Az ellenzéki sajtóban hazudozott Orbán Viktorról a SPAR vezetője, most írhatják a helyreigazításokat

Hans Reisch még tavaly márciusban egy német orgánumnak hangoztatta, hogy a miniszterelnök kérte a cégtől, hogy „engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba”. A cikk állításait ez követően több sajtóorgánum is tényként híresztelte, immáron a Kúria szerint is valótlanul. A legfelsőbb bírói fórum világosan kimondta: még a sajtószabadságra való hivatkozás sem ad korlátlan felhatalmazást valótlan állítások közlésére, illetve átvételére. A Kúria már a korábbi ítéletekben is elvi éllel rögzítette: a véleménynyilvánítási jog szabad gyakorlása nem vezethet odáig, hogy az érintett személy jóhírnevét, becsületét sértő, valótlan tényeket híreszteljenek.

A Pécsi STOP-ot tavaly októberben, míg a Klubrádiót idén februárban marasztalta el a Kúria az e tárgykörben született cikkeik kapcsán, világosan leszögezve, hogy a híresztelt tények közzététele bizonyítás hiányában jogsértő, és megalapozza a sajtó-helyreigazítás kötelezettségét.

Ezt követően

• az Economx,
• az RTL,
• a Magyar Narancs és
• a Hírklikk ügyében

is elmarasztalta az orgánumokat a legfelsőbb bírói fórum. Az RTL esetében ráadásul két tudósítás kapcsán is. Az Index-ügyben hozott ítéletében a bíróság ismét helyreigazítás megjelentetésére, továbbá a felmerült perköltség megtérítésére kötelezte az alperest.

A Kúria leszögezte: nem jelenti a sajtószabadság, a véleménynyilvánítási szabadság korlátozását, illetve a sajtószerv teljesíthetetlen követelmények elé állítását az, ha az orgánumoktól a bírósági joggyakorlat megköveteli, hogy híresztelésként személyiségi jogot sértő közléseket ne tegyenek hozzáférhetővé.

A 8-0-s eredmény különös pikantériája, hogy a magát „függetlennek és objektívnek” tituláló orgánumok évek óta saját megnyert, illetve a jobboldali médiumok vesztett sajtópereivel keltik a hangulatot. A SPAR-ügyben született 8 marasztaló ítélet kétségtelenül nem erősíti üzenetük hitelességét.

(Mandiner / Kiemelt kép: MTI/Purger Tamás)