Pesti Srácok

Gyurcsánynak újra elgurult a gyógyszere: szerinte Orbán 1956 elárulója

Gyurcsánynak újra elgurult a gyógyszere: szerinte Orbán 1956 elárulója

Nem túl nagy népszerűségnek örvendtek az ellenzéki pártok október 23-án. A Jobbik hagyományaihoz híven a Corvin közben tartotta megemlékezését, amelynek zárásaként a résztvevő mintegy kétszáz ember a Magyar Rádió volt székházához vonult. A DK egy budapesti szállodában tartotta születésnapi és október 23-i ünnepségét, amelyen néhány százan vettek részt. Az LMP rendezvényére is csak néhány tíz ember látogatott el. Megemlékezés helyett az ellenzék persze ezúttal is leginkább a magyar miniszterelnököt és kormányát kritizálta: Gyurcsány Ferenc például arról beszélt, hogy Orbán Viktor rendszere "a hazugság maga", mert ahol a miniszterelnök "demokráciát hazudik, ott önkény van, ahol nyugdíjat véd, ott nyugdíjat lop, ahol Európáról beszél, csak a markát tartja". A bukott kormányfő szerint Orbán nem 1956 vagy 1990 örököse, hanem mindezek elárulója.

Az '56-os forradalom évfordulóján közösen koszorúzott Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori budapesti lakóházánál, a II. kerületi Orsó utcában az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Magyar Liberális Párt (MLP), a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa), a Párbeszéd és a Szolidaritás egy-egy képviselője. A megemlékezésen 30-40-en vettek részt. A hétfő délelőtti megemlékezésen Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt mondta: az 1956-os ifjak nagyon szomorúak lennének, ha megélték volna azt, amit 2017-ben látni lehet. Úgy folytatta: a mai magyar kormány "erősen rímel" a történelem egy nagyon sötét időszakára, a sztálini diktatúrára. Kunhalmi Ágnes erőltetetten kereste bár a kivetnivalókat, de csak a diktatúra és a jelenlegi kormány összehasonlításával tudott előrukkolni.

Kunhalmi Ágnes - Fotó/ MTI

Kunhalmi Ágnes beszélt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki anno "nagy hangon szónokolt" Nagy Imre újratemetésén, ma valahogy mintha "ki akarná hagyni" a forradalom miniszterelnökét a történelemből. Az elmúlt évben, a forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján alig jelent meg Nagy Imre neve, pedig örökségét ápolni kellene - fűzte hozzá.

PestiSracok facebook image

- mondta Kunhalmi Ágnes.

A beszédet követően koszorút helyezett el az emlékháznál Kunhalmi Ágnes mellett Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője, Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke, Mészáros Balázs, a Szolidaritás alelnöke, Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, Szabadai Viktor, a Liberálisok budapesti választmányi elnöke és Turi Zoltán, a MoMa III. kerületi csoportvezetője.

Gyurcsányék rendezvénye sem a megemlékezésről szólt

A polgári, európai, szabad Magyarország ellenségének nevezte a magyar kormányt a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a párt hatodik születésnapján, egy budapesti szállodában tartott ünnepségen. Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: nincs lehetőség kompromisszumot kötni a jelenleg hatalmon lévőkkel, le kell győzni őket, és ezt sokkal inkább 2018-ban kell megtenni, mint 2022-ben.

A pártelnök azt mondta, hogy Orbán Viktor rendszere "a hazugság maga", mert ahol a miniszterelnök "demokráciát hazudik, ott önkény van, ahol nyugdíjat véd, ott nyugdíjat lop, ahol Európáról beszél, csak a markát tartja". Orbán Viktor nem 1956 vagy 1990 örököse, hanem mindezek elárulója - jelentette ki a bukott miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc október 23-áról emlékezve azt mondta, aki elfordul 1956 lényegétől, az történelmileg súlyosan téved, politikailag pedig nem a szabadság, hanem a diktatúra oldalán áll - jelentette ki. Az 1990-es rendszerváltozás szabadságot, jólétet és biztonságot ígért, miközben sokak számára csalódást, önemésztő vitákat és bizonytalanságot is hozott.

- mondta Gyurcsány Ferenc. Az utolsó "élő" rendszerváltó párt az MSZP, amely ma soha nem látott kihívásokkal néz szembe - tette hozzá. Úgy folytatta: a Fidesz ma már a bezárkózó, a hatalom erőszakos rendjére építő, nemzetről beszélő, de párthűségben gondolkozó, a sajátjától eltérő magatartást és kultúrát a pokolba kívánó párt. Nem Európa nyugati felében látja az ország barátait és szövetségeseit, hanem az önkény uralta Keleten keresi ugyanezeket - fogalmazott.

A DK rendezvényre meghívást kapott Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) és Székely Sándor, a Szolidaritás elnöke is. Bokros Lajos betegségére hivatkozva nem volt jelen, de levélben üdvözölte a DK-t, amelyet a hazai baloldali demokratikus ellenzék vezető erejének nevezett. Székely Sándor szervezetük céljának nevezte, hogy leváltsák Orbán Viktor rendszerét, s hogy közösen építsenek fel egy új köztársaságot. A demokratikus ellenzéknek csak egy esélye van a győzelemre, ha együttműködik- fogalmazott.

Vona számára már nem számít többé ki jobb- vagy baloldali

A Jobbik rendezvényén sem maradt el az ellenzéktől már már elvárt kormánykritizálás, a Jobbik emelkedő pályára állítaná Magyarországot - mondta Vona Gábor pártja október 23-i megemlékezésén, hétfőn Budapesten a Corvin közben.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt közölte: egyetért abban a kormánnyal, hogy "a szabadság nemzete vagyunk", ugyanakkor értékelése szerint az egész történelem egy folyamatos szabadságharc, s nemcsak a külső hatalmakkal, hanem a belső hatalmaskodókkal is meg kell küzdeni. Ez 1956-ban és ma is igaz - tette hozzá. Vona szerint, ma nem a külső hatalmak a legveszélyesebbek, hanem az, hogy a jelenlegi kormány a "szabadság legádázabb ellenfele". Megjegyezte:

Vona Gábor, a Jobbik elnöke beszédet mond a párt ünnepi rendezvényén a VIII. kerületi Corvin közben az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A Jobbik elnöke szerint meg kell védeni az országot attól, hogy idegen kultúrájú embereket telepítsenek ide, de attól is, hogy a fiataloknak el kelljen hagyni Magyarországot, ha boldogulni akarnak. Előbbit a Soros-tervként, utóbbit Orbán-tervként írta le, jelezve: neki is van egy frappáns terve: mindkettőt megakadályozni. Vona-tervként hivatkozott arra, hogy Magyarországot meg kell védeni a migrációtól, a kormányt le kell váltani, tagjait pedig kíméletlenül el kell számoltatni. Elképzeléseinek része Magyarország felzárkóztatása - folytatta, jelezve: ehhez részt kell venni az unió jövőjéről szóló vitában és el kell érni az európai béruniót. Vona Gábor emellett egy modern, 21. századi egészségügyi és oktatási rendszer igényét is megfogalmazta.

- fogalmazott Vona Gábor, összefogást szorgalmazva. Talán ez az űber nyitott felfogás egy új fejezetet jelenthet Simicska pártjának pályafutásában.

Szél Bernadett Debrecenben ünnepelt pártjával

A magyar nemzet szabadságra született - hangoztatta a Lehet Más a Politika (LMP) miniszterelnök-jelöltje hétfő este Debrecenben, pártja '56-os megemlékezésén.

- mondta Szél Bernadett a Debreceni Egyetem (DE) központi épülete előtt tartott megemlékezésen, több tíz ember előtt. Az ellenzéki politikus arról is beszélt: ma Magyarországon új politikára van szükség, amely "az emberekhez szól, az emberekre összpontosít, és emberléptékű". Olybá tűnik Szél Bernadett sincs a tisztában az erőviszonyokkal, szerinte ugyanis ma minden esély megvan arra, hogy 2018-ban új időszámítás kezdődjön Magyarországon.

Forrás MTI/PS; Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.