Pesti Srácok

Szabó Ferenc jezsuita szerzetes kapta a Hit Pajzsa-díjat (PS-videó)

Szabó Ferenc jezsuita teológus, professzor, költő, a Vatikáni Rádió volt munkatársa kapta idén a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából odaítélt Hit Pajzsa-díjat. Az elismerést minden évben olyan egyházi személyek kapják, akik a kommunista diktatúra évtizedei alatt kiálltak hitük és az Egyház mellett. Szabó Ferencnek az elismerést Mádl Dalma asszony adta át.

Szabó Ferenc jezsuita atya falusi szülők gyermekeként született Kálócfán 1931-ben. 1953-ban belépett a jezsuita rendbe. Francia és magyar irodalmat tanult Budapesten. Az 1956-os forradalom után elöljárói kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a Leuven melletti eegenhoveni főiskolán végezte 1957 és 1963 között. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett Párizsban az Institut Catholique-on. 1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője volt egy negyed századon át. Római évei alatt rádiós szerkesztőként és magyar nyelvű, filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt hazai hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait, és ezzel rendkívül fontos kultúrmissziót töltött be. 1992-ben tért haza Magyarországra.

A Hit Pajzsa-díjat Horváth Béla volt parlamenti képviselő és Gyurkovics Tibor alapították, miután az Országgyűlés elfogadta Horváth Bélának a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapját kezdeményező beterjesztését. A díjátadón megjelent Erdő Péter bíboros, Spányi Antal püspök, Rétvári Bence államtitkár, valamint Bolberitz Pál professzor, aki a laudációt mondta. Az elismerést Mádl Dalma asszony adta át.

A díj átvétele után Szabó Ferenc elmondta, hogy jezsuitaként mindig is fontosnak tartotta az Egyház védelmét és a missziót, amivel Krisztus evangéliumát terjesztheti a világban. Kiemelte, hogy mindig is úgy vélte, hogy az ateista, totalitárius rendszerek ellen küzdeni kell, mert azokkal nem lehet tárgyalni, de a jó szándékú ateista emberekkel igenis párbeszédre kell törekedni. Ebben a szellemben munkálkodott Szabó Ferenc egész életében.

PestiSracok facebook image

A videót készítette: László Petra és Csekő Imre András

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)