Elbukta a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen indított perét Ahmed H.
Első fokon elutasította a Fővárosi Törvényszék Ahmed H. keresetét abban a polgári perben, amelyet a Soros-terv elleni nemzeti konzultáció egyik kérdése miatt indított a szír férfi a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen. Ahmed H.-nak csaknem egymillió forintos perköltséget is fizetnie kell.
Ahmed H.-t a röszkei határátkelőhelynél 2015-ben történt tömegzavargás résztvevőjeként 2016-ban tíz évre ítélték első fokon, nem jogerősen terrorcselekmény miatt, majd 2018 őszén jogerősen öt év szabadságvesztést kapott. A napokban arról döntött a bíróság, hogy büntetésének kétharmada, 40 hónap letöltése után január 19-én feltételesen szabadlábra kerül, s egyúttal kitoloncolják az országból.
Az eljárás során a férfi elmondta, hogy 1976-ban született a szíriai Aleppóban, 2004 körül költözött a ciprusi Limasszolba, ahol belsőépítészként dolgozott. A polgári perben a szír férfi elsősorban azt kifogásolta, hogy a 2017-es nemzeti konzultációban Ahmed H.-ként azt írták róla, hogy a bíróság elítélte a rendőrök megdobálása miatt, holott még folyamatban volt a büntetőpere. A férfi 8 millió forint sérelemdíjat követel a Miniszterelnöki Kabinetirodától, továbbá nyilvános elégtételt. A 8 milliós összeg indoka, hogy Ahmed H. a nemzeti konzultáció minden egyes címzettje után 1 forintot követel az államtól, s hozzávetőleg 8 millió emberhez jutott el a nemzeti konzultáció, amely a felperes szerint megsértette személyiségi jogait.
Ahmed H. korábbi személyes meghallgatásán a többi közt arról beszélt, hogy csapdába esett egy idegen országban, a média tele volt a róla szóló valótlan hírekkel, amelyeket a nemzeti konzultáció alátámasztani látszott.
Mindenki terroristaként tekintett rá, holott még nem is született ügyében jogerős ítélet
- tette hozzá.
Szervezett propagandát folytattak ellenem (...), közellenségnek tüntettek fel (...), úgy néztek rám, mint akinek megpecsételődött a sorsa" - mondta a szír férfi, aki szerint mindez világos üzenet volt az ügyében eljáró magyar bíróságnak is. "Csapdába estem egy idegen országban és az állam el akart taposni."
Ahmed H. szerint egy jogállamban ilyen nem történhet meg, nem ezt tanulta Európáról, és nem ezt tapasztalta Cipruson. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ha valaki Szíriában rendőröket dobál például egy focimeccsen, annak három nap mecsettakarítás a büntetése.
A tárgyaláson a felperes jogi képviselője is azt kifogásolta: a konzultációval azt a látszatot keltették, hogy végleges döntés született Ahmed H. ügyében.
Az alperes jogi képviselője szerint viszont a szíriai férfi azt sem tudja, miért indított pert. Hol a nevének, hol az elítélésének a közlését kifogásolja, nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, de még a nemzeti konzultációt sem ismeri. Azt mondta, amit Ahmed H. tett, azért a saját hazájában is felelősségre vonás jár, ismertségéhez pedig az ügyében eljáró jogvédő szervezetek is hozzájárultak. A konzultációba éppen azért kerülhetett be, mert a neve már összeforrt az illegális migrációval
- érvelt az ügyvéd.
Az elsőfokú ítélet indoklása szerint bár az alperes valóban elmulasztotta feltüntetni a nemzeti konzultáció kérdőívén, hogy Ahmed H. bűnösségét akkor elsőfokú, nem jogerős ítélet mondta ki, ez csak elhanyagolható mértékű hátrány. A rendőrök megdobálását ugyanis maga sem vitatta, az pedig bűncselekmény, és az eset közmegítélését alapvetően ez határozza meg. Mindezek miatt az elsőfokú bíróság szerint a felperes keresete alaptalan volt. A bíró kitért arra is, hogy Ahmed H. ellentmondó nyilatkozatokat tett az ügyben; nem volt tisztában azzal, hogy mi a nemzeti konzultáció, de még a konzultáció perben kifogásolt kérdését sem tudta felidézni.
A döntés ellen a szír férfinak a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetősége fellebbezni.
Forrás: MTI, PS; Vezető kép: MTI/Mónus Márton
