Saját gondjai megoldása helyett vakon erőlteti a moralizáló haladó ideológiát az EU
Az Európai Unió jelen formájában a német hegemónia háború nélküli bebiztosításáról szól, és ezt szolgálja az is, hogy le akarják bontani a nemzeti és családi közösségeket, de még az európai embert is, hogy egy globalista, kozmopolita embertípust tegyenek a helyére – derült ki Václav Klaus geopolitikai előadásából az Európa jövője című konferencián. Az ezt követő panelbeszélgetés résztvevői szerint, a moralizálás és a progresszió helyett a versenyképesség növelésével és a demográfiai helyzet javításával kellene foglalkozni, mert különben az EU a gazdasági ereje ellenére is gyenge marad. Schmidt Mária hozzátette, hogy gyorsan fel kéne hagyni a gyarmatosító hangnemmel, amivel a haladó ideológiát rénk kényszerítik, és az európai nemzeteket összekötő kapcsokat kéne keresnie az Európai Uniónak.
Európa kulturális entitás, nem politikai, és csak szeretne geopolitikai játékos lenni – közölte nyitóelőadásában a volt cseh állam- és kormányfő. Oroszországra nem tekint veszélyként Václav Klaus, csak az egyik globális erőt látja benne, amely az Egyesült Államokhoz vagy a felemelkedő és szükségtelenül démonizált Kínához hasonlóan, a saját érdekeit próbálja érvényesíteni. Úgy vélekedett, hogy az európai elit a saját ürességét próbálja leplezni az oroszoktól rettegéssel. A nagyhatalmak felsorolásából nem jól jött ki azonban Európa, amely Klaus szerint vergődik.
Nem lehet mesterségesen egyesíteni, mert az emberek szabadok akartak lenni, nem egyesítettek
– fogalmazott. A páneurópai álmokat kiherélte a Brexit, a német–francia tengelyben pedig az egyik fél túl gyenge ahhoz, hogy komolyan vehető partner legyen, így az Európai Unió valójában a német hegemónia bebiztosításáról szól, csak ezúttal háború nélkül – adott kendőzetlen jellemzést a cseh politikus, hozzátéve:
A német hegemónia viszont nem az, amire akár a magyarok, akár a csehek vágynak.
Három dolgot sorolt fel, amelyeket aláásnak az európai szuperállam megteremtése érdekében. A nemzetállamokat összemossák a nacionalizmussal, és rájuk kenik a korábbi háborúk kirobbanását, a régiók előtérbe helyezésével pedig le akarják bontani őket. A társadalom alapvető építőelemének számító családot a feminizmussal és a genderelmélettel akarják aláásni, és magát az európai embert is megpróbálják lebontani európai gyökerek nélküli tömegek betelepítésével, létrehozva egy új emberideált, a Homo Bruxellarumot – fogalmazott Klaus.
Különböző kultúrkörök vagy kozmopolita világember?
Fő problémának az univerzalizmust hirdető, azt mindenki számára célként kitűző propagandát nevezte. Ez egyetlen, tagolatlan világközösségben, világkultúrában és kozmopolita embertípusban hisz, és tagadja a Nyugat és a többi világrész közti bárminemű különbséget. Václav Klaus Huntingtont idézve hangsúlyozta, hogy a különböző kultúrkörök mást-mást gondolnak az Isten és ember, egyén és csoport, állampolgár és állam, szülők és gyermek, férj és feleség közti kapcsolatról, jogokról és felelősségekről, szabadság és hatalom, egyenlőség és hierarchia viszonyáról, és ezek a hosszú évszázadok alatt kialakult különbségek nem is fognak eltűnni.
A globális kitekintés után a V4 csoporttal kapcsolatban fogalmazta meg kérdéseit. Elmondható a V4-ekről, hogy a politika aktív alakítójává váltak? Elég homogének az érdekeik? Képesek a saját független politikájukat érvényesíteni a Lisszaboni Szerződés utáni Európában? A V4 projekt hiteles válasz az európai kontinens dedemokratizálására irányuló kísérletekre?
Szerintem mindegyikre negatív a válasz
– lohasztotta le a hallgatóságát.
Európa gazdag, de gyenge
A geopolitikai kihívásokról szóló panelbeszélgetés kezdetén Alexandr Vondra korábbi cseh védelmi miniszter, külügyminiszter és európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy 1990-ben vissza akartunk térni a nyugathoz, de a térségünk geopolitikai szempontból sosem volt Nyugat-Európa része, ugyanakkor egész Európa sorsára hatással levő periféria volt. Vondra kifejtette, hogy hiába született meg nem sokkal a 2008-as válság előtt a lisszaboni szerződés azzal a szlogennel, hogy tegyük Európát globális játékossá, ehhez képest a britek kilépésével hadászatilag, kulturálisan és gazdaságilag is gyengébbek lettünk. Szerinte fel kéne hagyni a versenyképességet csökkentő, moralizáló kezdeményezésekkel és a nyomasztó progresszióval.
A portugál Mário David, az Európai Néppárt volt alelnöke az EU további bővítését tartja legfontosabbnak, a bővítési fáradtságot pedig képmutatásnak nevezte. Európa szerinte olyan gazdasági hatalom, amely politikailag a lábát sem tudja megmozdítani, így irigyelni fogják a gazdagságáért, de nem fogják komolyan venni politikailag. David demográfiai szempontból is megkongatta a vészharangot. Ismertetett egy EU-becslést, amely szerint a most tízmilliós Portugália lakossága 8 millióra esik vissza 2040-ig, a 11 milliós Belgium lakosságát viszont a nagy mértékű bevándorlás miatt 16 millióra becsüli ugyanakkorra.
Tomáš Strážay, a Szlovák Külügyi Társaság vezető kutatója a V4-es összefogás változó körülmények közti, ciklusoktól függetlenül szilárdságát méltatta. Informális együttműködés, ezért rugalmas – sorolta az előnyei között –, viszont az intézményesítettség hiánya miatt korlátozott a mozgástere. Úgy vélekedett, hogy az EU és a NATO eszköztárával lehetne jelentős játékossá tenni a V4-et, de közben kerülni kell az átfedéseket, hiszen a V4-nek nem az a feladata, hogy versenyezzen az Európai Unióval, hanem azon belül kell növelnie a hatékonyságot. Kifejtette, hogy a V4-nek erős a reputációja az EU-csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokban is, ezért szerepmodellként is szolgálhat számukra.
Egyenrangú államok közössége az EU?
A hidegháborús projektként létrejött EU elavult, és újra kell gondolni, hogy az új helyzetben hogyan működhet jól, mert a XXI. században nem működnek már a XX. századi megoldások – jelentette ki Schmidt Mária történész.
Nincs egységes Európa, nem forrt egységbe a volt szocialista blokk és a Nyugat, minket csak becsatlakoztattak, a piacunk érdekli őket, a tapasztalataink és igényeink viszont nem.
Arról is beszélt, hogy fel kell tenni a kérdést, egyenjogú országok közössége-e még az Európai Unió? Mint mondta, Magyarországnak rossz tapasztalata van azzal, ha a fejünk fölött egyezkednek a németek meg az oroszok a legmagasabb politikai szinten, ahogy például az Északi Áramlatnál is tették. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Európa mindent akar ahelyett, hogy azt akarná, amiben meg lehet egyezni. Ezért gyorsan be kéne fejezni a gyarmatosító attitűdöt, a progresszív agymosást, és a feszültségkeltés helyett azt kéne keresni, ami összeköt minket.
A felelősség kérdését is boncolgatta Schmidt Mária, és kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak már azért le kellett volna mondania, mert nem tudta megakadályozni a britek súlyos következményekkel járó kilépését. Ugyancsak a felelősség tárgykörébe illeszkedően idézte fel, hogy a Lehman Brothers AAA hitelminősítés mellett ment csődbe 2008-ban, és amikor számonkérték a hitelminősítőket, széttárták a karjukat, hogy ez csak a véleményük volt, de ők nem felelősek érte. Ugyanilyennek mondta Schmidt Mária a civil szervezeteket, amelyek megcsinálták például a színes forradalmakat, folyton véleményt mondanak, de nem felelősek a véleményükért és azok hatásaiért.
