Pesti Srácok

Konrád után Parászka: A magyarok akasztását beígérő román kormányfőt mosdatja a HVG

Konrád után Parászka: A magyarok akasztását beígérő román kormányfőt mosdatja a HVG

A romániai nacionalizmust éppen a magyarok táplálják, a román miniszterelnök éppenhogy nyugalomra intett - állítja a HVG egyik publicistája, Mihai Tudose azon kijelentéséről, miszerint felakasztaná, aki székely zászlót mer kitűzni Erdélyben. Parászka Boróka azt is hozzátette, hogy Tudose "általában a romániai intézmények működéséről és működtetéséről beszélt, miközben azt ismételgette: nyugodtság, nyugodtság, nyugodtság". A Parásza-jelenségben ugyanakkor véleményünk szerint nem csak az igazolódott be, hogy Gyergyószentmiklóson is megterem a vörös szegfű, és hogy az újságírónő kitűnő propagandista lehetett volna a rendszerváltás előtt, de az is, hogy a magyarországi balliberális holdudvar - politikusaik minden ellentétes nyilatkozata dacára - nem szakított nemzetellenes, kényszeresen relativizáló hozzáállásával.

Most még egy kicsit megy a küzdelem a székely zászlóért, aztán, nemsokára, amikor végleg lefut a meccs, össze lehet tűrögetni a székely lobogókatezt a kitűnő véleményt osztotta meg a HVG jobbra érdemes olvasóival, akik Parászka Boróka tollából olvashatták el mindezt. Parászka élő példája annak, hogy bizony Gyergyószentmiklóson is megterem a vörös szegfű, emellett személyében kitűnő eszközre lelt a liberális magyar baloldal, hogy kényszeres relativizáló hajlamukat kielégíthesse, ráadásul egy erdélyi magyar nő.

Tudose tulajdonképpen nyugalomra intett

Parászka Boróka zavaros magyarázkodásait azzal indítja a „zászlós, akasztós” (SIC!) ügyben, hogy Tudose az inkriminált műsorban valójában éppenhogy meg akarta úszni a magyar témát, többször hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdésekben nyugodtan kell eljárni, különösen a gyulafehérvári centenáriumi évben. Tudose állítólag arról is beszélt, hogy a magyarországi politikusok akarják majd a centenáriumi év miatt szítani a viszályt. Ezután pedig csak úgy mellékesen jegyezte meg a román miniszterelnök, hogy

PestiSracok facebook image

Parászka azzal is védelmébe veszi Tudose-t, hogy a miniszterelnök tulajdonképpen nem mondta ki az akasztás szót, „azt különösen nem, hogy úgy általában székelyeket, magyarokat akasztana, hanem helyi felelősöket emlegetett”. Annyit olvas ki Tudose szavaiból, hogy a miniszterelnök tulajdonképpen „általában a romániai intézmények működéséről és működtetéséről beszélt, miközben azt ismételgette: nyugodtság, nyugodtság, nyugodtság”. Parászka vélhetően egyedül marad azzal a kurta-furcsa nézetével, hogy tulajdonképen egy szerencsétlen nyilatkozatról van szó. Véleménye ugyanakkor arról árulkodik, egy boldogabb korban Parászka mind a Kádár-, mind a Ceausescu-rendszer propagandistájaként kitűnően megállta volna a helyét, amelyet ebben a csúf 21. században valahogy nem talál.

Tudose román miniszterelnök magyarokat akasztana.

A román nacionalizmust a magyar táplálná?

Több szót nem is veszteget a balos véleményvezér Tudose kijelentésére, írása második felében gyorsan arra tereli a figyelmet, hogy nincs egyetértés a magyar bal-, és jobboldalon, hogy „hogyan is lehet képviselni az 1918-2018-as centenáriumi évben”. Szerinte a román ünnep – magyar gyászév idejére ahhoz, hogy a magyar méltóság ne szenvedjen csorbát „széles körű társadalmi vitára, mit is jelent, ha jelent egyáltalán valamit, a magyar méltóság”. Az írás akkor éri el mélypontját, amikor kijelenti, „a román nacionalizmust a magyar táplálja”, mivel az erős NATO-kontroll alatt álló Romániának nem is érdeke az etnikai konfliktus. Szerinte ezért ismételgette az akasztás mellett annyit Tudose, hogy nyugalom. Ráadásul Parászka szerint az adótörvények és a román közigazgatás átszervezése miatt az önkormányzatok egyre nagyobb bevételtől esnek el, kulcsfontosságú magyar kulturális, oktatási intézmények működtetéséről mondanak le, inkább ezekkel kellene foglalkozni, mint az autonómiatörekvésekkel.

-zárja sorait.

Parászka ment ki a kárhozatból

Mivel valódi liberális ellenzék hiányában a sajtó egyre inkább rászokik arra, hogy politikusok helyett újságírók egymás ellen hajtsanak végre karaktergyilkosságot, Parászka Boróka írását is inkább jelenségként értelmeznénk, amely a HVG, a 168óra a Magyar Narancs és hasonló öröklött megmondóműhelyeink folytonos relativizáló, az érték nevében félreértrelmező, végeredményben cinikus és felelőtlen hozzáállását hivatott bizonyítani. És hogy mi is relativizáljunk, 2013-ban Parászka Boróka ellen a tizennyolcból tizenöt munkatársa írt petíciót a marosásárhelyi rádiónál, amelyben súlyos szakmai vétségekkel, minősíthetetlen magaviselettel vádolják kollégájukat, valamint felróják, hogy nem tartja tiszteletben a közszolgálatiság alapkövetelményeit, műsorai mellőzik a kiegyensúlyozottságot és pártatlanságot, továbbá téma- és alanyválasztásában is részrehajló. Mint akkor fogalmaztak,

Mindezen előnyös tulajdonságaiért a baloldal ugyanakkor Bossányi Katalin-díjjal tüntette ki Parászkát, aki így fölkerült a Kálmán Olga, Aczél Endre, Friss Róbert vagy Friderikusz Sándor fémjelezte baloldali Parnasszusra. A laudációban így írnak Parászkáról:

Ezért melyik baloldali érdekkör tünteti majd ki Parászkát?

Az ugyanakkor nyitott kérdés marad, hogy az ellenzéki erők éppen melyik szócsövévé formálódott Parászka szája. Azt már ő maga megemlíti, hogy szerinte elsietett módon az LMP Ungár Péter szeméyében azonnali diplomáciai fellépést és bocsánatkérést sürgetett a Fideszhez hasonlóan. Emellett ráadásul az MSZP is nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben Mesterházy Attila a román ideológiai testvérpártnak és Tudosénak szóló üzenetében úgy fogalmazott, „a romániai magyarságot és annak képviselőit létében fenyegető nyilatkozatát azonnal vonja vissza és kérjen bocsánatot”. Mint hozzátette,

Gyurcsány Ferencet ebben a kérdésben is hamarabb utólérni, mint a sánta kutyát, ugyanis hiába biztosította minden megbecsüléséről a határon túli magyarokat kampánynyitó beszédében, a szavazati jogukat azért elvenné, és azért sem emelne szót, ha lámpavasra húznák némelyiküket, hiszen jelenleg a „ne a magyarok fizessék az urkánok nyugdíját” demagógia-tojásán költ. Hogy Parászkát végül melyik baloldali érdekkör tűnteti ki fentebb ismertetett véleményéért, egyelőre nem tudni. Arra azonban kíváncsiak lennénk, a portál öreg marxista ideológusa, az Erdélyből átdobott Tamás Gáspár Miklós mégis mit gondolhat az akasztgatós román politikusról.

Közben a Facebook-ot ellepték a székely zászlós képek, egyre több jobboldali, határon túli magyarokért aggódó honfitársunk áll ki a székelyek mellett úgy, hogy profilképéhez egy székely zászlót is odatűz.

A vezető képen Parászka Boróka látható. Fotó: nol.hu

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.