Pesti Srácok

Stefka István új dokufilmjét, Az üldözött Bethlent szeptember 16-án mutatják be a József Attila Színházban

Gróf Bethlen Istvánról, Az üldözött Bethlen címmel készült filmet 2017. szeptember 16-án szombaton délután 16 órától vetítik a budapesti József Attila Színházban a Színházak Éjszakája program keretein belül. Stefka István, a film producere, valamint rendezője a szovjet GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt nyolcszázezer magyar emlékére készítette ezen kreatív dokumentumfilmet.

A film felvillantja a kiemelkedő politikus, államférfi életének utolsó éveit. Bethlen Trianon után az országot menti meg az összeomlástól, a második világháború alatt pedig a nácizmus és kommunizmus elleni szerepvállalásában is kockára teszi az életét. A dokumentumfilmben feltárul az egykori miniszterelnök személyes sorsa, egy olyan igaz magyar áldozata, aki ember tudott maradni az embertelenség idején.

Az ünnepi vetítést Nemcsák Károly nyitja meg, a József Attila Színház igazgatója. A köszöntőt, a 30 perces filmvetítést, beszélgetést, valamint a kérdéseket Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője vezeti. A film levetítése utáni beszélgetés kezdődik Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével a kommunizmus áldozatairól, a Szovjetunióba, a GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt milliókról.

Fazekas Zsuzsa és Tóth Tamás színművészek személyesítik meg a Bethlen családot; Fotó: PS
PestiSracok facebook image
Csurka Dóra dramaturg, Stefka István filmrendező, producer; Fotó: PS

Bethlen István miniszterelnök régi erdélyi főnemesi családból származott, 1874. október 8-án született. A budapesti egyetem jogi karát látogatta, 1901-től országgyűlési képviselő volt, Horthy Miklós kormányzó 1921. április 14-én nevezte ki miniszterelnöknek (miután Bethlen pártja megnyerte a választásokat). Bethlen egy évtizeden át hivatalban lévő, keresztény-nemzetinek nevezett kormánya stabilizálta a trianoni béke sokkját elszenvedő országot, 250 millió korona népszövetségi hitel felvételével stabilizálta a gazdaságot, csökkentette az állam veszteségeit. Az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság magyarországi hatásait Bethlen hitelekből próbálta mérsékelni, de végül megszorító intézkedésekre kényszerült. A növekvő elégedetlenség miatt 1931 augusztusában lemondott, többé nem vállalt kormányzati tisztséget. Az 1930-as évek közepétől megvalósuló egyoldalú német orientációt ellenezte, miként a zsidótörvényeket és a belépést is a második világháborúba. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után bujkált, 1944 telén felvette a kapcsolatot a szovjetekkel, de elzárkózott az együttműködéstől a kommunistákkal. A szovjet hatóságok letartóztatták, a Szovjetunióba hurcolták, a nagybeteg, hetvenkét éves Bethlen 1946. október 5-én halt meg moszkvai börtönében. Hamvait 1994-ben hozták haza, és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték végső nyugalomra.

A forgatáson készült képeket ITT tekinthetik meg.

Aki lekésett volna a József Attila Színházban tartott vetítésről ne csüggedjen, szeptember 19-én kedden, 18 órakor a Polgárok Házában (1089 Budpest, Visi Imre utca 6 alatt) vetítik ismételten. A vetítést követően a korábbihoz hasonlóan, Stefka István beszélget Máthé Áronnal a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével a kommunizmus áldozatairól, a Szovjetunióba, a GULAG koncentrációs táboraiba elhurcolt milliókról.

Címlapfotó: PS

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.