Pesti Srácok

Deutsch Tamás szerint sincs rendben, hogy a telekomcégek bojkottálják a polgári-konzervatív sajtót

Deutsch Tamás szerint sincs rendben, hogy a telekomcégek bojkottálják a polgári-konzervatív sajtót

A kormány a szélessávú internethálózat-fejlesztés és a Digitális jólét program részeként egy sor olyan telekommunikációs vállalattal (például a Telekommal, a Telenorral, vagy a UPC-vel) kötött megállapodást, amelyek bár a piac legnagyobb reklámvásárlói, mégis bojkottálják a polgári-konzervatív sajtót, ezáltal durván torzítják a médiapiacot és fenyegetik a sajtószabadságot Magyarországon. A kormány elvárja-e újdonsült partnereitől, hogy mostantól tisztességes magatartást tanúsítsanak a médiapiacon is? – kérdeztük a Digitális jólét program legújabb szerződéskötése után Deutsch Tamástól, a programért felelős miniszterelnöki biztostól. A fideszes politikus, európai parlamenti képviselő azt felelte: Mindenkitől, minden tekintetben a tisztességes piaci magatartást várja el a kormány és tisztában vannak azzal, hogy egyes vállalatok viselkedése kívánni valót hagy maga után.

Deutsch Tamás a PestiSrácok.hu kérdésére hozzátette: A médiapiacra nézve katasztrofális következménnyel jár az is, hogy az évente körülbelül ötvenmilliárd forintos magyar online reklámtorta több mint felét a Facebook és a Google fölözi le. - Ezek a cégek (az Írországban és Hollandiában befizetett egy számjegyű adón kívül) sehol nem adóznak és egyetlen dollárcenttel nem járulnak hozzá az internetes hálózatok fejlesztéséhez - magyarázta meg Deutsch Tamás, kijelentve: "Nagyon határozott a véleményünk: Brüsszelnek ebben a kérdésben abba kéne hagynia a totyorgást." - A Magyar Kormány offenzívát indított a restség ellen: azon túl, hogy számos megoldási javaslatot adtunk az Uniónak, sikerült megtalálnunk a hazai ellenszert is: a reklámadóról szóló törvényt ugyanis úgy módosítottuk, hogy ettől az évtől fogva ezek a cégek sem tudnak majd kibújni alóla - legfeljebb törvénysértés árán. A törvény alapján ugyanakkor bírságolni is lehet, ami az uniós törvények szerint minden országban, így Írországban és Hollandiában is behajtható. Ha az adó vagy a bírság megfizetése helyett ezek a multicégek pert indítanak Magyarország ellen, annak is örülünk, mert legalább lesz alkalom lejátszani ezt a jogvitát - üzente a szakterületért felelős miniszterelnöki biztos.

"Valóban fenyegetik a sajtószabadságot!"

Deutsch Tamás visszatért a PestiSrácok.hu eredeti felvetésére is:"Ami az ön konkrét kérdését, azaz az online reklámpiac másik 25 milliárd forintját illeti: a kormánynak sem lehetősége, sem joga nincs beleszólni abba, hogy egy szolgáltató kitől és mennyiért vásárol reklámfelületet, és nem is kívánunk e téren jogon kívüli nyomásgyakorlással élni.

PestiSracok facebook image

Látjuk, hogy az (egyébként minden alapot nélkülöző módon) a kormánypártokhoz kötött és így megbélyegzett kiadóknál a nagy médiavásárlók nem reklámoznak és ez valóban veszélyezteti a sajtószabadság érvényesülését. Ha már az említett nagyvállalatok - úgymond a társadalmi felelősségvállalási programjuk jegyében - rendre aggodalmukat fejezik ki Brüsszelben a magyar sajtószabadságért, hát vegyék komolyan amit mondanak és itthoni tevékenységükkel ne fenyegessék maguk is a sajtószabadságot! Másként szólva reklámköltéseiknél váltsák csak be aprópénzre amit mondanak!" - jelentette ki a politikus.

Áfacsökkentéssel az EU élmezőnyébe

Az ominózus keddi sajtóeseményen egyébként Deutsch Tamás és Krahl Eszter, Digitális Jólét Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és David Blunck-kal, az Invitel csoport vezérigazgatójával írt alá együttműködési megállapodást, amelynek részeként immár ennél a szolgáltatónál is elérhető lesz a kormányzati védjeggyel ellátott Digitális jólét alapcsomag. Ennek részeként a vezetékes vagy mobil internet-előfizetéssel eddig nem rendelkező előfizetők az eddigi legolcsóbb csomagnál legalább 15 százalékkal kedvezőbb áron használhatják a világhálót. Deutsch Tamás hangoztatta, hogy 2017-re a felnőtt lakosság 78 százaléka vált internethasználóvá, ami mindössze 1 százalékkal marad el az Európai Unió átlagától. A kormány várakozásai szerint 2019-re ez az arány elérheti a 85 százalékot, amivel Magyarország a kontinens országainak élvonalába kerülhet. A miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: januártól tovább gyorsíthatja az ország digitális felzárkózását az internet áfájának 5 százalékra csökkentése, amely Európában a legalacsonyabb adóterhet jelenti az internetszolgáltatások terén. A kormánnyal már számos telekommunikációs nagyvállalat és kisebb helyi szolgáltató is szerződést kötött, köztük a Telekom, a UPC és a Telenor is.

Ön, Tisztelt Olvasó, egy senki a Telekom-UPC-Telenor-Vodafone szemében!

A PestiSrácok.hu fenti kérdése ugyanakkor arra hívja fel figyelmet, hogy a legnagyobb telekomcégek (élükön a Deutsche Telekom magyar leányvállalatával) bőséggel részesülnek a kormány és az EU összesen 68 milliárd forintos hálózatfejlesztési támogatásának áldásaiból. Nyilván ezeket az előnyöket is kihasználva ugyanők a médiapiac legnagyobb hirdetésvásárlói is egyben, s az ellenzéki sajtót éves, tekintélyes összegű exkluzív szerződésekkel pátyolgatják. Mindeközben az általuk jobboldalinak, kormányközelinek bélyegzett orgánumok ellen teljes bojkottot tanúsítanak. Ezek a vállalatok az előfizetőket is megbélyegzik, hiszen míg egy-egy 444.hu- vagy Hvg.hu-olvasó kattintása aranyat ér számukra, a kormánypártokkal szimpatizáló olvasók egyetlen fillért sem. E jelenség nyilván nem lehet független attól a ténytől, hogy a bukott MSZP-SZDSZ kormányzat kommunikációs szakemberei és tanácsadói, illetve a fenti vállalatok médiavásárlói között jelentős átfedés figyelhető meg.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.