Nagy Ervin: Diplomáciai siker az Orbán-Putyin találkozó
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és az orosz államfő közötti egyeztetés komoly diplomáciai sikernek értékelhető - nyilatkozta a csütörtöki Orbán-Putyin találkozó kapcsán a PestiSrácok.hu-nak Nagy Ervin politológus. Szerinte a találkozó időzítés szempontjából is igen szerencsésnek bizonyult, mivel az Európa Unió országaiban az orosz szankciókkal szembeni lazítás érzékelhető.
Komoly diplomáciai sikernek értékeli a csütörtöki Orbán-Putyin találkozót -nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Nagy Ervin. A politológus Putyin magyarországi látogatásával kapcsolatban azt hangsúlyozza: nem csak Magyarország vesztett sokat a gazdasági szankciók során, hiszen egy év leforgása alatt, 2016-ban Olaszország és Franciaország is mintegy egymilliárd eurós veszteséget könyvelhetett el. A legnagyobb vesztes azonban mégiscsak Németország, ami hatmilliárd eurós veszteséggel számolhat az oroszokkal szemben bevezetett gazdasági szigorítások miatt.
Nagy Ervin úgy gondolja, a találkozó időzítés szempontjából is igen szerencsésnek bizonyult, mivel az Európa Unió országaiban az orosz szankciókkal szembeni lazítás érzékelhető.
Magunkra húztunk egy olyan szankciós keretet, ami a gazdasági keretet negatívan befolyásolta. Európa több országában elindult egyfajta enyhítésre vonatkozó törekvés, a magyar miniszterelnök nyíltan és időben tette meg a diplomáciai lépést Oroszország felé, ami mindenképpen pozitív hatással lehet a gazdasági mutatókra is.
- vélekedik a politológus, aki az ellenzéki reakciókról azt mondta, hogy jól látható módon belpolitikai dimenzióban reagálták le Putyin budapesti látogatását.
Az MSZP próbált összeesküvés - elméletnek alapot adni, egyfajta "titkos tárgyalásként" aposztrofálni a magyar és orosz miniszterelnök találkozóját, a Jobbik szokásához híven megpróbálta hitelteleníteni Orbán Viktor személyét és nem a magyar gazdasági érdekeket nézni. Az sem meglepő, hogy az LMP Paks II. megépítésével kapcsolatban támadta a magyar-orosz találkozót, amit pedig a törpepárt, vagyis az Együtt művelt - vagyis a füttyögés -, szintén illik a róluk alkotott képbe.
Nagy Ervin hozzáteszi: szinte hihetetlen, hogy minden társadalmi támogatottság ellenére képes megjelenni a médiában az Együtt, akik semmiféle módon nem érzik át, hogy amit tesznek csak arra jó, hogy a magyar gazdasági ügyeknek kárt okozzanak. Persze, az, hogy ők ezt szabadon megtehetik, azt is tükrözi, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a gyülekezési jog is jól érvényesül Magyarországon.
Joguk van füttyel kifejezni nemtetszésüket és bár nem látok mögötte valós politikai stratégiát, csupán egyfajta performansz részükről ez a viselkedés, az oly kevés szavazóbázissal rendelkező "mérhetetlen párt" mégis eléri, hogy folyamatosan szerepeljen a médiában.
A Momentum Mozgalommal kapcsolatos kérdésre a politológus válaszában arra helyezte a hangsúlyt, hogy ez a mozgalom még igen képlékeny, szervezetlen, fiatalokból álló és még be sem jegyeztetett civil szervezet, akik politikai ambícióval rendelkeznek. Ez persze nem áll távol az Együtt elnökétől, jól megfigyelhető tendencia, hogy a civil szerveződések tagjai általában baloldali pártokban tűnnek fel később, csakúgy, mint Juhász Péter, aki "függetlenként" a sajtószabadságért és a cannabis legalizálásáért küzdő civil forradalmárból avanzsálódhat pártelnökké:
Nem új jelenség, hogy a civilek mögé bújnak például az egyéni képviselőjelöltek a választásokon, emlékezzünk vissza például a XIII. kerületi polgármester kampányára, aki még véletlenül sem az MSZP logóval hirdette plakátjain magát, hanem civil szervezetek zászlaja alatt jutott be a polgármesteri székbe. Ez is érthető, hiszen a baloldali pártok önmagukban annyira lejáratódtak, hogy ciki lenne az ő égiszük alatt indulniuk és hitelesebbnek gondolták, hogy civil szervezet mögé bújva próbáljanak politikai tőkét kovácsolni.
- mondta Nagy Ervin.
Szerinte a nem egészen másfél év múlva tartandó parlamenti választásokra való felkészülés már megfigyelhető, már most látszik, hogy mindenki próbál helyezkedni, talán azért is lépnek ki egyre többen a baloldali, lejáratott pártokból, hiszen az egyértelmű már most, hogy 2018-ban esélytelen a baloldal a kormányváltásra. Demeter Márta zseniálisan felismerte, hogy szerencsésebb "nem beleszaladni egy buktába", az egyéni egzisztenciák, jövőbeli karrierek szempontjából érdemes még idejében katapultálni.
Sokan feladták, mert az MSZP elnöksége is feladta. Csakúgy, mint a Jobbik soraiban. Mindét pártnál érezhető a jelentős támogatottság vesztés, a szakadás lehetősége, sokan emiatt is felállhatnak soraikból.
- vélekedik a politológus, aki emlékeztetett arra is, hogy a DK jelenlegi elnöke, Gyurcsány Ferenc szinte évente találkozott Putyinnal, ám akkor érdekes módon mégsem kísérte füttykoncert a találkozókat.
Gyurcsánynál elmaradt a füttykoncert
Emlékezetes, Gyurcsány Ferenc még szocialista miniszterelnökként több alkalommal is találkozott Vlagyimir Putyinnal. Baráti viszonyukat bizonyítja, hogy az orosz elnök 2006 tavaszi hivatalos magyarországi látogatásakor Gyurcsányék rózsadombi villájában ebédelt. Füttykoncert nélkül.
“Magyarország Oroszország bekebelezésébe kezdett” – írta Andrej Kolesznyikov, a Kommerszant című orosz lapban, 2006. szeptember 21-én. Ez a némiképpen szarkasztikus címmel ellátott cikk Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök látogatásának volt köszönhető, aki Vlagyimir Putyinnal Bocsarov Rucsejben, a szocsi-i rezidenciájában találkozott. Gyurcsány azt javasolta ugyanis Oroszország elnökének: minden oroszországi probléma megoldásában bízzák magukat a magyar szellemi zsenialitásra. Az, hogy végül nem kerekedett belőle diplomáciai botrány vélhetően annak köszönhető, hogy Gyurcsányt egészen egyszerűen “bohócnak” nézték, legalábbis a lap szerint. Az orosz kormány Fogadóházában az orosz-ukrán gázválság óta a legingerültebb tárgyalásokra került sor az orosz kormányzat és az európai kollegák között – jelentette a Kommerszant kiküldött tudósítója, Andrej Kolesznyikov. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő találkozott Magyarország miniszterelnökével, Gyurcsány Ferenccel. A Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakasza és a gáztározó megépítéséről szóló egyezmények aláírása után Putyin ultimátumszerűen válaszolt partnerének arra a felvetésre, amely szerint minél több gázvezeték megy keresztül Magyarországon, annál jobb.
A Kommerszant úgy értesült az egyik orosz tárgyalóféltől, hogy még 2009. január 6-án az orosz-ukrán gázválság kellős közepén a magyar kormányfő küldött egy levelet Vlagyimir Putyinnak, amelyben hirtelen felindulásában a krízisért nem csak Ukrajnát, de Oroszországot is felelősnek nevezte, méghozzá egyforma mértékben. Ezen kívül az egyik orosz tárgyaló szerint a magyar miniszterelnök „gyakorlatilag követelte Putyintól, hogy sürgősen indítsák újra a szállítást, ráadásul célzott a kapcsolatok romlására is abban az esetben, ha ez sürgősen nem történik meg.”
Érdemes megemlíteni azt is, ami a WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai levelezésekből kiderült 2011-ben, hogy a magyar miniszterelnök és Putyin Gyurcsány Ferenc korábban még rajongva beszélt az "új Oroszországról", és a keleten befektetni vágyó magyar üzletemberek - Demján Sándor, Csányi Sándor, Kapolyi László, Hernádi Zsolt - hatására erősíteni akarja Magyarország keleti kapcsolatait. Az amerikaiak kétarcúnak nevezték Gyurcsány külpolitikáját: „Nyugati értékek... keleti érdekek.”
Címlapfotó: MTI
