A Magyar Narancs kérdése Köves Slomóhoz: Schmidt Mária, Schmidt Mária, Schmidt Mária?
Interjút adott Köves Slomó a Magyar Narancs e heti számában, melyben elmondta, hogy miért vállalta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a jövőre induló Sorsok Háza fenntartói feladatát, valamint beszél az oktatási központ várható koncepciójáról is. Az újság minden harmadik kérdése Schmidt Máriára vonatkozott, Köves azonban nem ment bele a sárdobálásba.
Köves Slomó csak úgy vállalta a megszólalást a Magyar Narancsban, ha véleménycikket közölhet, vagy a témában interjút adhat. Végül interjú készült az EMIH vezető rabbijával. A Magyar Narancs elsősorban arra volt kíváncsi, hogy hogyan kerültek bele a projektbe, és miért nem volt Kövesék számára elrettentő a sokat támadott Schmidt Mária személye. Köves elmondta, hogy már 2013-ban, egy zsidó kerekasztalnál hallott a projektről, azonban a politikai vita miatt az EMIH ekkor még háttérbe húzódott, nem vettek részt az előkészítésben. Később azonban megkereste őt Schmidt, és Köves szimpatikusnak találta az ötletet:
Nagyjából másfél évvel később, mikor úgy tűnt, befagyott a projekt, megkeresett Schmidt Mária, hogy nézzem meg a Sorsok Háza koncepcióját. Elmentem, megnéztem, és rokonszenves volt az érzelmi szálat megpendítő koncepció.
A kérdező itt végre Schmidt Máriára terelhette a szót: először az iránt érdeklődött, hogy a választások után keresték-e meg Schmidték Kövest, valamint az sem fért a Magyar Narancs újságírójának fejébe, hogy Köves és az EMIH miért nem egyeztetett más zsidó szakmai szervezetekkel. A rabbi azonban értetlenkedve válaszolt, szerinte ugyanis erről azokkal kell egyeztetni, akik látták a kiállítás anyagát és volt erről véleményük:
Olyanokkal nem láttam és nem látom értelmét beszélni, akik nem magáról a koncepcióról és a tartalomról mondják el a véleményüket. Ebben a helyzetben a döntés felelőssége elsősorban az EMIH-é és az enyém.
A Narancs számára azonban voltak még itt problémák: megkérdezték a rabbitól, hogy nem jelent-e számára gondot, hogy a kiállítás 1938-cal kezdődik, azaz a magyarság bűneit nem tolják ki 1920-ig, hiszen így a teljes Horthy-rendszert meg lehetne bélyegezni. De ha belegondolunk ebbe a logikába, talán jobb lenne a honfoglalástól vagy korábbról kezdeni a történetet, hiszen bűnöket bármikor lehet találni a magyarság életében. Az EMIH vezető rabbija azonban nem értett egyet a kérdezővel:
A Sorsok Háza egy oktatási központ lesz központi kiállítással, időszaki kiállításokkal és egy oktatási programmal. Az, hogy a központi kiállítás a történet egy részére fókuszál, az nem azt jelenti, hogy a holokauszt többi részét és annak teljes kontextusát bármilyen módon szeretné elpalástolni. Mi ezt a kontextust meg fogjuk teremteni az időszaki kiállítással és az oktatási programmal.
Köves Slomó elmagyarázta, hogy 1938 két okból kiindulópont: egyrészt a visszaemlékezők gyerekként élték meg a holokausztot, élettapasztalatuk ekkor kezdődött, másrészt utalnak arra is, hogy szüleik a numerus clausus miatt nem járhattak egyetemre, valamint más antiszemita megnyilvánulások is felszínre kerülnek 1938 előttről. A rabbi szerint a Sorsok Háza azt tűzte ki célul, hogy érzelmi viszonyulást teremtsen meg, olyan megközelítést, mely felkelti az érdeklődést.
Hogy semmiképpen se felejtsük el Schmidt Máriát, ezért ismét szóba került az interjúban a Terror Háza főigazgatója, akinek a holokausztfelfogásával komoly problémák vannak a Magyar Narancs újságírója szerint, egy másik kérdésnek álcázott kijelentésében pedig a történelmi felfogását is kipécézte az interjút készítő Keller-Alánt Ákos. Ekkor Schmidt Horthy-rendszerről vallott felfogása szúrt szemet az újságírónak, azonban Köves Slomó továbbra se ment bele a személyeskedésbe és sárdobálásba. Az interjút készítő Keller-Alánt a Fidesszel történő "barátsággal" is szembesíti a rabbit, valamint megjegyzi, hogy a zsidók alig egy százaléka szavaz csak a kormánypártra, így Köves és az EMIH szembemegy a magyarországi zsidó közösséggel. A rabbi azonban ezt sem így látja:
Vannak olyan döntéseim és az EMIH tevékenységének is van olyan része, ami sokak számára újszerű. De azt nem mondanám, hogy szembemegyek a teljes magyar zsidósággal. Ezt az állítását azzal akarja alátámasztani, hogy hányan szavaznának a Fideszre. Én soha senkit nem buzdítottam arra, hogy a Fideszre szavazzon. Nekem nem politikai céljaim vannak. Nem célom, hogy a magyar zsidóság politikai beállítottságát megváltoztassam.
Szóba került még a bejelentés időpontja is, ugyanis a nagy zsidó ünnepek előtti pénteken került napvilágra, hogy átveszik a Sorsok Házát, mely a kérdező szerint szerencsétlen időzítés lehet. Köves szerint azonban pont fordított a helyzet:
Egy ilyen fontos lépés az újév előtti nap kifejezetten jó kezdet, és szép feladatot jelöl ki a következő évre.
Ezzel kifogyott a Magyar Narancs puskapora, annyit mindenesetre sikerült megtudnunk, hogy az újság szerint nagy hiba a Sorsok Háza átvétele Köves Slomóék részéről, valamint az is nyilvánvalóvá vált, hogy Schmidt Mária az újság egyik kedvenc közszereplője.
Forrás: Magyar Narancs; Fotó: MTI
