Pesti Srácok

Stefka István új dokufilmjét, Az üldözött Bethlent szeptember 16-án mutatják be a József Attila Színházban

Gróf Bethlen Istvánról, Az üldözött Bethlen címmel készült filmet 2017. szeptember 16-án szombaton délután 16 órától vetítik a budapesti József Attila Színházban a Színházak Éjszakája program keretein belül. Stefka István, a film producere, valamint rendezője a szovjet GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt nyolcszázezer magyar emlékére készítette ezen kreatív dokumentumfilmet.

A film felvillantja a kiemelkedő politikus, államférfi életének utolsó éveit. Bethlen Trianon után az országot menti meg az összeomlástól, a második világháború alatt pedig a nácizmus és kommunizmus elleni szerepvállalásában is kockára teszi az életét. A dokumentumfilmben feltárul az egykori miniszterelnök személyes sorsa, egy olyan igaz magyar áldozata, aki ember tudott maradni az embertelenség idején.

Az ünnepi vetítést Nemcsák Károly nyitja meg, a József Attila Színház igazgatója. A köszöntőt, a 30 perces filmvetítést, beszélgetést, valamint a kérdéseket Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője vezeti. A film levetítése utáni beszélgetés kezdődik Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével a kommunizmus áldozatairól, a Szovjetunióba, a GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt milliókról.

Fazekas Zsuzsa és Tóth Tamás színművészek személyesítik meg a Bethlen családot; Fotó: PS
PestiSracok facebook image
Csurka Dóra dramaturg, Stefka István filmrendező, producer; Fotó: PS

Bethlen István miniszterelnök régi erdélyi főnemesi családból származott, 1874. október 8-án született. A budapesti egyetem jogi karát látogatta, 1901-től országgyűlési képviselő volt, Horthy Miklós kormányzó 1921. április 14-én nevezte ki miniszterelnöknek (miután Bethlen pártja megnyerte a választásokat). Bethlen egy évtizeden át hivatalban lévő, keresztény-nemzetinek nevezett kormánya stabilizálta a trianoni béke sokkját elszenvedő országot, 250 millió korona népszövetségi hitel felvételével stabilizálta a gazdaságot, csökkentette az állam veszteségeit. Az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság magyarországi hatásait Bethlen hitelekből próbálta mérsékelni, de végül megszorító intézkedésekre kényszerült. A növekvő elégedetlenség miatt 1931 augusztusában lemondott, többé nem vállalt kormányzati tisztséget. Az 1930-as évek közepétől megvalósuló egyoldalú német orientációt ellenezte, miként a zsidótörvényeket és a belépést is a második világháborúba. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után bujkált, 1944 telén felvette a kapcsolatot a szovjetekkel, de elzárkózott az együttműködéstől a kommunistákkal. A szovjet hatóságok letartóztatták, a Szovjetunióba hurcolták, a nagybeteg, hetvenkét éves Bethlen 1946. október 5-én halt meg moszkvai börtönében. Hamvait 1994-ben hozták haza, és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.

A forgatáson készült képeket ITT tekinthetik meg.

Aki lekésett volna a József Attila Színházban tartott vetítésről ne csüggedjen, szeptember 19-én kedden, 18 órakor a Polgárok Házában (1089 Budpest, Visi Imre utca 6 alatt) vetítik ismételten. A vetítést követően a korábbihoz hasonlóan, Stefka István beszélget Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével a kommunizmus áldozatairól, a Szovjetunióba, a GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt milliókról.

Címlapfotó: PS

Ajánljuk még

Heteken át lesték, zaklatták a kászoni gyermekeket az Átlátszó Erdély újságírói

Exkluzív 2023 július 12.
Három héten át majdnem minden nap lesben álltak, fotóztak és követték is a kászonimpéri otthonban nevelkedő gyermekeket az erdélyi balliberális lapok újságírói, hogy minél szaftosabb sztorival tudjanak odasózni Böjte Csaba ferences szerzetesnek és alapítványának – tudta meg a PestiSrácok.hu. A történtek rendkívül felzaklatták a fiatal kamaszokat, akik addigra már maguk mögött hagyták az elszenvedett traumákat, és a nevelők, valamint szakpszichológusok munkája által feldolgozták a korábban elszenvedett szexuális és egyéb bántalmazásokat. Lapunk elkísérhette Böjte Csabát a napokban Kászonba, ahová azért látogatott el, hogy meggyőződjön róla, minden segítséget megadnak az érintett gyermekek lelki és mentális fejlődése, traumáik feldolgozása érdekében. A tapasztaltak megnyugtatóak: motivált, lelkes fiatalokkal találkoztunk, akik ma már kifejezetten azt kérik, hagyják őket békén és senki ne is emlékeztesse őket az átéltekre, mert csak így tudnak valóban továbblépni. Sportversenyekre járnak, ministrálnak, aktív hitéletet élnek és tervezik a jövőt. Egyikük tűzoltóversenyekre jár és ér el kiváló eredményeket, gondol rá, hogy majd akár egyenruhát öltsön; egy másik fiú történelemtanárnak készül és rengeteget olvas.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.