Libanoni egyházfő: Magyarország a keresztény civilizáció megőrzését támogatja
A nemzetközi közösség, így Magyarország segítségét kérte a kereszténység gyökerét jelentő közel-keleti közösségek fennmaradásához Bechara Boutros Raï maronita pátriárka augusztusi budapesti látogatása alkalmával. A libanoni keresztény egyházi vezető ugyanakkor nagyra becsülte hazánk azon álláspontját, hogy az iraki és szíriai menekülteket a visszatérésben és a helybenmaradásban kell segíteni. Helyesnek nevezte továbbá, hogy Magyarország a keresztények támogatása révén segíti a közösségek, a keresztény civilizáció megőrzését. Ismert, a közel-keleti keresztény örökség megmentése érdekében ajánlott fel a magyar kormány nemrégiben jelentős pénzügyi támogatást. A pátriárka látogatása alkalmával bejelentették, egy újabb magyar program keretében családsegítő központ és szakképző tanműhely épül Libanonban, amely szintén a helybenmaradást ösztönzi majd.
Bechara Boutros Raï, Antióchia maronita pátriárkája Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes meghívására érkezett Budapestre augusztus 20-án. A látogatás kapcsán Erdő Péter arról beszélt, a pátriárka átéli az ottani helyzet minden nyomorúságát és veszélyét, hiszen tudvalévő, hogy Libanonban rengeteg a menekült. Ennek ellenére a közel-keleti egyházi vezetők azt hangsúlyozzák, hogy a hívek maradjanak hűek őseik földjéhez, maradjanak hűek ősi kereszténységükhöz. A bíboros, prímás megemlítette, hogy mi magyarok is próbálunk segíteni a lehetőségeinkhez képest, a katolikus egyház többször rendezett karitatív gyűjtést.
A pátriárka látogatása azt mutatja, hogy szoros a testvéri kapcsolatunk és megbecsülik a segítőkészséget és az őszinte segíteni akarást, ami fontos, mert a keresztények egyetlen nagy családot alkotnak
- mondta Erdő Péter.
Mint arról nemrégiben beszámoltunk, a magyar állam segítségének köszönhetően harminchárom történelmi jelentőségű templom és egyházi épület újulhat meg a közeljövőben Libanonban, a listán szerepel például a nyolcszáz éves, Szmarzsbelban található maronita Nagyasszony-templom és zarándokhely is. A magyar állam által finanszírozott projekt 2,5 millió euró költségvetéssel bír, a munkálatokat a Libanoni Régészeti Igazgatóság felügyeli a Szentlélek Katolikus Egyetem közreműködésével. A közel-keleti és a nyugati keresztény egyházak szoros együttműködésére utalhat, hogy a tavalyi év végén a cseh, horvát, lengyel, szlovák és magyar katolikus püspökök gyűjtésének eredményeként 450 ezer eurós adományt tudtak eljuttatni a libanoni keresztény egyházaknak. Emellett a Hungary Helps állami segélyprogram több missziója is érintette a régiót.
A nemzetközi közösség segítségére is szükség van a keresztény civilizáció megőrzéséhez
Az egyik legjelentősebb és legősibb, a háborúk és üldöztetés ellenére is kitartó közel-keleti keresztény közösség vezetőjeként üdvözölt pátriárkát Áder János köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotában, majd miniszteri szintű egyeztetéseket folytatott. A budapesti Szent István-napi körmenet előtti szentmisén Erdő Péter bíboros felajánlotta a püspöki pásztorbotot a pátriárkának, aki ilyen módon részt vett a menet vezetésében. A maronita egyházfő a köztévének nyilatkozva látogatása kapcsán arról beszélt, véleménye szerint szükséges a nemzetközi közösség, így Magyarország segítsége is a kereszténység gyökerét jelentő közel-keleti közösségek fennmaradásához. Hangsúlyozta, a közel-keleti keresztények, akik a térség őslakosságát jelentik, hatalmas árat fizettek a háború során. Irakban és Szíriában milliókkal csökkent a keresztény lakosság lélekszáma, ezért helyes Magyarország azon törekvése, hogy a keresztények támogatása révén segítse a közösségek, a keresztény civilizáció megőrzését.
Annál is inkább, mert a muzulmán lakosság körében egyre inkább terjed a fundamentalizmus és a radikalizmus
- mondta a bíboros.
A korábban a Közel-Kelet Svájcaként számon tartott Libanonban közel 1,4 millió maronita keresztény él, ami az akkori lakosság több, mint 20 százalékát tette ki. A bevándorlásnak köszönhetően a keresztények aránya azóta jelentősen csökkent. A maroniták közössége világszerte mintegy 3,5 millió főre tehető, Libanonon kívül körülbelül százezren élnek a környező országokban, további két és fél millió pedig főleg Dél-Amerikába, azon belül Argentínába, illetve az Egyesült Államokba vándorolt ki. A maroniták egy VI. századi, kezdetben eretneknek tartott mozgalom követői, akik Libanon északi hegyvidékén találtak menedéket. A későbbiekben egységre léptek a római egyházzal, liturgikus nyelvük azonban az ószír maradt.
Arab tavasz helyett inkább arab tél
Értesüléseink szerint a tárgyalások során a pátriárka megismételte, azt a folyamatot, amelyet arab tavasznak neveznek a nyugati világban, azt valójában inkább arab télként lehetne jellemezni, amely csak konfliktusokat és szenvedést okozott a közel-keleti régióban. Úgy vélte, Szaúd-Arábia és Irán, valamint a mögöttük álló nagyhatalmak konfliktusának köszönhetően pusztult el Szíria és Irak, de ez csak súlyosbította a rendezetlen izraeli-palesztin viszonyból adódó akut problémákat. A pátrárka kifejtette, ez Libanon vonatkozásában úgy jelentkezik, hogy a négymillió őslakos libanoni mellé már az 1948-as izraeli-palesztin konfliktusból kifolyólag mintegy félmillió palesztin menekült érkezett, akik az ellenséges viszony elmélyülése miatt az országban rekedtek. A helyzetet csak súlyosbította az újabb konfliktussorozat, amelynek köszönhetően 1,7 millió, zömében szír, valamint iraki menekült érkezett Libanonba. Az egyházi vezető úgy vélte, könnyű belátni, hogy az állam és a vallási, valamint a humanitárius szervezetek minden erőfeszítése ellenére a végletekig megterheli Libanont ez az állapot, a társadalmi feszültségek egyre jobban kiéleződnek, az őshonos libanoniak helyzete is egyre kilátástalanabb, sokan kényszerülnek közülük az elvándorlásra. Az egyházi vezető megjegyezte, hogy bár Libanonban hagyományosan kiegyensúlyozott a viszony a vallások között, ez azonban már nem igaz a menekülttáborok esetében, ahol súlyos keresztényellenes atrocitásokra került sor, amelyeknek következtében a keresztények egyszerűen kiszorultak a menekülttáborokból, így máshol kellett számukra szállást találni.
A pátriárka a megbeszéléseken hangsúlyozta, az arab tavasz legkártékonyabb hatása a régióban az, hogy a mérsékelt muszlimok aránya visszaszorulóban van, miközben a szélsőséges irányzat egyre erősödik. Az az egyensúly, ami társadalmi és politikai szinten megvalósul Libanonban a keresztények és a muszlimok között, Irakban és Szíriában teljesen eltűnt. A pátriárka ezért nagyra becsüli Magyarország azon álláspontját, hogy az iraki és szíriai menekülteket a visszatérésben és a helybenmaradásban kell segíteni.
Egymillió eurós adomány a helybenmaradás ösztönzésére
Béchara Boutros Al-Raï bíboros látogatásának második napján felszentelte a gazdagréti Szent Angyalok-templom keresztelőkápolnáját. Az eseményen részt vett Joanna Azzi libanoni nagykövetasszony és Azbej Tristan helyettes államtitkár is. Erdő Péter bíboros szerint fontos, hogy
ez a templom az ő tiszteletüknek is országos központja legyen, zarándokhely, ahol imádságban is kifejezhetjük együvé tartozásunkat a Közel-Kelet üldözött keresztényeivel, és részesülhetünk lelki gazdagságukban.
A maronita pátriárka hivatalos látogatásának zárásaként Joanna Azzi libanoni nagykövetasszony és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közösen jelentették be, hogy a magyar kormány az üldözött keresztényeket megsegítő programján keresztül egymillió euró adománnyal támogatja a libanoni keresztények helyben maradását elősegítő programot. A támogatás felhasználása kapcsán a maronita bíboros elmondta, a pénzből egy vidékies, de a válság által érintett régióban hoznak létre családsegítő központot és szakképző tanműhelyt, ahol elsősorban falusi keresztény nők fognak szakmát tanulni. Ezekben a hátrányos helyzetű régiókban kevés a munkalehetőség és egyre nő a szegénység, amely a helyi lakosok elvándorlását idézi elő, ezért a képzés a helyben maradást és a boldogulást fogja szolgálni.
Vezető kép: MTI
