Pesti Srácok

Negyven ország nem kért a PISA globális kompetenciatesztjéből

Negyven ország nem kért a PISA globális kompetenciatesztjéből

Több hír is megjelent a közelmúltban azzal kapcsolatban, hogy idén az OECD a globális kompetenciák mérését helyezte a háromévente lebonyolított PISA-felmérés központjába. „A PISA-vizsgálatsorozatban részt vevő államok többsége, összesen 40 ország úgy döntött, hogy nem vesz részt a globális kompetenciaterület mérésében,mert a globális kompetencia fogalma, illetve a mérésére kialakított eszköz (kérdőívek, kérdések) nem alkalmas teljes mértékben és nagy pontossággal az egyes országok tanulói »teljesítményeinek« objektív összehasonlítására” – mondta a PestiSrácoknak Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese, aki több éve az OECD PISA-irányítótestületének magyar tagja.

A magyar tanulók még ez év tavaszán megírták a tesztet, amely elsősorban három területen méri az alapvető képességeket, kompetenciákat: szövegértés, matematika és természettudomány. A PISA minden ciklusban kiegészül úgynevezett „innovatív”, választható modulokkal is. Ez idén a globális kompetenciaterületnek, azaz a helyi, a globális és az interkulturális jelenségek elemzési képességének vizsgálata volt; ebben nem vett részt Magyarország, ahogy mellette másik 39 ország sem.

– fejtette ki Brassói Sándor.

PestiSracok facebook image

Nem igaz, hogy rosszak a magyar tanulók képességei

Évről évre felkapja az ellenzéki sajtó az úgynevezett PISA-felméréseket, hogy rendre megjegyezzék, mennyire siralmasan szerepelnek a magyar tanulók. Idén már az év elején azzal riogattak, hogy még tovább romlanak majd a magyar eredmények, mivel az OECD olyan kérdéskörökre fekteti idén a hangsúlyt, mint a tolerancia, az idegenek, más kultúrák ismerete, elfogadása, illetve olyan globális problémákra, mint például a migráció. Holott más, hasonló nemzetközi teljesítményméréseken kifejezetten jók, az élbolyba vagy a középmezőny elejébe tartoznak a magyar diákok.

Brassói Sándor. Fotó: Magyar Hírlap/Hegedűs Róbert

A PISA célja annak vizsgálata, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel és képességekkel, amelyek a XXI. században a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. A magyar oktatási rendszer és a magyar tantervek a klasszikus tudásfelfogásra és ismeretekre helyezik a hangsúlyt, ez is az oka annak, hogy a másfajta gondolkodásra fókuszáló PISA-teszten gyengébben szerepelnek a diákok.

– emlékeztetett Brassói Sándor.

Egyes államok - köztük Szingapúr, Japán vagy Európában például Észtország és Finnország - jelentősen változtattak a tanterven, a tanítási módszertanon, és fókuszba hozták a tanulói együttműködésre épülő kreatív, innovatív, komplex gondolkodást, a projektszemléletet, és ezek mentén az OECD által is mért ismeretek elsajátítását.

– vélekedett Brassói Sándor.

A PISA 2018-as mérését hazánkban március 26. és április 27. között bonyolították le. A mérés eredményeit leghamarabb 2019 decemberében teszi közzé az OECD. Kérdésünkre, hogy milyen eredményre számít, az Oktatási Hivatal elnökhelyettese azt mondta, nem volna szerencsés előre találgatásokba bocsátkozni. Az biztos, hogy nagyon komplex kérdéseket vizsgáltak az idei feladatsorok.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.