Pesti Srácok

Hamarosan lerázza magáról adósságait a MÁV

Hamarosan lerázza magáról adósságait a MÁV

Az egyes sajtóorgánumokban óriásinak nevezett munkaerőhiány mindössze egy százalékos a MÁV-nál, miközben az elmúlt hét évben mintegy 270 milliárd forintot törlesztett adósságából a vasúttársaság – tudta meg a PestiSrácok.hu. Amennyiben a MÁV folytatja ezt a tendenciát, legkésőbb 2024-re lerázhatja magáról az összes adósságát. A HÉV-közlekedés összeroppanását vizionálóknak is csalódniuk kellett, hiszen ez év februárjától gond nélkül vette át a MÁV a helyiérdekű vasút üzemeltetését, s mint megtudtuk, a HÉV korszerűsítése helyett kapott a Balázs Mór-terv átdolgozott változatában.

Mint arról korábbi cikkünkben is beszámoltunk, 2010-ben Dávid Ilona, a MÁV frissem kinevezett vezérigazgatója mintegy 330 milliárd forintos adóssággal vette át a vasúttársaság vezetését. A 2015-ös adatok szerint ez az adósság 98 milliárd forintra apadt. Mint a vasúttársaságtól megtudtuk, a 2017. június 30-ai állapotok szerint a jelenlegi adósságállomány 59 milliárd, tehát újabb 29 milliárd forintot sikerült lefaragni az elmúlt időszakban. A MÁV válaszában hozzátette, új hitelek felvételével nem számolva a MÁV Zrt. 2021-ben, a MÁV-START Zrt. pedig 2024-ben teljes mértékben visszatörleszti hosszú lejáratú hiteladósságát.

A HÉV biztonságos, de nem felel meg az igényeinknek

Bár az elmúlt 2016-os évben a sajtó sokat foglalkozott a HÉV sorsával, miután a BKV feladta annak üzemeltetését, az azóta eltelt időben lecsökkent az érdeklődés a helyi érdekű vasút jövőjét illetően. A szükséges fejlesztésekre vonatkozó kérdésünkre a MÁV válaszában leszögezte, bár az infrastruktúra, a vasúti pálya, a biztosítóberendezések, az áramellátás, az utastájékoztató rendszerek és a közlekedő járművek elavultak, továbbra is biztonságosak. Mint hozzátették, a HÉV hálózata – vonalvezetés, megállóhelyeinek helye – hosszú idő óta változatlan, és nem minden esetben felel meg napjaink közösségi közlekedéssel szemben támasztott alapvető elvárásainak.

PestiSracok facebook image
Fotó: lokal.hu

A MÁV véleménye szerint közösségi közlekedés népszerűségét a szolgáltatók együttműködésével, közös jegy- és bérletrendszerrel, az átszállási pontok javításával lehet segíteni. Szükség lenne a ráckevei és a csepeli HÉV belvárosi kapcsolatának javítására, föld alatti tovább vezetésére a Kálvin tér és az Astoria irányába, valamint a szükségtelen megállóhelyek törlésére, valamint néhány esetben az áthelyezésükre az utasforgalmilag jobb kiszolgálást nyújtó helyszínekre. A vasúttársaság válaszában hozzátette, a járművek tekintetében a magas színvonalú karbantartásnak köszönhetően a járművek üzem- és forgalombiztosak, ugyanakkor sok esetben nem felelnek meg az utazóközönség mai igényeinek. Az ülőhelyek kiosztása, minősége, a légkondicionálás hiánya és a fedélzeti utastájékoztatási rendszer hiányosságai miatt az utazás komforton mindenképpen indokolt javítani. Kísérletképpen 2016-ban felújítottak egy szerelvényt, amelynek utastere, külső és belső megjelenése megújult, de a gépészeti berendezéseit nem korszerűsítették.

A HÉV pályahálózatának 64 százalékán van valamilyen sebességkorlátozás

A MÁV-tól megtudtuk azt is, bár a tulajdonosváltás már 2017-ben befejeződött, 2019-ik a BKK feladata marad a menetdíjbeszedés, a jegy- és bérletellenőrzés, a pótdíjazás, a forgalomfelügyelet és az utastájékoztatás. Mint hozzátették, az elmúlt 20-25 évben a forráshiányos működés miatt nem jutott elegendő anyagi fedezet az infrastruktúra és a járműállomány szinten tartó felújítására, csak a feltétlenül szükséges, a forgalom- és az üzembiztonság szempontjából kiemelkedően fontos beavatkozásra volt lehetőség.

Amikor a szentendrei és a csepeli HÉV-vonalon már tarthatatlanná vált a helyzet, akkor a forrásokat koncentrálva ez a két vonal megújult – ha nem is teljes mértékben. A csepeli vonal teljes hosszán 2000-ben, a szentendrei vonal Batthyány tér-Békásmegyer közötti szakaszán 2007-ben átépült a vasúti pálya, új elektronikus biztosító- és utastájékoztató berendezéseket telepítettek, de az áramellátást (áramátalakítókat, felsővezetéki rendszert) csak kisebb mértékben korszerűsítették.

Dávid Ilona, a MÁV vezérigazgatója. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Jelenleg a pályahálózat mintegy 40 százalékán ideiglenes-, 24 százalékán állandó sebességkorlátozás van. Utóbbiak a vonalvezetésből adódnak, amelyeket csak nyomvonal-korrekciókkal, illetve magasabb szintű beruházásokkal lehet kiváltani. Az ideiglenes sebességkorlátozások nagy része olyan mértékű, hogy csak a teljes pályaátépítéssel javítható gazdaságosan. A MÁV álláspontja szerint a HÉV-szerelvények megújítása is szükséges, hiszen ezek a járművek már túl vannak tervezett élettartamukon, a járműállomány átlagéletkora majdnem 41 év, a legidősebb 52, a legfiatalabb 34 éves. Jelenleg lényegében a gyártáskori állapotukban közlekednek, jelentős áramellátási- és hajtásrendszert érintő felújítás, korszerűsítés nem történt rajtuk.

A MÁV több forrást szán a HÉV-nek

A HÉV-hez rendelt új források bevonásával kapcsolatban a MÁV elmondta, jelenleg folyamatban van a Balázs Mór-terv (mint Budapest mobilitási tervének, ún. SUMP-nak) átdolgozása. Ebben szinte az összes HÉV-vonal, illetve a járműállomány megújítását célzó projekt is szerepel. A következő 10 év fejlesztési koncepciójának tervezetéről a kormányzat dönt.

Hozzátették, zajlik a BKK megbízásából az M2 metróvonal és a gödöllői HÉV összekötésének korábbi megvalósíthatósági tanulmányának átdolgozása. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) által kiírt, a csepeli és ráckevei HÉV-vonalak városi közlekedésbe való integrálásával kapcsolatban a NIF korábban arról tájékoztatott, hogy a vonalak jövőbeni üzemmódjáról döntő megvalósíthatósági tanulmányok várhatóan jövő év elejére, a H7-es HÉV vonalra vonatkozó engedélyezési tervek várhatóan 2018. közepére készülhetnek el.

Fotó: hompage.hu

A MÁV az idén jóval több forrást szán a HÉV pályahálózatára, járműállományára, mint amennyit a főváros korábban erre a célra fordított, így a teljes megújításig is van lehetőség kisebb, de az utasok számára fontos, szolgáltatási színvonalat emelő lépéseket tenni. Az önálló MÁV-HÉV pénzügyileg kedvezőbb helyzetbe került, hiszen a korábbi évektől eltérően a MÁV fejlesztésre használhatja fel az értékcsökkenési leírás (amortizáció) teljes összegét. Hozzátették, optimizmusra adnak okot, hogy lesz anyagi fedezete a HÉV ágazat megújításának, amelynek következtében az agglomeráció valamint a külső kerületek közlekedése jelentősen javul, ezzel sikerül a jelenlegi utasok megtartásán túl a személygépkocsival utazók közül jelentős utasmennyiséget átcsábítani.

- hangsúlyozták.

Egy százalékos a létszámhiány

A sajtóban megjelent munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdéseinke a MÁV úgy reagált, a szakmunkásképzés korábbi átalakítása, a vasutas szakközépiskolák egy részének megszűnése, valamint a munkaerőpiaci krízis miatt küzdenek az utánpótlási gondokkal, hasonlóan más munkáltatókhoz az országban. Hozzátették, a munkaerő-utánpótlás érdekében tett erőfeszítéseknek (bérfelzárkóztatás, munkaerő-toborzás) köszönhetően az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent a létszámhiány. A MÁV-csoport záró létszáma 2016. december 31-én meghaladta a 38 ezer főt. A tervezett létszámtól ez 1 százalékos, nagyjából 400 fős elmaradást mutatott, a létszámfeltöltés évközben pedig folyamatos. Főleg váltókezelői, tolatásvezetői, pénztárosi, jegyvizsgálói, járműszerelői, biztosítóberendezési és távközlési műszerész, felsővezeték-szerelői, forgalmi szolgálattevői és a mérnöki munkaköröknél mutatkozik létszámhiány.

Az ellenzéki sajtó egyes szakszervezetekkel karöltve már az év eleje óta óriási létszámhiányról számoltak be, Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke ezt a hiányt mintegy ezer főre rugóna nevezte. Egyes érdekvédelmi szervezetek – nem meglepően – a nyugdíjkorhatárt elérők helyett az elvándorlást tették meg a probléma központi okaként.

Fotó: mavcsopot.hu

Portálunk a létszámhiánnyal kapcsolatban a nyugdíjazásokkal kapcsolatban felmerülő további várható létszámhiányra is rákérdezett, amellyel kapcsolatban megtudtuk, idén 380-an érik el a nyugdíjkorhatárt. Mint hozzátették, a folyamatos fluktuáció és a nyugdíjazások alakulásának kezelésére a MÁV 50 pontos akciótervet is kidolgozott, amelynek része a toborzás, képzés és fejlesztés, valamint a bérrendezés és a munkakörülmények javítása. Az akcióterv része a munkavállalói ajánlási program is, amelynek lényege, hogy a MÁV dolgozói saját tapasztalataikra hivatkozva javasolhatnak munkavállalókat az egyes munkakörökbe személyenként 35 ezer forintos bónusz jutalom mellett.

Idén 10 százalékos volt a béremelés

A MÁV alkalmazottak versenyképes bérének biztosítása kapcsán a vasúttársaság azt is közölte, az állami vállalatok közül idén elsőként alakítottak ki közös béremelési javaslatot, így 2017. március 13-án – a tulajdonos Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyásával és a kormány támogatásával – 3 évre szóló, összesen 30 százalékos béremelésről kötöttek megállapodást a vasutas érdekképviseletekkel. A vasút történetében évtizedek óta nem volt példa ilyen mértékű bérfejlesztésre. Az egyezség 2017 és 2019 közötti időszakra átlagosan 13, 12, illetve 5 százalékos béremelést tartalmaz. Ennek köszönhetően a nem vezető beosztású munkavállalók 2017. január 1-től átlagosan 10 százalékos alapbéremelésben részesültek (amennyiben a minimálbér, illetve garantált bérminimum emelése miatt megvalósított bérnövekedés mértéke nem érte el legalább a 10 százalékot). A fennmaradó 3 százalékot a vasúttársaság vezetése az érdekképviseletekkel egyeztetve az egyes munkakörök közötti bérfeszültségek kezelésére használja.

Forrás: 24.hu/PestiSrácok.hu; kezdőkép: vs.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)