Pesti Srácok

Nagy István agrárminiszter: Meg lehet duplázni a magyar agrárium termelését

Nagy István agrárminiszter: Meg lehet duplázni a magyar agrárium termelését

„Fiatal gazdának lenni többet jelent annál, mint hogy fiatalok vagytok. A korotokon túl a gondolkodásmódotok is megkülönböztet benneteket másoktól. Ez nagy lehetőség és komoly felelősség is egyben” - köszöntötte Nagy István a Fiatal Gazda Konferencia résztvevőit pénteken. A miniszter kijelentette, hogy az agrár-nemzedékváltás nemzeti ügy. A konferencián Nagy István nyilatkozott a PestiSrácoknak.

- mondta a fiatal gazdáknak az agrárminiszter a Fiatal Gazda Konferenciát megnyitó beszédében. A miniszter hangsúlyozta: az öntözött területek nagyságának növelése és az osztatlan közös földtulajdon problémájának megoldása kiemelt fontosságú. Nagy Istvánt a konferencia előtt sikerült megszólaltatnunk egy rövid interjú erejéig.

A fiatal gazdák konferenciáján beszélgetünk. Hogy látja, milyen jövő elé néz a magyar agrárium? Van utánpótlás? Meg lehet győzni a fiatalokat arról, hogy a vidéki életet válasszák?

PestiSracok facebook image

Ez sokkal összetettebb kérdés annál, hogy csak az agrárium szempontjából vizsgáljuk. A kormánynak számos olyan intézkedése van, ami együttesen tudja elérni, hogy legyen vidéki megmaradás, és a magyar vidéknek legyen jövője. A most bevezetett falusi csok kiváló példa arra, hogyan lehet megteremteni a falusi élet lehetőségeit, amivel meg tudjuk alapozni a fiatalok első legfontosabb döntését, azt, hogy érdemes vidéki életet élni. Amikor a lakáshoz jutás, a porta fejlesztésének a lehetősége biztosított, amikor az infrastrukturális feltételek - amelyeket a kormányzat teremt meg a Magyar falu programmal - adottak, akkor a fiatalok örömmel vágnak bele a vidéki életformába.

Önök az Agrárminisztériumban mivel ösztönözhetik a fiatalokat a gazdálkodásra?

Nekünk az a dolgunk, hogy megteremtsük a gazdasági feltételeket a vidéki élethez. Meg kell találnunk a módját, hogyan tudjuk elősegíteni a kert megművelését; hogyan tudunk olyan integrációt, felvásárlórendszert beiktatni a falusi a közösségekbe, amelyekkel a felesleget piacra lehet vinni, jövedelemhez lehet jutni. Számunkra az a feladat, hogy elősegítsük az öröklést az agráriumban, létre tudjuk hozni az apáról fiúra szálló gazdaságot. És természetesen olyan versenyképességi intézkedéseket kell hozni a mezőgazdaság számára, amelyekkel magasabb jövedelemhez lehet jutni. Biztosítanunk kell azokat a pályázati forrásokat, amelyekkel új feldolgozóüzemeket lehet létrehozni, amelyekkel növelhető a hozzáadott érték a termelésben. Mindent a versenyképesség szempontjából kell nézni. Azért vagyok nagyon boldog, mert ez az új generáció, akiket most féltve őrzünk és folyamatosan biztatjuk őket, hogy válasszák a vidéki életet, már készségszinten tudják használni a legújabb informatikai, digitális eszközöket. Az a különbség, ami a fejlett várost és az elmaradott falut egykor elválasztotta, teljességgel áthidalható ezekkel az eszközökkel, és itt van a nagy lehetőség, hogy a vidék új életet kaphasson.

A Fiatal Gazda Konferencián beszél Nagy István Agrárminiszter 2019. február 22-én. Fotó: Horváth Péter Gyula

A vidékfejlesztési program keretében rengeteg pályázati lehetőség van. Hogy látják, mi az, amiben leginkább igénylik a támogatást a magyar gazdálkodók? Mik a visszajelzések, mire van szükségük?

A legnagyobb igény természetesen arra a korlátos mennyiségben rendelkezésre álló jószágra van, amit termőföldnek nevezünk. Ez nagyon nehéz kérdés. A fiatalok előtt azért áll nagy lehetőség, mert ha a földterület kicsi is, ők kreatívan olyan intenzív termelést - például üvegházi, kertészeti kultúrát - választanak, amely kultúrák sokkal inkább a gépesítettség, a robottechnika, a digitalizáció alkalmazását igénylik, s ezáltal egységnyi kis területen jóval magasabb terménymennyiséget tudnak elérni. Ez olyan lehetőség, amivel természetesen élni kell. Ezek lehetnek akár start-up vállalkozások egy-egy vidéki településen. Ez alapozza meg azoknak a jövőjét, akik nem öröklés útján jutnak földhöz.

Mi a helyzet azokkal, akik a „hagyományos” módon jutnak földterülethez és megöröklik a gazdaságot?

Egészen más a helyzet, amikor valaki a szülei vagy a nagyszülei földjén tud gazdálkodni. Itt is komoly szemléletváltásra van szükség. Az, hogy milyen növényt fogunk termelni, hogy belevágunk-e állattenyésztésbe, mind-mind új döntést igényel, hiszen olyan gyors fogyasztási váltásoknak vagyunk tanúi - gondoljunk csak a veganizmusra, a paleo-kultúrára, a glutén- vagy laktózérzékenységre -, amelyekre mind választ kell adni. Ha ma valaki bemegy egy áruházba, akkor többnyire félkész terméket, például bepácolt húsokat szeretne vásárolni. Ezekre az igényekre olyan ötletekkel, fejlesztésekkel lehet reagálni, amelyeket a fiatalok ki tudnak találni és meg tudnak valósítani. Minderre kiváló példa az az értelmiségi generáció, aki tanyára költözött és megtanult - teszem azt - kecskét fejni, forradalmat, gasztroforradalmat csinált a kézműves termékek piacán, hiszen olyan új ízekkel, új minőségi élelmiszerekkel ismertetett meg bennünket, amelyek korábban hiányoztak a kínálatból.

Mennyien vannak azok, akik a városi életet otthagyva vágnak bele a gazdálkodásba?

A magyar tanyavilágban már több, mint 50 százalékban ilyen fiatalok gazdálkodnak. Megfordult a trend: már nem azok vannak többségben, akik ott születtek, éltek és ott fognak meghalni, hanem azok, akik odaköltöztek.

A magyar mezőgazdaság jelenleg mennyire használja ki a lehetőségeit? Milyen mértékben lehetne növelni a termelést ön szerint?

Nyugodtan merem állítani, hogy meg lehetne duplázni a magyar agrárium termelését. Számos olyan összetevő van, amin sokat lehetne fejleszteni. Az öntözés fejlesztése 40-60 százalékot javítana a termelésen egy adott helyen. A tápanyag-utánpótlás szakszerűségén is 20-30 százalék múlhat. Ha továbbvisszük a nemesítés kérdését, a genetikai potenciálban rejlő lehetőség is 20-30 százaléknyi növekedési esélyt rejt magában. Képesek lennénk akár megduplázni a termelést. A legfontosabb kérdés pedig az, hogy az egy hektárból előállított termelésmennyiség után mennyi lesz a jövedelem. Itt kell a többszörösére emelnünk a jelenlegi rátát. Ez a siker titka. Ha ezt a jövedelemnövekedést sikerül megteremteni, akkor nem kell majd sok promóció; a fiatalok maguktól is megértik, milyen pozitív lehetőségek vannak a vidéki életben és gazdálkodásban. Ez a cél, ezt szeretnénk elérni.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)