Pesti Srácok

Konrád után Parászka: A magyarok akasztását beígérő román kormányfőt mosdatja a HVG

Konrád után Parászka: A magyarok akasztását beígérő román kormányfőt mosdatja a HVG

A romániai nacionalizmust éppen a magyarok táplálják, a román miniszterelnök éppenhogy nyugalomra intett - állítja a HVG egyik publicistája, Mihai Tudose azon kijelentéséről, miszerint felakasztaná, aki székely zászlót mer kitűzni Erdélyben. Parászka Boróka azt is hozzátette, hogy Tudose "általában a romániai intézmények működéséről és működtetéséről beszélt, miközben azt ismételgette: nyugodtság, nyugodtság, nyugodtság". A Parásza-jelenségben ugyanakkor véleményünk szerint nem csak az igazolódott be, hogy Gyergyószentmiklóson is megterem a vörös szegfű, és hogy az újságírónő kitűnő propagandista lehetett volna a rendszerváltás előtt, de az is, hogy a magyarországi balliberális holdudvar - politikusaik minden ellentétes nyilatkozata dacára - nem szakított nemzetellenes, kényszeresen relativizáló hozzáállásával.

Most még egy kicsit megy a küzdelem a székely zászlóért, aztán, nemsokára, amikor végleg lefut a meccs, össze lehet tűrögetni a székely lobogókatezt a kitűnő véleményt osztotta meg a HVG jobbra érdemes olvasóival, akik Parászka Boróka tollából olvashatták el mindezt. Parászka élő példája annak, hogy bizony Gyergyószentmiklóson is megterem a vörös szegfű, emellett személyében kitűnő eszközre lelt a liberális magyar baloldal, hogy kényszeres relativizáló hajlamukat kielégíthesse, ráadásul egy erdélyi magyar nő.

Tudose tulajdonképpen nyugalomra intett

Parászka Boróka zavaros magyarázkodásait azzal indítja a „zászlós, akasztós” (SIC!) ügyben, hogy Tudose az inkriminált műsorban valójában éppenhogy meg akarta úszni a magyar témát, többször hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdésekben nyugodtan kell eljárni, különösen a gyulafehérvári centenáriumi évben. Tudose állítólag arról is beszélt, hogy a magyarországi politikusok akarják majd a centenáriumi év miatt szítani a viszályt. Ezután pedig csak úgy mellékesen jegyezte meg a román miniszterelnök, hogy

PestiSracok facebook image

Parászka azzal is védelmébe veszi Tudose-t, hogy a miniszterelnök tulajdonképpen nem mondta ki az akasztás szót, „azt különösen nem, hogy úgy általában székelyeket, magyarokat akasztana, hanem helyi felelősöket emlegetett”. Annyit olvas ki Tudose szavaiból, hogy a miniszterelnök tulajdonképpen „általában a romániai intézmények működéséről és működtetéséről beszélt, miközben azt ismételgette: nyugodtság, nyugodtság, nyugodtság”. Parászka vélhetően egyedül marad azzal a kurta-furcsa nézetével, hogy tulajdonképen egy szerencsétlen nyilatkozatról van szó. Véleménye ugyanakkor arról árulkodik, egy boldogabb korban Parászka mind a Kádár-, mind a Ceausescu-rendszer propagandistájaként kitűnően megállta volna a helyét, amelyet ebben a csúf 21. században valahogy nem talál.

Tudose román miniszterelnök magyarokat akasztana.

A román nacionalizmust a magyar táplálná?

Több szót nem is veszteget a balos véleményvezér Tudose kijelentésére, írása második felében gyorsan arra tereli a figyelmet, hogy nincs egyetértés a magyar bal-, és jobboldalon, hogy „hogyan is lehet képviselni az 1918-2018-as centenáriumi évben”. Szerinte a román ünnep – magyar gyászév idejére ahhoz, hogy a magyar méltóság ne szenvedjen csorbát „széles körű társadalmi vitára, mit is jelent, ha jelent egyáltalán valamit, a magyar méltóság”. Az írás akkor éri el mélypontját, amikor kijelenti, „a román nacionalizmust a magyar táplálja”, mivel az erős NATO-kontroll alatt álló Romániának nem is érdeke az etnikai konfliktus. Szerinte ezért ismételgette az akasztás mellett annyit Tudose, hogy nyugalom. Ráadásul Parászka szerint az adótörvények és a román közigazgatás átszervezése miatt az önkormányzatok egyre nagyobb bevételtől esnek el, kulcsfontosságú magyar kulturális, oktatási intézmények működtetéséről mondanak le, inkább ezekkel kellene foglalkozni, mint az autonómiatörekvésekkel.

-zárja sorait.

Parászka ment ki a kárhozatból

Mivel valódi liberális ellenzék hiányában a sajtó egyre inkább rászokik arra, hogy politikusok helyett újságírók egymás ellen hajtsanak végre karaktergyilkosságot, Parászka Boróka írását is inkább jelenségként értelmeznénk, amely a HVG, a 168óra a Magyar Narancs és hasonló öröklött megmondóműhelyeink folytonos relativizáló, az érték nevében félreértrelmező, végeredményben cinikus és felelőtlen hozzáállását hivatott bizonyítani. És hogy mi is relativizáljunk, 2013-ban Parászka Boróka ellen a tizennyolcból tizenöt munkatársa írt petíciót a marosásárhelyi rádiónál, amelyben súlyos szakmai vétségekkel, minősíthetetlen magaviselettel vádolják kollégájukat, valamint felróják, hogy nem tartja tiszteletben a közszolgálatiság alapkövetelményeit, műsorai mellőzik a kiegyensúlyozottságot és pártatlanságot, továbbá téma- és alanyválasztásában is részrehajló. Mint akkor fogalmaztak,

Mindezen előnyös tulajdonságaiért a baloldal ugyanakkor Bossányi Katalin-díjjal tüntette ki Parászkát, aki így fölkerült a Kálmán Olga, Aczél Endre, Friss Róbert vagy Friderikusz Sándor fémjelezte baloldali Parnasszusra. A laudációban így írnak Parászkáról:

Ezért melyik baloldali érdekkör tünteti majd ki Parászkát?

Az ugyanakkor nyitott kérdés marad, hogy az ellenzéki erők éppen melyik szócsövévé formálódott Parászka szája. Azt már ő maga megemlíti, hogy szerinte elsietett módon az LMP Ungár Péter szeméyében azonnali diplomáciai fellépést és bocsánatkérést sürgetett a Fideszhez hasonlóan. Emellett ráadásul az MSZP is nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben Mesterházy Attila a román ideológiai testvérpártnak és Tudosénak szóló üzenetében úgy fogalmazott, „a romániai magyarságot és annak képviselőit létében fenyegető nyilatkozatát azonnal vonja vissza és kérjen bocsánatot”. Mint hozzátette,

Gyurcsány Ferencet ebben a kérdésben is hamarabb utólérni, mint a sánta kutyát, ugyanis hiába biztosította minden megbecsüléséről a határon túli magyarokat kampánynyitó beszédében, a szavazati jogukat azért elvenné, és azért sem emelne szót, ha lámpavasra húznák némelyiküket, hiszen jelenleg a „ne a magyarok fizessék az urkánok nyugdíját” demagógia-tojásán költ. Hogy Parászkát végül melyik baloldali érdekkör tűnteti ki fentebb ismertetett véleményéért, egyelőre nem tudni. Arra azonban kíváncsiak lennénk, a portál öreg marxista ideológusa, az Erdélyből átdobott Tamás Gáspár Miklós mégis mit gondolhat az akasztgatós román politikusról.

Közben a Facebook-ot ellepték a székely zászlós képek, egyre több jobboldali, határon túli magyarokért aggódó honfitársunk áll ki a székelyek mellett úgy, hogy profilképéhez egy székely zászlót is odatűz.

A vezető képen Parászka Boróka látható. Fotó: nol.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Háromgyermekes postáskisasszonnyal, a pártklub kalandos múltú sztárjával bukott le Jakab Péter

Exkluzív 2021 november 24.
Háromgyermekes édesanya Molnár Enikő, Jakab Péter kabinetfőnöke, akivel lebukott a Jobbik elnöke – tudta meg a PestiSrácok.hu. Hétfőn a Bors hozott hozott nyilvánosságra egy videofelvételt, amelyen az látható, hogy Jakab egy budapesti lakásnál várja a nőt, majd széttárt karokkal rohan elé, másnap reggel pedig nagy körültekintéssel, együtt is távoztak a lakásból. Az azóta megjelent cikkek szerint Jakab autója többször is ennél a lakásnál parkolt és olyan fotó is nyilvánosságra került, amelyen a Jobbik elnöke egy bőrönddel érkezik a lakáshoz. Kedden pedig arról írt a Bors, hogy bár Molnár Enikő letagadta, hogy Jakab ezúttal is nála töltötte az éjszakát, később úgy menekítették ki a politikust a lakásból. Jakab Péter persze tagad és perrel fenyeget mindenkit, azt próbálja elhitetni, hogy csak munkakapcsolat fűzi a kabinetfőnökéhez, és egész éjszakákon át csak dolgoznak.