: Sztálin Dalárda, Hitler Hímzőegylet stb), akkor kérdés, hogy a Fejér Megyei Főügyészség tavaly miért kezdeményezte a Hóman Bálint Alapítvány nevének megváltoztatását. A főügyészség ugyanarra az MTA-állásfoglalásra hivatkozott, amelyre e sorok írója is. Tény: hogy az állásfoglalás nemcsak Lukácsot, hanem Hómant is nemkívánatosnak nevezte, mivel a volt kultuszminiszter szerepet vállalt diktatórikus rendszer működtetésében. Mindebből következik: ha Hóman alapítvány nem létezhet, akkor Lukács sem. Feltéve, hogy a jogszabályok mindenkire egyformán érvényesek.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.