Abszurd: nigériaiak tüntetnek ma a Blahán, nehogy Magyarország kölcsönt adjon a hazájuknak (Frissítve!)
Tüntetést jelentett be mára (csütörtökre) a Magyarországon Élő Nigériaiak Egyesülete abban a szerdai levélben, amelyben Orbán Viktor miniszterelnököt és Mohammadu Buhari nigériai elnököt is megszólították. Egy segélyhitel miatt aggódnak, amelyet hazánk nyújtana Nigériának. Ám úgy tűnik, kissé elhamarkodták a tiltakozást, ugyanis a magyar kormány még nem döntött a kölcsönről, ráadásul ha létrejön a megállapodás, a pénz semmilyen körülmények között nem kerülhetne a „helyi befolyásos körök” kezébe, amitől az itt élő nigériaiak állítólag tartanak. Egyébként ha a hitelügyletet nyélbe ütnék, a tervek szerint magyar cégek végezhetnék az ennek alapjául szolgáló folyószabályozási munkálatokat Nigériában. Nem is csoda, hogy a Simicska-média (Index, mno.hu, Helyi Válasz) gyorsan ráharapott a témára, és próbálja már azelőtt megfúrni az üzletet, hogy arról egyáltalán döntöttek volna. A csütörtöki tüntetést végül megtartották, azon körülbelül húszan vettek részt.
Elhamarkodottnak tűnik a Magyarországon Élő Nigériaiak Egyesületének szerdán megjelent levele, amelyben Orbán Viktor kormányfőt és Mohammadu Buhari nigériai elnököt is megszólították az aláírók, sőt csütörtökre tüntetést helyeztek kilátásba a fővárosi Blaha Lujza térre. A hazánkban élő afrikaiak a nigériai korrupció mértékét ismerve sokallják a két folyó, a Niger és Benue medrének kikotrását megelőző felmérésekre, a vízelvezetés lehetséges megoldásainak megtervezésére és üledék állapotát vizsgáló tanulmányok elkészítésére szánt 54 millió eurós (csaknem 16,2 milliárd forintos) költségkeretet, mert attól tartanak, lényegi eredmények nélkül vándorol majd az összeg a befolyásos helyi vezetők zsebébe. Hazánk úgy kapcsolódik a történethez, hogy a beruházáshoz szükséges pénzt Magyarország adná kölcsön Nigériának kötött segélyhitel formájában. Bár az afrikai ország számára kiemelt jelentőségű ügyről – a nigériai fél kezdeményezésére – már tárgyalnak a magyar illetékesek, a kormány még nem döntött a kölcsön folyósításáról.
Az Index által ismertetett levél megfogalmazói a nigériai vízügyi miniszter nyilatkozatából értesültek a kifogásolt projektről, amelynek nem is a magyar kormány a kezdeményezője, hanem a nigériai kabinet, hiszen már régóta – az egymást váltó helyi kormányok politikai színezetétől függetlenül – szeretnének megoldást találni a Niger folyó rendszeres és egyre gyakrabban pusztító áradásaira. A vízgazdálkodásban és folyószabályozásban pedig hazánknak olyan tapasztalatai vannak, amelyek a világ bármely pontján, így a szárazságoktól sújtott Afrikában is jó eredménnyel hasznosíthatók, és megoldást jelenthetnek majd a fölvetődő problémákra, ha a helyi (esetünkben nigériai) viszonyokhoz igazítják azokat. A Niger folyón már végeztek kotrási munkálatokat, de ezek mindeddig csak tüneti kezelésnek bizonyultak, nem jelentenek tartós megoldást. A nigériai kormány most egy állandó jellegű, a fenntartható fejlődést biztosító, komplex vízgazdálkodási és folyószabályozási megoldást keres. Úgy tervezik, hogy ezt egy kötött segélyhitelprogramban magyar és nigériai vízügyi mérnökök közösen valósítanák meg.
Ám a magyar kormány még nem döntött a támogatás folyósításáról. Ez azt jelenti, hogy a Simicska-féle Index, mno.hu és Helyi Válasz szerdai sugalmazásával ellentétben még nem kötöttek hitelszerződést. Akárhogyan is dönt majd a magyar kormány, a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozó szakemberek szerint a projekt kiváló lehetőséget kínál a szakterülettel foglalkozó magyar cégeknek. (Erről az említett cikkekben természetesen egyetlen szó sem esik.) A kötött segélyhitelprogram konstrukciója ugyanis azt jelenti, hogy a keretösszeget a magyar fél kezeli, és a tervek szerint magyar cégek is használnák fel Nigériában elvégzendő feladatokra. Amennyiben létrejön a megállapodás – amelynek hitelkondícióit is majd csak a tárgyalások során véglegesítik –, és megkezdődik a program megvalósítása, a kötött segélyhitelt az Eximbank folyósítja az erre a célra rendelkezésre álló forrásokból. A hatályos jogszabályok értelmében az államközi szerződés alapján a bank közvetlenül a projektet megvalósító exportőrnek fizeti ki a szerződés szerinti összeget. Így a fedezet felhasználásába tulajdonképpen semmiféle beleszólásuk sem lesz azoknak a helyi befolyásos köröknek, akiktől a hazánkban élő nigériaiak tartanak.
A projektben nemcsak egy tanulmány készül el, hanem egy szabályozási tervet is kidolgoznak, valamint ehhez kapcsolódva egy átfogó megvalósíthatósági tanulmányt is összeállítanak. Ehhez pedig részletes adatgyűjtésre lesz szükség az érintett területen, ahol felmérik a hidrológiai és meteorológiai adottságokat: az ilyen munkálatok megkezdése előtt meg kell vizsgálni a terület földrajzi-geológiai állapotát, valamint felmérést kell készíteni a jelenleg meglévő létesítményekről. A mérnöki feladatokat rendszerezni kell, ugyanis a teljes kialakítandó folyómederhez kapcsolódó munkálatokat aprólékosan meg kell tervezni, el kell készíteni az árvízvédelmi objektumok terveit, valamint térképészeti tervezést kell végezni a folyómenti területekről. Ezzel együtt pedig meg kell tervezni a folyó vízgazdálkodási lehetőségeit (víztározás, vízhasznosítás), valamint a projekt része egy vízjelző-hálózat tervezése is a Niger-folyó mentén. Feladat tehát van bőven.
FRISSÍTÉS!
Mintegy húszan vettek részt a csütörtöki tüntetésen, amelynek tagjai a Blaha Lujza térről az Astoriára, onnan a Miniszterelnökség Wesselényi utcai épületéhez, majd a Kossuth térre sétáltak. A Miniszterelnökségen és a Parlamentnél is átadták petíciójukat. Kézzel írt, angol nyelvű transzparenseikre azt írták: „
Nemet mondunk a kölcsönre!”,
„
A Magyarországon élő nigériaiak elutasítják az 54 millió eurós kölcsönt
”.
Már csak az nem világos, hogy miért a magyar kormánynál, miért nem a saját nagykövetségüknél tiltakoztak? Nem a magyar kormány venné föl a segélyhitelt, hanem Nigéria. Ha egyáltalán.
PS. Vezető kép: answersafrica.com
