Pesti Srácok

Ezúttal csalás kísérlete miatt állhat bíróság elé az egyetemi mészárlással fenyegetőző S. Ábel

Ezúttal csalás kísérlete miatt állhat bíróság elé az egyetemi mészárlással fenyegetőző S. Ábel

Hamarosan csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt is bíróság elé kerülhet S. Ábel, akit korábban azzal is vádoltak, hogy az ELTE jogi karán 22 diákot akar megölni, “éppen annyit, ahány rossz évet élt addig”. A vád szerint ezúttal hamis átutalási bizonylatokkal próbált meg egy cég számlájáról a sajátjára pénzt utalni.

Különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt vádat emelt S. Ábel ellen a VI. és VII. Kerületi Ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Bagoly Bettina, az ügyészség szóvivője. Az ügy lényege, amiről korábban a Kékfény is beszámolt egy korábbi adásában, hogy a fiatalember hamis átutalási bizonylatokkal próbált meg egy cég számlájáról a sajátjára pénzt utalni. A bank munkatársainak azonban gyanússá vált, hogy a fiókban eltakarta az arcát, amikor a ládába bedobta a szelvényeket, így nem teljesítették a tranzakciót, a hatóság pedig nyomozást indított.

Négy és fél év a McDonald's-os lövöldözésért

S. Ábelt nemrég egy másik eljárásban jogerősen négy és fél éves szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, mivel 2013 augusztusában Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéren egy gyorsétteremben több lövést adott le a mennyezetre. Személyi sérülés nem történt, a fiatalembert néhány órával később fogták el. A bíróság lőfegyverrel való visszaélés és fegyveresen elkövetett garázdaság miatt mondta ki a fiatalember bűnösségét. Korábban nagyanyja bántalmazásáért, valamint egy későbbi garázdaságért is elítélte a bíróság. Utóbbit a férfi azzal valósította meg, hogy gázpisztolyával kilőtt lakásukból.

PestiSracok facebook image
A 2013-as lövöldözés helyszíne. Fotó: Index.hu

Hol bűnös, hol majdnem ártatlan

A fiatalembert az ügyészség azzal is vádolta, hogy a finnországi, németországi és Egyesült Államok-beli iskolai mészárlások hatására úgy döntött, hogy az ELTE jogi karán 22 diákot öl meg, “éppen annyit, ahány rossz évet élt addig”, majd végez magával is. A 2010 februári elfogásáig az ELTE-n tanuló S. Ábel részletes tervet dolgozott ki, belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén legálisan lőfegyvert vásárolt. S. Ábel a tervezett mészárlást a vád szerint azért nem hajtotta végre, mert elfogták a rendőrök. Ennek előzménye az volt, hogy egyik egyetemi csoporttársnőjét megrémítette a fiúval folytatott telefonbeszélgetés, egy csoporttársával megnézte a fiú blogját, és ebből, valamint a vádlott korábbi, iskolai mészárlásokat dicsőítő megnyilvánulásaiból arra következtettek, hogy diáktársuk iskolai lövöldözésre készül, ezért értesítették a hatóságokat. Mindezekért első fokon két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt a Fővárosi Törvényszék. A döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2014 októberében a volt ELTE-s hallgató tetteit közveszéllyel fenyegetésnek minősítve ötvennapi közérdekű munkára enyhítette.A tábla súlyos kritikával illette a rendőrséget és az ügyészséget is. A másodfokú bíróság ítélete ellen a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, így az ügy a Kúria elé került. A legfőbb bírói fórum a jogerős döntést az elsőfokú ítélet tartalmának megfelelően változtatta meg, így akkor úgy tűnt, hogy S. Ábelnek emiatt is börtönbe kell vonulnia.Az Alkotmánybíróság tavaly meghozott határozatában ugyanakkor a felülvizsgálati döntést alaptörvény-ellenesnek mondta ki és megsemmisítette arra hivatkozva, hogy abban az eljárásban olyan bíró vett részt, aki még az ügy nyomozati szakaszában S. Ábel előzetes letartóztatásának elrendelésében döntött.

Újból hibázott a Kúria?

Az Alkotmánybíróság határozatát követően a Kúria február 7-én megismételte az eljárást és a korábbi döntésével megegyező ítéletet hozott, azaz S. Ábelt emberölés előkészületében mondta ki bűnösnek.Pataki Norbert, a fiatalember ügyvédje azonban arra hívta fel portálunk figyelmét, hogy a legfőbb bírói fórum ugyanazt a hibát követte el, ami miatt az első döntését megsemmisítette az Alkotmánybíróság: a bírói tanács egyik tagja, Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője - még a táblabíróságon - szintén részt vett a vádlott egyik kényszerintézkedéséről szóló döntésének meghozatalában. Az ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy ezt a problémát ő felvetette, de erre a Mészár Róza által vezetett tanács úgy reagált, hogy a büntetőkollégium vezetője nem érzi magát elfogultnak. Pataki Norbert hangsúlyozta, az írásos ítéletet már megkapták, ügyfelével pedig újra az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni.

Címlapfotó: blikk.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.