Pesti Srácok

Ezúttal csalás kísérlete miatt állhat bíróság elé az egyetemi mészárlással fenyegetőző S. Ábel

Ezúttal csalás kísérlete miatt állhat bíróság elé az egyetemi mészárlással fenyegetőző S. Ábel

Hamarosan csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása miatt is bíróság elé kerülhet S. Ábel, akit korábban azzal is vádoltak, hogy az ELTE jogi karán 22 diákot akar megölni, “éppen annyit, ahány rossz évet élt addig”. A vád szerint ezúttal hamis átutalási bizonylatokkal próbált meg egy cég számlájáról a sajátjára pénzt utalni.

Különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének kísérlete, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt vádat emelt S. Ábel ellen a VI. és VII. Kerületi Ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Bagoly Bettina, az ügyészség szóvivője. Az ügy lényege, amiről korábban a Kékfény is beszámolt egy korábbi adásában, hogy a fiatalember hamis átutalási bizonylatokkal próbált meg egy cég számlájáról a sajátjára pénzt utalni. A bank munkatársainak azonban gyanússá vált, hogy a fiókban eltakarta az arcát, amikor a ládába bedobta a szelvényeket, így nem teljesítették a tranzakciót, a hatóság pedig nyomozást indított.

Négy és fél év a McDonald's-os lövöldözésért

S. Ábelt nemrég egy másik eljárásban jogerősen négy és fél éves szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, mivel 2013 augusztusában Budapesten, a Móricz Zsigmond körtéren egy gyorsétteremben több lövést adott le a mennyezetre. Személyi sérülés nem történt, a fiatalembert néhány órával később fogták el. A bíróság lőfegyverrel való visszaélés és fegyveresen elkövetett garázdaság miatt mondta ki a fiatalember bűnösségét. Korábban nagyanyja bántalmazásáért, valamint egy későbbi garázdaságért is elítélte a bíróság. Utóbbit a férfi azzal valósította meg, hogy gázpisztolyával kilőtt lakásukból.

PestiSracok facebook image
A 2013-as lövöldözés helyszíne. Fotó: Index.hu

Hol bűnös, hol majdnem ártatlan

A fiatalembert az ügyészség azzal is vádolta, hogy a finnországi, németországi és Egyesült Államok-beli iskolai mészárlások hatására úgy döntött, hogy az ELTE jogi karán 22 diákot öl meg, “éppen annyit, ahány rossz évet élt addig”, majd végez magával is. A 2010 februári elfogásáig az ELTE-n tanuló S. Ábel részletes tervet dolgozott ki, belépett egy sportlövész egyesületbe, engedélyeket szerzett, 2009 őszén legálisan lőfegyvert vásárolt. S. Ábel a tervezett mészárlást a vád szerint azért nem hajtotta végre, mert elfogták a rendőrök. Ennek előzménye az volt, hogy egyik egyetemi csoporttársnőjét megrémítette a fiúval folytatott telefonbeszélgetés, egy csoporttársával megnézte a fiú blogját, és ebből, valamint a vádlott korábbi, iskolai mészárlásokat dicsőítő megnyilvánulásaiból arra következtettek, hogy diáktársuk iskolai lövöldözésre készül, ezért értesítették a hatóságokat. Mindezekért első fokon két és fél év börtönbüntetéssel sújtotta kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt a Fővárosi Törvényszék. A döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2014 októberében a volt ELTE-s hallgató tetteit közveszéllyel fenyegetésnek minősítve ötvennapi közérdekű munkára enyhítette.A tábla súlyos kritikával illette a rendőrséget és az ügyészséget is. A másodfokú bíróság ítélete ellen a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, így az ügy a Kúria elé került. A legfőbb bírói fórum a jogerős döntést az elsőfokú ítélet tartalmának megfelelően változtatta meg, így akkor úgy tűnt, hogy S. Ábelnek emiatt is börtönbe kell vonulnia.Az Alkotmánybíróság tavaly meghozott határozatában ugyanakkor a felülvizsgálati döntést alaptörvény-ellenesnek mondta ki és megsemmisítette arra hivatkozva, hogy abban az eljárásban olyan bíró vett részt, aki még az ügy nyomozati szakaszában S. Ábel előzetes letartóztatásának elrendelésében döntött.

Újból hibázott a Kúria?

Az Alkotmánybíróság határozatát követően a Kúria február 7-én megismételte az eljárást és a korábbi döntésével megegyező ítéletet hozott, azaz S. Ábelt emberölés előkészületében mondta ki bűnösnek.Pataki Norbert, a fiatalember ügyvédje azonban arra hívta fel portálunk figyelmét, hogy a legfőbb bírói fórum ugyanazt a hibát követte el, ami miatt az első döntését megsemmisítette az Alkotmánybíróság: a bírói tanács egyik tagja, Székely Ákos, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője - még a táblabíróságon - szintén részt vett a vádlott egyik kényszerintézkedéséről szóló döntésének meghozatalában. Az ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy ezt a problémát ő felvetette, de erre a Mészár Róza által vezetett tanács úgy reagált, hogy a büntetőkollégium vezetője nem érzi magát elfogultnak. Pataki Norbert hangsúlyozta, az írásos ítéletet már megkapták, ügyfelével pedig újra az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni.

Címlapfotó: blikk.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)