Pesti Srácok

Stefka István új dokufilmjét, Az üldözött Bethlent szeptember 16-án mutatják be a József Attila Színházban

Gróf Bethlen Istvánról, Az üldözött Bethlen címmel készült filmet 2017. szeptember 16-án szombaton délután 16 órától vetítik a budapesti József Attila Színházban a Színházak Éjszakája program keretein belül. Stefka István, a film producere, valamint rendezője a szovjet GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt nyolcszázezer magyar emlékére készítette ezen kreatív dokumentumfilmet.

A film felvillantja a kiemelkedő politikus, államférfi életének utolsó éveit. Bethlen Trianon után az országot menti meg az összeomlástól, a második világháború alatt pedig a nácizmus és kommunizmus elleni szerepvállalásában is kockára teszi az életét. A dokumentumfilmben feltárul az egykori miniszterelnök személyes sorsa, egy olyan igaz magyar áldozata, aki ember tudott maradni az embertelenség idején.

Az ünnepi vetítést Nemcsák Károly nyitja meg, a József Attila Színház igazgatója. A köszöntőt, a 30 perces filmvetítést, beszélgetést, valamint a kérdéseket Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője vezeti. A film levetítése utáni beszélgetés kezdődik Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével a kommunizmus áldozatairól, a Szovjetunióba, a GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt milliókról.

Fazekas Zsuzsa és Tóth Tamás színművészek személyesítik meg a Bethlen családot; Fotó: PS
PestiSracok facebook image
Csurka Dóra dramaturg, Stefka István filmrendező, producer; Fotó: PS

Bethlen István miniszterelnök régi erdélyi főnemesi családból származott, 1874. október 8-án született. A budapesti egyetem jogi karát látogatta, 1901-től országgyűlési képviselő volt, Horthy Miklós kormányzó 1921. április 14-én nevezte ki miniszterelnöknek (miután Bethlen pártja megnyerte a választásokat). Bethlen egy évtizeden át hivatalban lévő, keresztény-nemzetinek nevezett kormánya stabilizálta a trianoni béke sokkját elszenvedő országot, 250 millió korona népszövetségi hitel felvételével stabilizálta a gazdaságot, csökkentette az állam veszteségeit. Az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság magyarországi hatásait Bethlen hitelekből próbálta mérsékelni, de végül megszorító intézkedésekre kényszerült. A növekvő elégedetlenség miatt 1931 augusztusában lemondott, többé nem vállalt kormányzati tisztséget. Az 1930-as évek közepétől megvalósuló egyoldalú német orientációt ellenezte, miként a zsidótörvényeket és a belépést is a második világháborúba. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után bujkált, 1944 telén felvette a kapcsolatot a szovjetekkel, de elzárkózott az együttműködéstől a kommunistákkal. A szovjet hatóságok letartóztatták, a Szovjetunióba hurcolták, a nagybeteg, hetvenkét éves Bethlen 1946. október 5-én halt meg moszkvai börtönében. Hamvait 1994-ben hozták haza, és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.

A forgatáson készült képeket ITT tekinthetik meg.

Aki lekésett volna a József Attila Színházban tartott vetítésről ne csüggedjen, szeptember 19-én kedden, 18 órakor a Polgárok Házában (1089 Budpest, Visi Imre utca 6 alatt) vetítik ismételten. A vetítést követően a korábbihoz hasonlóan, Stefka István beszélget Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével a kommunizmus áldozatairól, a Szovjetunióba, a GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt milliókról.

Címlapfotó: PS

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.