Pesti Srácok

Szánthó Miklós a PS-nek: Az 1300 menekült a genfi konvenció és nem a brüsszeli kvóta alapján kapott menekültstátuszt

null

Az, hogy amagyar hatóságok1300 migránsnak menedékjogot biztosítottak (akik több ezer kilométer távolságból érkeztek) talán nem szerencsés, kivéve, ha kereszténységük miatt üldözöttekről van szó – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az effajta gyakorlat ellen nemcsak a jogszabályok átalakításával, hanem a jogalkalmazóknak nyújtott jogértelmezési mankókkal is lehet tenni – mindenekelőtt azzal, hogy a magyar bíráknak nem szervez érzékenyítő tréningeket az igazságszolgáltatás.

Az elmúlt napokban nagy port kavart a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárának egy máltai lapnak adott nyilatkozata. Ebben Altusz Kristóf arról beszélt, hogy tavaly 1300-an kaptak menekültstátuszt Magyarországon, a kormány azonban ezt az érintettek biztonsága érdekében nem hozta nyilvánosságra. Az ellenzéki pártok és sajtóorgánumaik szerint mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök titokban végrehajtotta a Soros-tervet, vagyis Magyarország befogadott 1300 menekültet, pont annyit, amennyit Brüsszel a kötelező betelepítési kvótában előírt. Hogy ez miért erős csúsztatás, azt korábban már megírtuk, most viszont jogi szempontból is körbejárjuk a témát az Alapjogokért Központ igazgatójának segítségével.

„Jogi szempontból mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mi a különbség a genfi konvención alapuló menekültügyi eljárás és a kvótahatározat kötelező szétosztási mechanizmusa között” – kezdte Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az 1951-es genfi egyezmény a menekültstátuszt egy ideiglenes védelemhez való jogként definiálja, amely csak addig tart, ameddig az üldözésre okot adó körülmény – például háború – fennáll, utána elenyészik. Ezzel szemben a kvótahatározat az Olaszországba és Görögországba érkező migránsokat osztaná el a többi tagállam között.

PestiSracok facebook image

Szánthó Miklós ugyanakkor kiemelte: a genfi és az arra épülő általános uniós szabályok értelmében menekültstátuszt csak az első biztonságos országban lehet igényelni, tehát ott, ahol a magát üldözöttnek mondó migráns élete „vándorlása” során először már nincsen veszélyben. Egy szír esetében ez például Törökország – ha onnan továbbáll, más országnak nem kötelessége menekültstátuszt biztosítani.

Az igazgató egyúttal arról is beszélt, hogy a genfi szabályozást az 1950-es, ’60-as évek realitásaira szabták: „arra, hogy a vasfüggöny mögötti kommunista diktatúrákból érkezők a keleti blokkal határos nyugati országokban folyamodhassanak menekültstátuszért”.

– mondta Szánthó, hozzátéve, hogy ez a liberális jogértelmezés aztán átszivárgott a nemzetközi bírósági joggyakorlatba és az uniós szabályokba, illetve azokon keresztül a tagállami bíróságok gyakorlatába is, mely „nyomásnak” a kezdeti „harc” után a bevándorlási hatóságok is engedtek. Így születtek meg az utóbbi 10-15 évben az uniós menekültügyi szabályok is – melyeket minden EU-s országnak át kellett ültetnie –, és ezen értelmezés mentén ténykedik az emberi jogi bíróság és az uniós bíróság is.

Szánthó Miklós szerint erre jó példa Szerbia vagy Horvátország esete, amelyeket „ a nyílt társadalom eszméjét valló emberi jogi, fundamentalista hálózat befolyására – nem biztonságos országnak minősítettek, miközben a magyar szabályok szerint is biztonságos országnak számítanak.

A szakember szerint jogi vitát azért nem érdemes folytatni ebben az egész kérdésben, mert nyilvánvaló, hogy nem menekült-, hanem bevándorláspolitikáról van szó, amellyel az EU-s vezetők Európa demográfiai és munkaerő-piaci gondjait szeretnék megoldani. Itt tehát világképek, világnézetek ütközése zajlik – mutatott rá az igazgató.

– fogalmazott Szánthó, aki szerint az, hogy a magyar hatóságok 1300 migránsnak menedékjogot biztosítottak – akik több ezer kilométer távolságból érkeztek – talán nem szerencsés, kivéve, ha kereszténységük miatt üldözöttekről van szó. Ez ellen azonban nemcsak a jogszabályok átalakításával, hanem a jogalkalmazóknak nyújtott jogértelmezési mankókkal is lehet tenni:

– hangsúlyozta az igazgató, aki szerint „a józan ész talajára kellene visszatérni, letörni a polkorrektség túlburjánzó befolyását, a nemzeti identitást megvédeni, és olyan állami, valamint uniós segélyezési programokat kialakítani, melyek túllépnek a nyugati országok posztkolonialista bűntudat-kultuszán”. Emellett – akár beavatkozás útján is – jobb viszonyokat kell teremteni helyben, a migránsokat kibocsátó fejletlen országokban – tette hozzá Szánthó Miklós.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát

NVNeugebauer Viktor Sport 2022 november 25.
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.

Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak

PPestiSrácok.hu Forró drót 2022 november 25.
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.