Minden apró lépés számít az erdélyi magyarságnak – interjú Toró T. Tiborral

Végighallgattuk, hogy milyen izgalmas programok várhatók, egy dologról azonban nem esett szó. Mostanában a román állam részéről több ellenséges lépést láthattunk: mennyire nyomhatja rá a bélyegét mindez a fesztiválra? Mennyire lehet Tusványos a béke szigete?

A román-magyar viszony és Tusványos összefüggenek, mindig rányomja a bélyegét, nem légüres térbe szerveződik az esemény. Amikor feszült a román-magyar viszony, akkor a szervezők is nagyobb nehézségekkel néznek szembe, ez konkrétan a szervezési kérdésekben is megjelenik, és ez az előadók mennyiségében és minőségében is megmutatkozik. Nem számítok masszív román jelenlétre az idén. Pontosan azért, mert bármennyire akarjuk is leplezni vagy nem leplezni, és bár nincs a politikai fősodor napirendjén, de igen feszült a román-magyar viszony. Ennek az a következménye általában, hogy a politikus előadók nem nagyon jönnek el. Ki szoktuk váltani veterán harcosokkal, főleg a civil társadalom értelmiségi elitje révén, akik rendszeresen jönnek Tusványosra és értékelik a tábor hangulatát és egyáltalán azt, hogy lehet szabadon beszélni mindenről. A centenáriumi év miatt jobban átszövi a témákat a magyar-román viszony, több ehhez kapcsolódó kerekasztalt is tervezünk. Idén száz éves a román a nemzetállam, vonjuk meg a mérlegét, hogy mire lehet nekünk jó ez a centenárium. Azon túl, hogy a románok ünnepelnek, arra is jó lehet nekünk, hogy kimondjunk bizonyos dolgokat. Tehát a magyarok számára ez lehetőség, nem is akarunk elbújni előle, de nagyon közvetlen és szikrázó párbeszédre ebben a témában nem számíthatunk. Mi elmondjuk a magunkét erről is és minden másról.

Léteznek magyarellenes megnyilvánulások, ez és a román demokrácia elcsökevényesedése, a román igazságszolgáltatás és a román politikum gyerekbetegségei, melyek meghatározzák jelenleg a román-magyar viszonyt és a mi "szabadságharcunkat" is. Ezek mind ott vannak Tusványos napirendjén, de nem várom azt, hogy ettől megdöbbennek, megvilágosodnak és másképp fog telni az élet ezután.

Ez azt jelenti, hogy vannak román meghívottak, csak nem jönnek el nagyobb számban?

Minden évben törekszünk arra, hogy minél több meghívottat hozzunk, ez folyamatosan egy kis frusztráció a szervezőcsapatnak, hiszen nem mindig sikerül elhozni azokat az előadókat, akiket szeretnénk. Szerencsére mindig vannak olyanok, akik a problémák ellenére eljönnek, ez az idén sem lesz másképp. De olyan sikerre, mint amikor a román államelnök és a magyar miniszterelnök tartottak közösen fórumot, azt az idén nem tűzhetjük ki célul. Mindezek ellenére lesznek román előadók is.

Segíthet a magyar-román viszony rendezésében, ha a fesztiválon részt vesznek románok? Segítheti ez a párbeszédet?

Több kísérletet is tettünk korábbi években, hogy hozzunk szervezetten román előadókat, voltak is kisebb sikerek, de ez a rész nem kapta meg a kellő fontosságot, ez az idén sem lesz másképp. Jövőre lesz a fesztivál harmincadik évfordulója, akkorra sok ötletet tartogatunk, mérleget szeretnénk vonni a harminc évről. Abban és akkor ott van a helyük azoknak is, akik már sokszor jelentek meg és kezdeményezően vettek részt a magyar-román viszonnyal kapcsolatos párbeszédben. De alapvetően ez nem a románok szabadegyeteme és fesztiválja. Idén szóba kerül a transzszilvanizmus kérdése, mely nem csupán magyar specialitás. Erdély a román-magyar együttélés fontos tere, ezért a transzszilvanizmussal is próbáljuk színesíteni a témaköröket. Hogy mekkora sikere lesz, nem tudom, mert a kardcsörgetés egy kicsit elnyomja az ilyen jellegű próbálkozásokat, – ahogy említettem is – nem számítok áttörésre ebben a kérdésben.

Másképp nézve úgy is feltehetjük a kérdést, hogy itt lesz ez az összmagyar fesztivál – mennyiben lehet ez ebben a felfokozott helyzetben magas labda a román fél részéről? Várható-e provokáció, készülnek-e a szervezők ilyesmire?

Mi is figyelünk erre, hogy ne legyen, próbálunk erre nem alkalmat adni. Ürügyet azonban bárki találhat, ha akar. A múltban kialakult a békés egymás mellett élés ebben a témában, hogy Tusványost nem bántják. Tudják, hogy a magyar miniszterelnök is részt vesz a szabadegyetemen, fontos fórum ez minden évben. Azt is mondhatjuk, hogy várni fogják, hogy mit fog mondani Orbán Viktor július utolsó hetében Tusványoson. Ezt követően a román és a magyar belpolitikában egyaránt hetekig meghatározza a közhangulatot ez a beszéd, de Európában is egyre inkább tényezővé válnak a Tusványoson elhangzottak. Ezt tehát a román állam tiszteletben tartja, hiszen Magyarországnak és Romániának igen sok közös érdeke van jelenleg ebben az átalakuló Európában. Tudják, hogy ez egy fontos rendezvény a Fidesznek, a magyar kormánynak, nem akarnak ujjat húzni vele itt.

Magas szintről tehát nem várható hergelés...

Nem, magas szintről nem, alacsonyabb szintről igen. Vannak ügyeletes székelyföldi román huhogók, akik féltik a román nemzetet. Ezek a körök ilyenkor aktivizálódni szoktak, de ezt megtanultuk kezelni. Megpróbáljuk az ilyen szituációkat gyorsan lokalizálni és elfojtani, hogy ne törjön ki belőle nagyobb botrány. Mi megpróbálunk az ilyen helyzeteknek elébe menni, mi sem hergelünk. Centenáriumi év egyszer van (a román állam száz éves), így inkább arról szeretnénk majd beszélni, hogy mi nem történt meg eddig és mit lehetne tenni a jövőben, hiszen a mi érdekünk is a magyar-román viszony normalizálása. Hosszútávon a magyar és a román nemzetpolitikának egyaránt érdeke a viszony rendezése, nekünk, erdélyi magyaroknak pedig ugyancsak ez az érdekünk, hogy normalizálódjon a viszony. Tabuk nélkül szeretnénk beszélni olyan kérdésekről is, amelyekről eddig nem lehetett.

Ilyen például az autonómia kérdése, melyre már több kísérletet is tettünk változó sikerrel, hogy bevigyük a román politika asztalára. Néha úgy tűnik, hogy sikerül áttörni a falat, aztán gyorsan újra befalazzák az eredményeket. Most ott tartunk, hogy ismét napirenden volt a parlamentben a székelyföldi autonómiatörvény, amit érdemi vita nélkül leszavaztak. Mi az érdemi vitát hiányoljuk, a leszavazásra számítottunk, annyi reálpolitikai érzékkel rendelkezünk, hogy megértsük, ilyen könnyen ez nem megy. Úgy állunk hozzá, ha egy centivel közelebb megyünk a kérdéshez, annak már megvan az eredménye, minden apró lépés számít, minden évben erre törekszünk és Tusványos is egy ilyen kis lépés ebben a folyamatban. Előbb-utóbb megreped az a fal és történhet valami. A fesztivál háttérbeszélgetései, a magyar miniszterelnök beszéde, alacsonyabb szinteken román-magyar megbeszélések is zajlanak, ezek hozadéka mind-mind később látszik meg.

A cél tehát: apró lépésekkel előre?

Igen, olyan típusú történések ezek, hogy csak a jövőben lesz majd hozadékuk, de addigra már elfelejtjük, hogy ennek a gyökere itt volt. Fotók: MTI