Hangjátékkal emlékeznek meg a Trianoni békediktátum aláírásáról
Vasárnap ismét bemutatják a Nemzeti összetartozás napjára készült Apponyitól Wilsonig című hangjátékot, amely Fridély László szerint igyekszik minden olyan történelmi személy szerepét bemutatni, aki résztvett a Trianoni békediktátum aláírását megelőző tárgyalásokon. A hangjáték ötletgazdája beszélt az egy órás műsorról a PestiSrácok.hu-nak a vasárnapi Karc FM-es bemutató előtt.
„Nem csak a mi családunkban, de nálunk is fontos szerep jut a Trianoni kérdéskör életben tartásának, hiszen szüleinket is mélyen érintette az 1920. júniusában aláírt békediktátum” - emelte ki Fridély László, a hangjáték ötletgazdája és írója. „Ilyen családi légkörben nem is volt kérdéses, hogy amikor 2016-ban megjelent az NMHH pályázati felhívása, belevágtunk a hangjáték elkészítésébe.” Összefoglaló címe az „Apponyitól Wilsonig” azt jelzi, hogy A-tól Z-ig górcső alá akartak venni minden olyan szereplőt, aki komoly szerepet vállalt ebben a döntésben. Mint ismert Apponyi Albert gróf volt a magyar főtárgyaló, Wilson miniszterelnök és még sokan mások voltak azok, akik résztvettek a folyamatban, az egész történet köré készítettek egy kerettörténetet is. Ez egy a tárgyalásokban tolmácsként tevékenykedő hölgy és egy újságíró találkozásával ad keretet a hiteles dokumentumok alapján készült hangjátéknak.
A történet 1920 januárjában játszódik. Főhősünk egy fiatalember, Márk egy időutazó-riporter, aki ekkor a magyar külügyminisztériumban dolgozik. Ezidőtájt épp egy speciális feladatot kap,a magyar küldöttség tagjaként Párizsba utazik a Békekonferenciára. A feladata, hogy az ott történteket igyekezzék rögzíteni, dokumentálni. 1920.január 5-én reggel a főhősünk a Keleti pályaudvarra indul, hogy a hivatalos ünnepség után elinduljon a delegációval. A pályaudvar bejáratánál egy akkor még ismeretlen csodaszép fiatal hölgybe ütközik, akivel azután beszédbe elegyedik és kiderül: Eszter tolmácsként szintén a küldöttség tagja. Márk első látásra megkedveli a szépséges hölgyet és máris elégedettséget érez amiatt, hogy várhatóan hosszabb időt együtt fognak tölteni a francia fővárosban. A vonat elindul és a magyar szakaszon -több helyen megállva- sor kerül beszédekre, néhol Eszter fordítja azt a többieknek. Később már a vonatfülkében, Márk épp a papírjait rendezgeti, amikor Eszter lép hozzá. Beszélgetnek, majd már közösen nézik át, tanulmányozzák a Márk táskájában lapuló iratokat. Elsőként a román nemzetgyűlés határozata akad a kezükbe (eredeti szövegrészlet), majd a román békedelegáció 1919.évi „memorandumát” olvassák fel. Még nagyobb lesz a meglepetésük, amikor a szerb-horvát-szlovén békedelegáció hasonló tartalmú területi követeléseit olvassák el - itt szintén eredeti szövegrészletet mutat be a hangjáték. Majd immár közösen rátalálnak Wilson amerikai elnök híres 14 pontjára, melyben némiképp megnyugodva fedezik fel az Elnök pacifista nézeteit (eredeti szövegrészlet!). Az utazásuk lassan a végéhez közeledik, hőseink immár Párizsra figyelnek. Érkezésük után a Madrid palotában kerülnek elszállásolásra, ahol Márk azonnal munkához lát. A Békeszerződés tartalma miatt a küldöttség tagjain erőt vesz a döbbenet és a csüggedt politikusok között Márk hangulata is nyomott marad. Tudósításában ezért nagyfokú kilátástalanság tükröződik. Párizsban napok múlva sor kerül a magyar küldöttség, a magyar álláspont meghallgatására, amelyhez Márk és a delegáció többi tagja is nagy reményeket fűz, lévén hogy erősen bíznak Apponyi gróf tudásában és szónoki képességeiben. A meghallgatáson jelen van főhősünk Márk is, aki tudósításában áttekintést ad Apponyi Albert gróf híres beszédéről. (eredeti szövegrészlet) A teremben Márk ismét találkozik Eszterrel is, és mindketten a beszéd hatása alatt állva, bizakodással tekintenek a jövőbe. Hamarosan azonban kiderül minden bizakodás hiábavaló, az antant nem enged. Márk a következő tudósítását a Békeszerződés aláírási ceremóniának szenteli, bemutatja az aláírás pillanatát illetve az utána történteket. A tudósításban részletes képet kapunk az országunk új határairól, illetve a szerződésben rögzített egyéb pl. jóvátételi kötelezettségeinkről. Ezen tudósítása elkészítése közben megérkezik Eszter, aki búcsúzni jön és hazai újságokat mutat Márknak a Békeszerződés magyarországi visszhangjáról. Mindketten most döbbennek rá, micsoda veszteség érte hazánkat. Visszatérve a munkához Márk interjúkat készít a konferencia helyszínén résztvevőkkel, politikusokkal, újságírókkal.
A történet a tárgyalások januári megkezdésétől egészen a június 4-ei aláírásig végig követi a történéseket és az egyes résztvevők szerepét. A hangjátékot 2016-ban az emléknapon mutatta be az Európa és a Lánchíd Rádió is, idén pedig a Karc FM tűzte műsorára 16 órai kezdettel. Az ötletgazda főcélja az volt, hogy nagyon sok téves információt a helyére tegyen az emberek fejében azzal kapcsolatban, hogy mi is történt valójában Trianonban, mik voltak az egyes delegációk álláspontjai, mit képviseltek valójában. Ezen kívül fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy mindig felbukkannak olyan rémtörténetek, hogy ez száz év múlva érvénytelen, lejár, amik valótlanok. A szerző szerint azok a csodálatos művészek is nagy segítségére voltak a hangjáték hitelességének elérésében, akik résztvettek a hangjáték elkészítésében - köztük említette meg Szombathy GYulát, Csányi Sándort és Szabó Győzőt sok más elismert színész mellett. A műsor a Thália színházban készült, és az Apponyi grófot alakító Szombathy Gyula Fridély László szerint is fantasztikusat alkotott.
Fotó: magyarhirlap.hu
