Pesti Srácok

"Később lőni kell, ha most puhulunk" - Évet értékeltek a Figyelő szókimondó publicistái

"Később lőni kell, ha most puhulunk" - Évet értékeltek a Figyelő szókimondó publicistái

Háborúban, törzsi villongásokban, erőszakban szocializálódtak a migránsok, ők nem kérdeznek, hanem elvesznek, szemrebbenés nélkül gyilkolnak, ha kell, ha pedig ezeket a konfliktusokat ellenőrzés nélkül importáljuk, akkor ne csodálkozzunk a svéd külvárosok mindennapjain - mondták a Figyelőnek a hetilap új generációs publicistái. Hegedűs Zoltán, Jeszenszy Zsolt, Megadja Gábor és Demeter Szilárd, a Figyelő állandó publicistái közös interjú keretében beszéltek a lapnak az év legfontosabb bel- és külpolitikai eseményeiről, a jövő évi választásokról és a következő ciklus előtt álló feladatokról.

Az év eseménye

Az év legmeghatározóbb eseménye Hegedűs szerint az ideológiai status quo lebomlása, a hagyományos jobb-bal dichotómia eltűnése volt, és a csak ezzel magyarázható politikai erők feltűnése, valamint olyan új típusú vezetők megválasztása, mint Donald Trump és Emmanuel Macron. Új törésvonalak alakultak ki, ami mentén már értelmezhető a Brexit folyamata, a jobb- és a baloldal összezuhanása. Megadja mindezt azzal színesítette, hogy a politika végleg elmozdult a karakterek irányába, a szavazók velük tudnak azonosulni, nem pedig eszmeáramlatokkal. Demeter Szilárd az eddig búvópatakként alámerült hálózatok felszínre kerülését nevezte meg, mint 2017 meghatározó eseményét, amikkel szemben így már képesek fellépni a demokrácia hagyományos keretei között gondolkodó nemzetállamok.

Migrációs válság

PestiSracok facebook image

A válság 2015 óta velünk van, idén sem sikerült megnyugtató megoldást találni rá. Jeszenszky kiemelte, hogy a nemzeti és a liberális erők küzdelme során jelentkező karakteres döntések – például Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként – további háborúkat okozhatnak, amelyek újabb migrációs hullámokat indítanak el Európa felé. Ezzel szemben látható, hogy a visegrádi térség országai és az USA messze keményebb álláspontot képvisel ezekben a kérdésekben, mint a puha nyugat.

Demeter Szilárd azzal egészítette ki társai pesszimista álláspontját, hogy az Afrikában és a Közel-Keleten élők háborúban, törzsi villongásokban, erőszakban szocializálódtak. Ők nem kérdeznek, hanem elvesznek, szemrebbenés nélkül gyilkolnak, ha kell. Ha pedig ezeket a konfliktusokat ellenőrzés nélkül importáljuk, akkor ne csodálkozzunk a svéd külvárosok mindennapjain.

Mi történt Magyarországon?

Az év eseményeként egyértelműen a Jobbik balratolódását azonosították, ami – szerintük – egy teljesen értelmezhetetlen döntés volt, mivel a magyar társadalom egyértelműen jobbra tolódott, miközben a baloldali szavazóbázis egyre szűkül. Ennek ellenére meglépték, hátha részesülhetnek a kilátástalan helyzetben lévő baloldali pártok lemorzsolódott szavazóból, de a lépés ára a hagyományos, radikális szavazóbázis elvesztése volt.

Következő ciklus

Egy esetleges harmadik ciklus már meghatározó erőfölényt jelenteni a jobboldal számára, olyan területeken is képes lenne megbontani a baloldali hegemóniát, mint a kultúra.

A jobboldali kulturális forradalmat az indokolja Hegedűs szerint, hogy a migrációs válságra adott válaszok teljesen hiteltelenné tették a ’68-as gondolkodáson alapuló baloldalt, kiderült, hogy amit képviselnek, az hazugság. A váltáshoz, a sikeresen megvívandó kulturkampfhoz viszont szükségeltetik egy olyan önbizalommal rendelkező jobboldali értelmiség, amelyik már nem a baloldalhoz képest határozza meg magát – tette hozzá már Demeter Szilárd. Most minden a rendelkezésre áll, saját viszonyulási pontokat kell keresni. Jeszenszky optimistábban látja a helyzetet, szerinte a váltás már megtörtént. Ők (jobboldali értelmiség – a szerk.) már nem mennek sehova, megvannak a saját szalonjaik. Megfordult a szalonlátogatás iránya. Amit különösen pozitív fejleményként él át, az a jobboldali óvatoskodás megszűnése, a jobboldal is gátlás nélkül használja azokat az eszközöket, melyek a baloldali kultúrpolitikát sikerre vitték, de amitől a konzervatív értelmiség sokáig idegenkedett.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.