A vízvezetékekben rejtőzködő halál - Még mindig a kórházban van a legnagyobb esélyünk legionella-fertőzést kapni
Évente 4-500 ember halálát okozza hazánkban a vízpermetben és pangó vízhálózatokban terjedő legionella baktérium, amely különösen az újszülöttekre, idősekre és a kórházakban gyógyuló betegekre jelenti a legnagyobb veszélyt. 2015 végén kormányrendeletben kötelezték a közintézményeket sokkal hatékonyabb fellépésre, szükség esetén több tízmillió forintos beruházást igénylő szűrőberendezések beszerelésére, ám az eredmény eddig felemás. Mivel az egészségügyi ellátással összefüggő legionellozisok halálozási aránya még mindig rendkívül magas, 30 százalékos, a PestiSrácok.hu utánajárt: teljesítik-e a magyar egészségügyi intézmények a szigorú kötelezést.
A legionárius-betegséget, azaz a legionellát 1976-ban azonosították, amikor egy amerikai veteránszervezet gyűlését követően tömeges tüdőgyulladás tört ki, amelynek több mint harminc halálos áldozata volt. A legionella baktérium a természetben is jelen van, ugyanakkor bizonyos körülmények között túlszaporodhat, és a vízpermetben terjedve megbetegedéseket okozhat, különösen a legyengült szervezetek esetében. 2015 novemberében jelent meg a Magyar Közlönyben az Emberi Erőforrások Minisztériumának azon rendelete, amely a legionella-fertőzés kockázatának felmérését írja elő egyes közintézmények, többek közt kórházak esetén. Az intézkedés megosztja a szakmát, hiszen drága beruházásra, esetenként a kórházi vízvezetékrendszer napokra történő lezárására kötelezi az intézményeket, miközben többen vitatják ezeknek az intézkedéseknek a hatásosságát.
Újszülöttek, betegek, idősek lehetnek az áldozatok
Dr. Győri Csilla, a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktatói Kórház Higiénés és Minőségfejlesztési Osztályának vezetője portálunk kérdésére elmondta a legionella baktérium a természetes vizekben is megtalálható kis mennyiségben, ártalmatlan formában. A zárt rendszerek tekintetében ugyanakkor már más a helyzet, mivel a legionella a pangó vizekben a megfelelő hőmérsékleti körülmények között felszaporodik, és komoly problémákat okozhat, ha vízpermet formájában kikerül a szabadba. A legionella úgynevezett atipusos tüdőgyulladást okoz, amelyet az orvosok nem vezetnek vissza feltétlenül magára a kórokozóra, de annak ismeretében, hogy a beteg hol járt korábban, már lehet erre következtetni mi is okozta a megbetegedést. Győri Csilla hozzátette, a legionella-fertőzés okozta tüdőgyulladás esetén a megszokott antibiotikumok kisebb mértékben hatnak, más típusú kezelést igényel a beteg gyógyítása. Kiemelte, a legionellára legérzékenyebb rizikópopuláció az újszülöttek, kisgyermekek, a legyengült immunrendszerű betegek, a dohányosok és az idősek.
Pangó ivóvízben szaporodik a legionella
A főorvos portálunknak elmondta, évenként 4-500 legionella okozta halálesetet regisztrálnak, amely nem tekinthető óriási számnak, ugyanakkor megelőzésre és ellenőrzésre mindenképpen szükség van.
Ezért a kormányrendelet a kórházak (és más közintézmények) számára kötelezővé teszi a vízrendszer azon pontjainak fölmérését, ahol pangó víz alakulhat ki, vagy egyéb olyan helyeket, ahol a legionella felszaporodhat. Emellett a meghatározott pontokon havonként kell hőmérséklet-ellenőrzéseket végezni, és egy akkreditált laboratóriummal évenként ellenőriztetik a legionella mennyiségét, csíraszámát.
Pedig könnyű lenne elpusztítani
A legionella elleni védekezéssel kapcsolatban Győri Csilla kifejtette, a baktérium a kémiai tisztítással, de a megfelelő óvintézkedések után akár a rendszer hevítésével is elpusztítható. Hozzátette, indokolt esetben egy kórház dönthet a vízcsapokra szerelhető baktériumszűrők beszerzéséről is. Utóbbiak használata elsősorban a koraszülött-osztályokon lehet indokolt, mert a szűrők a legionella mellett más szennyeződések kiszűrésére is alkalmasak.
Portálunk kérésére, hogy a legionella fokozottabb ellenőrzése okozhat -e látványos csökkenést a kórházi tüdőgyulladásos megbetegedések csökkentésében, Győri Csilla elmondta, a legionella folyamatos ellenőrzése nagyon fontos, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogya „kórházbetegségek” a leggondosabb ellátás mellett is elő fognak fordulni. Az említett kórházi tüdőgyulladás elsődleges oka a beteg rossz légzése, rossz nyelése, amelynek köszönhetően gyakorlatilag a beteg szervezetének saját baktériumai támadják meg a tüdőt. Ezekre a megbetegedésekre a legionella fokozottabb ellenőrzése nem lesz hatással.
A kórházban gyógyulókra leselkedik a legnagyobb veszély
A ReSzaSz kórházi fertőzések munkacsoportja portálunk megkeresésére arról tájékoztatott, fontosnak tartják a szabályozást, mivel az egészségügyi ellátással összefüggő legionellozisok halálozási aránya magas, 30 százalékos, szemben az egyéb helyeken történt megbetegedések 10 százalékos halálozási arányával. Hozzátették, az EMMI vonatkozó rendelete fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmények közé sorolja többek közt az egészségügyi és szociális intézményeket, a nedves hűtőtornyokat egyes közfürdőket. Ezeken a helyeken az előírás szerint Legionella kockázatbecslést kell végezni, a nedves hűtőtornyok meglétét, pedig a közegészségügyi hatóságnak be kell jelenteni. A kockázatbecslést azonos módszertan alapján végzik, az eredmények függvényében az azonosított kockázatokat kezelni kell.
A gyakorlati intézkedések tekintetében kifejtették, a rendelet szerint a Legionella-fertőzés kockázatának három szintje van, figyelmeztető szint, beavatkozási szint, és azonnali beavatkozási szint. Hozzátették, a beavatkozási és az azonnali beavatkozási szintnél költséges intézkedések megtételére lehet szükség például bakteriológiai végszűrők felhelyezése a kritikus ellátási területeken (ito, onkologia, sebészet), illetve a vízrendszer fertőtlenítése magas klórtartalmú kémiai szerekkel vagy ózonnal,és a vízhőmérséklet beszabályozása. A fertőtlenítési feladatok megszervezése és kivitelezése nehézségekbe ütközhet egy működő fekvőbeteg intézményben. A kalibrált hőmérő beszerzése és az akkreditált laboratóriumokban végzett vízvizsgálatok is pénzbe kerülnek.
A ReSzaSz kórházi fertőzések munkacsoportja kifejtette, Legionella baktériummal való fertőződés kockázatát számos tényező együttesen befolyásolja: a Legionella baktériumok jelenléte, szaporodásukra alkalmas körülmények, például megfelelő hőmérséklet, tápanyagforrások (mint az iszap, a vízkő, a rozsda,az algák és más szerves anyagok), pangó vízterek jelenléte, belélegezhető cseppeket képző és terjesztő eszközök (például vízcsap, zuhany vagy hűtőtorony által kibocsátott vízpermet), az exponált személyek egészségi állapota és fogékonysága. Hozzátették, véleményük szerint az egészségügyi intézményekben a leginkább veszélyeztetettek közé az idült alapbetegségben, a legyengült immunrendszerrel élők (a krónikus cardiovascularis betegségben, vese- és májelégtelenségben, diabetes mellitusban,daganatos betegségben, AIDS-ben szenvedők), továbbá a csontvelő és szervtranszplantáltak és a magas dózisú szisztémás szteroid vagy más immunszupresszív kezelésben részesülő betegek tartoznak. Hajlamosító tényező az 50 évesnél magasabb életkor, a férfi nem,az aktívan vagy korábban folytatott erős dohányzás, az alkoholizmus,a posztoperatív és az intenzív osztályon történő kezelést igénylő állapotok.
Az állam beszállhatna a tízmilliós költségekbe
Portálunk azon kérdésére, milyen terheket ró az intézményekre az EMMI rendeletének végrehajtása, a ReSzaSz kórházi fertőzések munkacsoportja kifejtette, minden intézmény számára jelent egy bizonyos költséget a rendelet végrehajtása, ezek a költségek függnek az intézmény profiljától, az ellátott betegek rizikó faktoraitól, az intézmény vizellátó rendszerétől, a kórház pavilonos vagy tömbös kialakításától, a vízrendszer leágazásainak számától, a csővezetékek anyagától, hogy mennyire régi vagy új rendszerről van szó. A költségek több tízezer forinttól több 10 millióig is rúghatnak (különösen ha pl. fertőtlenítő berendezést, végszűrőket kell vásárolni). Mivel a rendelet végrehajtásának felelősségét az üzemeltetőre vagy a tulajdonosra teszi véleménye szerint a rendelet betartásával kapcsolatos költségeket az államnak külön kellene finanszírozni.
Monitorozás és folyamatos fertőtlenítés kell
Az Országos Pulmonológiai Intézettől a Legionella fertőzés veszélyeivel kapcsolatban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a nemzetközi szakirodalom a kórházi ivóvíz rendszeres monitorozását és a megfelelő fertőtlenítést tartja a két fő pillérnek a kórházi Legionella fertőzések megelőzésére, erre a két elemre épül az EMMI rendelete is. Az EMMI által előírt intézkedések a Legionella fertőzések elleni védekezés véleményük szerint megfelelő eszköztárát jelentik. A megfelelő védekezés az ellátott betegek és az ellátó személyzet szempontjából egyaránt fontos. Kiemelték, a legtöbb ember a legionella fertőzéstől nem betegszik meg.
A megbetegedésnek nagyobb rizikója az 50 évnél idősebb korosztálynál, az jelenleg is aktív vagy korábbi dohányosoknál, a krónikus tüdőbetegségben szenvedőknél, a gyenge immunrendszerű (például diabéteszes, vagy veseelégtelenségben szenvedő) betegeknél, valamint az immunszupprimáló kezelést használó betegek (pl. transzplantáltak vagy kemoterápia alatt állók) esetén áll fenn.
Forrás:: PestiSrácok.hu; fotó:
Brisbane Times
