Pesti Srácok

Szánthó Miklós a PS-nek: Az 1300 menekült a genfi konvenció és nem a brüsszeli kvóta alapján kapott menekültstátuszt

Szánthó Miklós a PS-nek: Az 1300 menekült a genfi konvenció és nem a brüsszeli kvóta alapján kapott menekültstátuszt

Az, hogy amagyar hatóságok1300 migránsnak menedékjogot biztosítottak (akik több ezer kilométer távolságból érkeztek) talán nem szerencsés, kivéve, ha kereszténységük miatt üldözöttekről van szó – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az effajta gyakorlat ellen nemcsak a jogszabályok átalakításával, hanem a jogalkalmazóknak nyújtott jogértelmezési mankókkal is lehet tenni – mindenekelőtt azzal, hogy a magyar bíráknak nem szervez érzékenyítő tréningeket az igazságszolgáltatás.

Az elmúlt napokban nagy port kavart a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárának egy máltai lapnak adott nyilatkozata. Ebben Altusz Kristóf arról beszélt, hogy tavaly 1300-an kaptak menekültstátuszt Magyarországon, a kormány azonban ezt az érintettek biztonsága érdekében nem hozta nyilvánosságra. Az ellenzéki pártok és sajtóorgánumaik szerint mindez azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök titokban végrehajtotta a Soros-tervet, vagyis Magyarország befogadott 1300 menekültet, pont annyit, amennyit Brüsszel a kötelező betelepítési kvótában előírt. Hogy ez miért erős csúsztatás, azt korábban már megírtuk, most viszont jogi szempontból is körbejárjuk a témát az Alapjogokért Központ igazgatójának segítségével.

„Jogi szempontból mindenekelőtt tisztázni kell, hogy mi a különbség a genfi konvención alapuló menekültügyi eljárás és a kvótahatározat kötelező szétosztási mechanizmusa között” – kezdte Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az 1951-es genfi egyezmény a menekültstátuszt egy ideiglenes védelemhez való jogként definiálja, amely csak addig tart, ameddig az üldözésre okot adó körülmény – például háború – fennáll, utána elenyészik. Ezzel szemben a kvótahatározat az Olaszországba és Görögországba érkező migránsokat osztaná el a többi tagállam között.

PestiSracok facebook image

Szánthó Miklós ugyanakkor kiemelte: a genfi és az arra épülő általános uniós szabályok értelmében menekültstátuszt csak az első biztonságos országban lehet igényelni, tehát ott, ahol a magát üldözöttnek mondó migráns élete „vándorlása” során először már nincsen veszélyben. Egy szír esetében ez például Törökország – ha onnan továbbáll, más országnak nem kötelessége menekültstátuszt biztosítani.

Az igazgató egyúttal arról is beszélt, hogy a genfi szabályozást az 1950-es, ’60-as évek realitásaira szabták: „arra, hogy a vasfüggöny mögötti kommunista diktatúrákból érkezők a keleti blokkal határos nyugati országokban folyamodhassanak menekültstátuszért”.

– mondta Szánthó, hozzátéve, hogy ez a liberális jogértelmezés aztán átszivárgott a nemzetközi bírósági joggyakorlatba és az uniós szabályokba, illetve azokon keresztül a tagállami bíróságok gyakorlatába is, mely „nyomásnak” a kezdeti „harc” után a bevándorlási hatóságok is engedtek. Így születtek meg az utóbbi 10-15 évben az uniós menekültügyi szabályok is – melyeket minden EU-s országnak át kellett ültetnie –, és ezen értelmezés mentén ténykedik az emberi jogi bíróság és az uniós bíróság is.

Szánthó Miklós szerint erre jó példa Szerbia vagy Horvátország esete, amelyeket „ a nyílt társadalom eszméjét valló emberi jogi, fundamentalista hálózat befolyására – nem biztonságos országnak minősítettek, miközben a magyar szabályok szerint is biztonságos országnak számítanak.

A szakember szerint jogi vitát azért nem érdemes folytatni ebben az egész kérdésben, mert nyilvánvaló, hogy nem menekült-, hanem bevándorláspolitikáról van szó, amellyel az EU-s vezetők Európa demográfiai és munkaerő-piaci gondjait szeretnék megoldani. Itt tehát világképek, világnézetek ütközése zajlik – mutatott rá az igazgató.

– fogalmazott Szánthó, aki szerint az, hogy a magyar hatóságok 1300 migránsnak menedékjogot biztosítottak – akik több ezer kilométer távolságból érkeztek – talán nem szerencsés, kivéve, ha kereszténységük miatt üldözöttekről van szó. Ez ellen azonban nemcsak a jogszabályok átalakításával, hanem a jogalkalmazóknak nyújtott jogértelmezési mankókkal is lehet tenni:

– hangsúlyozta az igazgató, aki szerint „a józan ész talajára kellene visszatérni, letörni a polkorrektség túlburjánzó befolyását, a nemzeti identitást megvédeni, és olyan állami, valamint uniós segélyezési programokat kialakítani, melyek túllépnek a nyugati országok posztkolonialista bűntudat-kultuszán”. Emellett – akár beavatkozás útján is – jobb viszonyokat kell teremteni helyben, a migránsokat kibocsátó fejletlen országokban – tette hozzá Szánthó Miklós.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)