Pesti Srácok

A MigSzol önkormányzati lakásokba költöztetné Szegeden a migránsokat?

A MigSzol önkormányzati lakásokba költöztetné Szegeden a migránsokat?

A ’90-es évek elején, Magda Marinko és a nagy maffialeszámolások idején írta ki valaki a Szeged táblára ezt a néhány szavas előtagot: "Ahol a nyakad...". A jelenkor Soros-pénzen működő NGO maffiózóinak is van nevük. Úgy hívják őket: MigSzol. Hogy nekik mi információink szerint a legújabb ötletük? A német példa alapján önkormányzati lakásokhoz juttatni a migránsokat.

VARGA-BÍRÓ TAMÁS – PESTISRACOK.HU

Angela Merkel Wilkommenskulturját, azaz a migránsok befogadásának és letelepítésének forgatókönyvét a nyugati példákból már jól ismerjük, hiszen Münchentől Bayreuthig, Berlintől Stuttgartig mindenhol alkalmazzák. Ennek első lépése a havi rendszerességgel, apanázsként juttatott pénzbeli segély. A juttatás két részből tevődik össze: az alapellátásra utalt pénzből és a személyes kiadásokra utalt, úgynevezett zsebpénzből. Ez a német államnak évente több milliárd eurójába kerül. Számoljuk hozzá e költségekhez azokat a kiadásokat, amelyek a szociális háló kiterjesztésével járnak. A migránsok ingyenes orvosi ellátásban részesülnek, ingyenes szűrővizsgálatokra jogosultak, s esetleges kórházi gondozásuk költségeit is átvállalja az állam. mellette a karitatív szervezetek ruha-, és élelmiszersegélyeiből is nagy arányban részesülnek. Ehhez tevődik hozzá az önkormányzatok által biztosított ingyenes lakhatás. Ez a tendencia nemcsak Németországra igaz, hanem majd minden olyan nyugati államra, mely a befogadás politikájával élt. Franciaország és Anglia szintén hasonló cipőben járnak. S vajon hálásak a migránsok ezért az állami gondoskodásért? Aligha. Az egész világsajtót bejárta tavaly szeptemberben az a hír, mely szerint az angliai Lutonban egy nyolcgyermekes migráns család egyszerűen visszautasította a nekik kiutalt önkormányzati lakást, mondván, hogy az 5 (!) szobás házban nincs étkező. A hazai menekültszállók jó részében pedig a migránsok tiltakozása miatt az angolvécéket kellett úgynevezett ázsiai típusú, rozsdamentes fém-guggolós vécékre kicserélni.

A migránsokat örömmel látják, a külhoni magyarok 2004-es megtagadása ellen viszont nem tiltakoztak. Fotó: avarosmindenkie.blog.hu

Önkormányzati lakások migránsoknak

PestiSracok facebook image

A PestiSrácok.hu információi szerint a MigSzol most vélelmezhetően azon ügyködik, hogy a jelenleg használaton kívüli önkormányzati lakásokba migránsokat költöztessen. Nyilván ezeket a lakásokat előtte migráns-baráttá kellene tenni. Például a fürdőszobai szanitereket kicserélni olyanra, ami a roppant nagyigényű arab határátlépőknek kedvükre való. Minden bizonnyal dönthetnének akár a falak színeiről és mintázatairól is, valamint arról, hogy az ingatlan valamelyik pláza közelében legyen. Hiszen a peremvárosi részekből a központba gyalogolni vagy buszozni nem elvárható, majdhogynem emberkínzás lenne. Hogy ez a kormányzat által Szeged városának juttatott éves állami támogatásból mennyit vonna el? Nos, rengeteget. De még nagyobb gond az, hogy ezeket a lakásokat akár a Szegeden élő, szociálisan rászoruló családok között is ki lehetne osztani. Vagy felhasználni az ingatlanokat a szegedi hajléktalanok integrációjára. S hogy még egy, a migránsok pátyolgatásánál sokkal jobb példát mondjunk: pályakezdő fiatalok számára is kiutalhatóak lennének a lakások; vagy teljesen ingyen, csupán rezsiköltségért, vagy jelképes lakbérért cserébe. Ez utóbbi ötlet létjogosultságát az is alátámasztja, hogy Szeged iskolaváros. S ha a végzett fiatalok a legégetőbb problémát, az albérlet problémáját maguk mögött tudnák hagyni, nagy eséllyel a városon, a megyén belül maradnának, ezzel is emelve Szent-Györgyi Albert városának szellemi nívóját.

No-Go zónák veszélye is fennállhat

Ehelyett azonban a migránsok körében oly nagy számban található „ügyvédeket”, „agysebészeket”, és „közgazdászokat” kívánja tartósan betelepíteni a MigSzol. Nyilván először csak a vonzáskörzetben lévőket. Amint azonban az ingyen lakásoknak híre megy, az ország összes migránsa Szegeden akar majd ingyenesen lakni. S ha ők majd jól érzik magukat, semmi akadálya nem lesz állandó lakcím birtokában családegyesítési kérelmet benyújtani. Így számuk egy-két éven belül akár a hatszorosára is növekedhet. Hatszor annyi ember pedig már nem fér el ugyanakkora helyen. Pláne, ha a kiutalt szegedi önkormányzati lakásban esetleg nincs étkező, vagy szauna, esetleg márvánnyal borított jakuzzi, vagy biliárdterem. S ha mindez az önkormányzattal kooperáló MigSzol jóvoltából megvalósul, semmi akadálya nem lesz annak, hogy a város területén belül jól működő No-Go zónák létesüljenek, ahol a saria lesz majd a törvény, és ahová őshonos szegedi jobb, ha be sem teszi majd a lábát. Akkor pedig újra oda lehet majd írni a Szeged-tábla elé: "Ahol a nyakad"…

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.