Pesti Srácok

magyar narancs

Einstand, Soros Györggyel – Így tette zsebre (vagy tartotta meg) az SZDSZ a „Fidesz-féle” Magyar Narancsot

MGMező Gábor A Hálózat 2022 február 13.
A rendszerváltozás idején a Fidesz lapjaként ismerte meg az ország a Magyar Narancsot, amely a Soros Alapítvány támogatásával indult el. A liberális, de még inkább neoliberális hetilap hamar eltávolodott a Fidesztől; az elhidegülés 1992-re vált teljessé, miután a jobbközép irányba haladó párt nem követte az SZDSZ-t az MSZP felé. Ez a Farkasházy Tivadarékról is ismert és hírhedt politikai csoportosulás, a Demokratikus Charta időszaka volt. A váltás 1992 őszén vált hivatalossá: a Magyar Narancsból hetilap lett, az új kiadó a sokatmondó Kozmopolisz nevű vállalat lett, amelybe az állambiztonsági tiszt által vezetett Interart Stúdió, a Princz Gábor-féle Postabank és az egykori maoista, később neoliberális lap, a francia Libération is beszállt. Utóbbi végül nem nagy összeggel, de nem is volt rá szükség: Soros György ismét segített és húszmilliót adott a „volt Narancs Alapítványnak”. Fontos, hogy az „átállás” [vagy inkább végső és durva szakítás] zökkenőmentes volt, hiszen a szerkesztőség meghatározó tagjai mind a liberális, neoliberális politikai oldalon helyezkedtek el. Bojár Iván András Demszky Gábor tanácsadója lett, Bozóky Andrást Gyurcsány Ferenc ajánlotta be Medgyessy Péterhez, hogy később már Gyurcsány alatt kulturális miniszter legyen, míg Vágvölgyi B. András főszerkesztő előtte és később is Soros Alapítványnak és az SZDSZ-es irányítású Történelmi Igazságtétel Bizottságának (TIB) dolgozott. Vágvölgyi így lett a békés átmenet és átmentés kulcseseményének, Nagy Imréék újratemetésének sajtófőnöke, hogy 1993-ban már a Nyilvánosság Klub ügyvivője, s végül 2002-ben az SZDSZ kampányfőnöke legyen.
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)